Komjáthi Imre

KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Kósa képviselő úr említette, hogy van az a helyzet egy ország életében, amikor vendégmunkásokra van szükség, de azt elfelejtette mondani, hogy ezt a helyzetet önök állították elő. Én kettéválasztanám a beszédemet: egyrészt arról szeretnék beszélni, hogy mi az, amit jelen pillanatban meg lehet tenni és meg kellene tenni azért, hogy a magyar munkavállalókat megvédjük, és mi az, amit önök tehetnének meg azonnal, és mi az, amit majd mi fogunk megtenni, mert önök erre láthatóan nem hajlandóak. Nem jó, hogy vendégmunkások jönnek Magyarországra. Több okból sem jó, de az egyik legfőbb ok az, hogy akkor versenyeztetni fogják a magyar munkavállalókat a vendégmunkásokkal, és egy példát mondanék, amiben már most versenyben állnak. Egy magyar munkavállalónak, mivel itt él, itt van családja, itt vannak gyerekei, ezért olyan problémái vannak, hogy bizony az a gyerek belázasodik, beteg lesz, a munkavállaló kiesik a munkából. Egy vendégmunkásnál ilyen probléma nincs. De versenyeznek abban is, az államtitkár úr említette, hogy nem lehet, csak határozott idejű szerződéssel felvenni vendégmunkást; igen, de mi van az elbocsátásoknál? Az elbocsátásoknál az van, hogy mivel egy határozatlan idejű magyar dolgozót olcsóbban lehet kirúgni, mint egy vendégmunkást, ezért ezt a munkáltatók meg is fogják tenni. És versenyeznek még sok más egyébben is, de ennek lenne megoldása. Az MSZP azt javasolta már többször, hogy Magyarországon vendégmunkást csak úgy lehessen foglalkoztatni, ha kollektív szerződés hatálya alá esik. Ennek több előnye is van: egyrészt a kollektív szerződést csak szakszervezetek köthetik, innentől kezdve azon a munkahelyen van szakszervezet, amely felügyel más egyéb dolgokat is, mondjuk, a munkabéren kívül, például a munkakörülményeket, például a munkavédelmi előírásokat; másrészt nem állhat fenn az a veszély, hogy különböző bérekért, különböző munkakörülmények között lehet foglalkoztatni magyar munkavállalókat. És azért szeretném azt kiemelni, hogy nekünk elsősorban azzal kell foglalkoznunk, hogy ezt a helyzetet hogy oldjuk meg, mert ezek a vendégmunkások itt lesznek, ahogy ön is említette, ezt a helyzetet önök előállították, sajnos nem is tesznek lépéseket arra, hogy ezt a jövőben megoldják, itt fognak maradni ezek a vendégmunkások; arról természetesen majd esetleg gondoskodni fognak, hogy lecserélődjenek, de hosszú távon én nem látom azokat a javaslatokat, azokat az intézkedéseket, amelyek arra szolgálnának, hogy ne kelljen majd a jövőben vendégmunkás. És akkor mondom, hogy miért. Aki azt mondja, ha holnap kormányváltás lenne, ő hazaküldené a vendégmunkásokat, az nincs tisztában a jelenlegi helyzettel. Ha ez történne, akkor komplett gyártósorokat kellene leállítani és magyar munkahelyek kerülnének veszélybe. Ez azért van így, mert önök előállították azt a helyzetet, hogy a munkaerő-tartalékot rövid távon sajnos nem lehet munkába állítani, és aki ismeri a magyar munka világát, aki ismeri a szakszervezetek világát, az tudja, hogy ez így van. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében van jelen pillanatban az októberi gyorsjelentés szerint 226 ezer munkanélküli. 40 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van. A 226 ezer emberből 12 ezer pályakezdő munkanélküli. 40 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van. Aki tisztában van a magyar munka világával, az tudja, hogy ennek a munkaerő-tartaléknak jelentős része jelen pillanatban sem fizikálisan, sem mentálisan nem alkalmas arra, hogy máról holnapra munkába állítsuk őket. Ha önök most meghoznák azokat az intézkedéseket, hogy holnaptól megháromszorozzák azoknak a szociális segítő munkásoknak a számát, akik segítenek ezeket az embereket munkába állítani úgy, hogy szinte naponta 24 órában mentorálják őket, ha gyökeresen átalakítanánk a felnőttképzést, a szakképzést, ha csinálnának egy olyan országos kompetenciamérést, amelyből látják azt, hogy tömegével kerülnek gyerekek a szakképzésbe úgy, hogy funkcionális analfabéták, és azt döntenék, hogy akkor holnaptól elkezdenek egy egy-, de lehet, hogy kétéves felzárkóztatási programot indítani, akkor körülbelül ez a munkaerő-tartalék, amiről beszéltem, munkába állítható lenne. Nem látom, hogy önöknek van erre terve vagy egyáltalán szándéka. Azt látom, hogy önöknek az a terve, hogy ez a munkaerő-tartalék majd valahogy eltengeti az életét, közmunkában vagy feketén vagy ki tudja, hogy hogy, de ezeken az embereken önök nem akarnak segíteni; és ezzel a magyar dolgozókon sem akarnak segíteni, mert ez azt eredményezi, hogy mivel ez a munkaerő-tartalék nem lesz munkába állítva, itt fognak maradni a vendégmunkások. Ezért mi azt javasoltuk már többször, hogy most kössenek stratégiai partneri szerződést a magyar munkavállalókkal, a szakszervezetekkel, tényleg üljenek már le velük, és kérdezzék már meg őket, hogy az ő véleményük mi erről! Tudom, hogy az önök számára ez nem fontos, mert sokak szemében a szakszervezetek ilyen kommunista csökevények, de nem így van. Uraim, a szakszervezetek a munka világának az immunrendszere, ők jelzik azt, hogyha ott gond és probléma van. És nem ellenségek. Partnerei lehetnének önöknek, ha önök azt szeretnék, hogy valóban segítsenek a magyar munkavállalókon, és ne az ázsiai nagytőkét szolgálják ki. Még van időm, ezért foglalkozom ezzel a törvényjavaslattal is, mert többet lehetne foglalkozni azzal, hogy mi mindent lehetne itt tenni, csak önökben erre láthatóan nincs szándék. A kormányzat azt ígéri, hogy az új szabályok elfogadásával vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni, és külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére a magyarok nem vállalkoznak. Azonban ha tüzetesebben áttekintik a törvényjavaslatot, akkor megállapítható, hogy jóval bővebb, azonban érdemben csupán néhány pontban különbözik a Fidesz által tavasszal beadott és októberben, még a hatálybalépése előtt visszavont, illetve a jelenleg érvényben lévő szabályozástól. A törvényjavaslat benyújtásának inkább politikai célja lehet, mint szakmai. A korábbi és időközben hatályon kívül helyezett törvény a munkaerő-kölcsönzők tevékenységét szabályozta volna. A jelenlegi törvényjavaslat egy jóval általánosabb szabályozást tartalmaz, a korábbi szabályozáshoz képest két komoly változás is észrevehető: egyrészt a kormány határozza meg, hogy hány vendégmunkás jöhet évente Magyarországra, sőt azt is megmondják, hogy egy-egy országból nem jöhetnek többen, mint a teljes szám negyede; másrészt a munkaadónak gondoskodnia kell a törvénytervezet alapján arról, hogy a vendégmunkás el is hagyja Magyarországot, amikor megszűnik a munkaviszonya. Abból a szabályból, hogy melyik országból hány fő vendégmunkás érkezhet Magyarországra, még komoly gondok adódnak, hiszen így baj lesz abból, hogy jelenleg Vietnámból és a Fülöp-szigetekről érkeztek a legtöbben, az ő arányuk szinte biztosan magasabb az országban dolgozó összes vendégmunkáshoz képest, mint 25 százalék. Szakmai szempontok alapján a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek nem látják indokoltnak az ilyen jellegű szabályozást. A javaslat alapján az sem világos, hogyan tudna azért érdemben tenni a munkáltató, hogy az általa alkalmazott vendégmunkás valóban el is hagyja az országot, amikor megszűnik a törvény által meghatározott idő, amit Magyarországon tölthet. A munkaadóknak erre eddig csupán fel kellett hívniuk a munkavállalók figyelmét, valamint bejelentési kötelezettségük volt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé, az viszont nem világos, hogy most ki kell-e őket kísérniük például a repülőtérre, vagy meg kell-e győződniük arról, hogy megvették a hazafelé tartó repülőgépre a jegyüket; vagy ha ezt meg kell tenniük, akkor azt milyen jogalappal tennék meg. A korábbi szabályozásokhoz képest újdonság, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeknek egy úgynevezett foglalkoztatási díjat kell fizetniük az állam felé. A javaslat szövegéből nem derül ki, mekkora összegről is van szó. Ha jelentős összegről lesz szó, akkor az meg fogja emelni a kölcsönzői szolgáltatási díjakat, a foglalkoztatási díj összegét a cégek pedig be fogják építeni az áraikba - magyarán drágább lesz a vendégmunkások alkalmazása, mint eddig volt, és ezt a magyar emberek fogják majd megfizetni. Tisztelt Képviselőtársaim! Szólhattak volna szakmai érvek a tavasszal elfogadott törvény visszavonása mellett, valójában viszont sokkal valószínűbb, hogy a kormány politikai okokból döntött úgy, hogy szövegeiben durvítja, de tartalmában csak minimálisan szigorítja a törvényt. (19.50) A legfontosabb különbség a tavaszi és a jelenlegi törvényjavaslat között nem annak szigorában, hanem jellegében van. Míg a tavaszi törvény alapvetően a vendégmunkásokra és a vendégmunkaerő kölcsönzésére koncentrál, addig a jelenlegi javaslat egy jóval átfogóbb tervezet, egy az egyben szabályozza újra azt, ahogyan Magyarország a jövőben a harmadik országból érkezőkhöz viszonyulni fog. Ebben sincs radikális szigor, csak a felütés durva. A kormányzat a jogszabályok előzetes társadalmi egyeztetésre való bocsátását jelen törvényjavaslat tekintetében is sajátosan értelmezte. A társadalmi egyeztetést nem a törvényjavaslat benyújtása előtt bonyolította le a Belügyminisztérium, hanem arra a parlament elé történő beterjesztésével egy időben biztosít lehetőséget. A törvényjavaslat parlament elé történő benyújtásának, így a társadalmi egyeztetésnek a kezdő időpontja 2023. november 14-e. A minisztérium a társadalmi vitára november 22-éig adott határidőt, azaz kilenc nap áll rendelkezésre, hogy például a szakmai szervezetek elmondhassák előzetes véleményüket, miközben zajlik a törvényjavaslat parlamenti vitája, miközben a magyar társadalom még mindig nem kapott egyértelmű választ az alábbi fontos kérdésekre. Milyen új feladatokra számíthatnak a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságok a kormányzati bejelentés szerinti 300 ezer hazai vendégmunkás megjelenésével? Milyen intézkedéseket tervez a munkaügyi és munkavédelmi kihívások kezelésére? Milyen új feladatokra számít a hazai üzemegészségügyi ellátás területén a kormányzati bejelentés szerinti több százezer főt jelentő hazai vendégmunkás megjelenésével? Miként tervezi megoldani annak a 300 ezer vendégmunkásnak a lakhatását, akik a kormányzati bejelentés szerint Magyarországon fognak munkába állni? Hogyan kívánnak véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a társasház nyugalmát megzavarva, jóval többen zsúfolódnak össze egy-egy lakásban, mint amennyit annak mérete indokol? Mit tervez a több százezer hazai vendégmunkás megjelenése során elszaporodó munkásszállók és tömegszállások számának drasztikus növekedése kapcsán? Hogyan készíti fel a kormány a hazai egészségügyi és szociális ellátórendszert az érkező vendégmunkások egyre emelkedő számának kezelésére? Ezek azok a kérdések, amelyek jelen pillanatban feszítik a társadalmat, feszítenek minket, mert nem kapunk rá válaszokat. Önmagában ez a törvényjavaslat nem megoldás. A megoldásokra tettünk javaslatokat, amiket önök rendszeresen lesöpörnek az asztalról, ezért újra és újra elő fogunk jönni ezekkel a javaslatokkal, mert látjuk, hogy ez a vendégmunkáskérdés az önök jóvoltából még sok-sok éven keresztül itt marad velünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.