Nacsa Lőrinc

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Megint Magyarország biztonságáról, megint egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, amely Magyarország biztonságát erősíteni tudja. A veszélyek korában fontosak az ilyen javaslatok, fontosak ezek az előterjesztések, hiszen ahogy jobbikos képviselőtársam elmondta, a biztonságunknak számos eleme, számos része van. Ennél a törvényjavaslatnál a kiberbiztonságról beszélhetünk, de tény, hogy a kiberbiztonsághoz, a digitális szükségletekhez fontos energiáról is lehet beszélgetni ilyenkor. Tény, hogy például a NATO egyre hangsúlyosabb cyberstratégiája is abba az irányba mutat, hogy a fenyegetettségek most már nemcsak - ahogy képviselőtársam fogalmazott - a hús-vér valóságban, hanem a digitális valóságban is érnek egy országot, érnek intézményeket és érik a magánszemélyeket is. Látjuk azt, hogy napjaink gyors fejlődése, leginkább a digitális technológiai fejlődése és a digitalizáció térhódítása számos előnnyel jár. Ugyanakkor ez a számos előny ebből a térhódításból, ebből a gyors fejlődésből fakadóan nyilván számtalan kihívást és kockázatot is hoz magával. Ma a digitalizáció korában hatalmas adatmennyiségekkel és ezekhez az adatmennyiségekhez képest hatalmas energiamennyiségekkel is dolgozunk. Csak egy példát szeretnék mondani. Ha valaki elküld egy képet, mondjuk, Gréczy képviselő úr küld egy képet az üzeneten, vagy bárki küld magáról egy képet, az egy hűtőszekrénnyi energiát fogyaszt. Az internetszolgáltatón keresztül, a tornyokon keresztül egy hűtőszekrénnyi energiát fogyaszt az, hogy csak egy képet továbbítottunk a telefonunkon, vagy egy szmájlit elküldünk valakinek. Olyan energiamennyiségekről és olyan adatmennyiségekről beszélgetünk, ami sokszor - akár a nullák a billióknál - felfoghatatlan mennyiségű adat. S látjuk azt, hogy ezeket az adatokat, ezeket az irgalmatlan mennyiségű adatokat tároljuk, küldjük online, és ezek az információk gyakran érzékenyek, ezek az információk gyakran értékesek, és könnyen vissza is élhetnek velük, amennyiben illetéktelen kezekbe kerülnek. Online adatot lopni ma már legalább annyira jövedelmező bűncselekmény, mint akár fizikai értéktárgyakat ellopni. Régen, az 1800-as évek végén a törvényeket például egy festménylopásra vagy egy nagy értékű ékszerlopásra hozták. Most már az adatvagyon is legalább olyan értékes, mint a fizikai értéktárgyak, ezért már egész bűnözői körök vannak az online, a kiberbűnözésre. Az IMF legfrissebb jelentése szerint 2023-ban globálisan 12 milliárd dollár veszteség érte a vállalatokat és az egyéneket a kibertámadások következtében. (12.50) 12 milliárd dollárnyi veszteség óriási pénz, ami nyilvánvalóan hiányzik a gazdaságból, hiányzik a különböző vállalati szektorokból. Nemcsak a vállalatok, nemcsak a magánszemélyek vannak kitéve a kibertámadásoknak, hanem az állami szerveket is folyamatos támadások érik, erről korábban is hallottunk többször nyilatkozatokat. Napi szintűek azok az állami rendszereket érő támadások, amelyeket nyilvánvalóan az arra szakosodott szerveknek elhárítani a feladata és kötelessége. A mostani törvényjavaslat célja, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezetek által használt elektronikus információs rendszerek kibervédelme biztosított legyen. Hazánk és az Európai Unió is számos jogszabályt fogadott már el a kiberbiztonság erősítése érdekében, itt a parlamentben is tárgyaltunk már ilyet, ugyanakkor ezen a területen folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kihívások, amelyekre a jogszabályoknak és a jogszabályi kereteknek folyamatosan új válaszokat szükséges adniuk. Ennek megfelelően a mostani törvényjavaslat átülteti a hazai jogrendbe az úgynevezett NIS2 irányelvet, valamint módosít két korábbi európai uniós rendeletet, illetve irányelvet. A NIS2 irányelv magyar jogrendbe ültetését a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény már megkezdte. Ugyanakkor a különböző szektorokat ért kibertámadások és incidensek Európa-szerte megszaporodó számára tekintettel is időközben felülvizsgálatra került a kiberbiztonsággal foglalkozó állami szervezetrendszer, valamint célszerűvé vált a kiberbiztonságra vonatkozó alapvető szabályok egységesítése és egy törvényben való megjelenítése. Egy pontot szeretnék kiemelni a törvényjavaslatból. Szerintem érdemes kiemelni azt, hogy a magas szintű állami szervekre vonatkozó kibervédelmi szabályok kiterjesztésre kerülnek a többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodói szervezetek elektronikus információs rendszereire is. Így tehát egy további szektor, a többségi állami tulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetek is bekerülnek ebbe a nagyon magas szintű kibervédelmi rendszerbe. Szerintem egy fontos témáról van szó; a kiberbiztonság nem csupán egy-egy informatikai rendszer védelmét jelentheti, hanem egyúttal a magyar emberek és Magyarország biztonságát, a magyar emberek adatainak és információinak biztonságát is szolgálja. Különösen aktuális és védendő terület a kiberbiztonság most, a veszélyek korában, amikor a hadviselés már nem korlátozódik kizárólag a fizikai térre, hanem a kibertámadásokkal is komoly, sokszor visszafordíthatatlan károkat lehet okozni egy-egy nemzet, egy-egy ország vagy egy-egy intézményrendszer életében. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy Magyarország biztonságát garantálóan a kiberbiztonsági rendszerekre szükség van, a törvényjavaslat előremutató, és növeli a magyar emberek adatainak a biztonságát és a magyar állam adatainak a biztonságát. Ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)