Novák Előd

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 114 oldalas törvényjavaslatra jellemző, hogy a hozzá fűzött, az Országgyűlés Hivatala által készített infojegyzet kimondottan hivatkozik Klaus Schwab 2016-os tanulmányára, amely meghirdette a globális negyedik ipari forradalom időszakát. Maga a törvényjavaslat egyébként az EU irányelveinek átültetése, egybevonva a hazai korábbi kibervédelmi szabályozással. Az irányelv és az azon alapuló javaslat célja, hogy választ adjon az elmúlt tíz év informatikai fejlődéséből adódó újabb biztonsági kihívásokra. A javaslat célszerűségi oldalról nézve megfelelő irányba mutat, ezt el kell ismernem, a hatálya alá tartozó kritikus és állami biztonsági kockázatba sorolt szervezetek részére kötelezővé teszi a magasabb szintű informatikai védelmet, megteremti annak a kereteit, és meghatározza az ellenőrző szervek hatásköreit és a pénzügyi forrásokat, például a kiberbiztonsági felügyeleti díjat az árbevétel függvényében, ezért akár támogathatnánk is. De máris át kell térnem arra, hogy mi az, ami aggályos ebben a javaslatban, hiszen a 20. § alapján lehetőségük nyílik a kormányszerveknek, hogy naprakészen betekintsenek a domainszolgáltatók nyilvántartásaiba, azaz megismerjék a weboldalak természetes és jogi személy tulajdonosainak személyes adatait. Aztán ami még ennél is aggályosabb, a 30. §-ban olvasható: a kiberbiztonsági hatóság elektronikusan korlátozhatja az online közzétett tartalmakhoz való lakossági hozzáférést. Hát, ez bizony visszaélésekre ad lehetőséget a kiberbiztonsági hatóság részére, végső soron megfélemlítésre és a politikai vélemény szabadságának korlátozására is felhatalmazza a kormányt. Ezért a javaslatban részletesebben ki kellett volna dolgozni azokat a garanciákat, amelyek mindezt megakadályozzák. Tehát például ami a média felügyeletét illeti, a Médiatanács jogelődjében, az ORTT-ben még minden parlamenti frakciónak volt delegáltja, sőt a civilek közül is besorsoltak ebbe a testületbe, míg most a médiát ellenőrző legfontosabb testület, a Médiatanács esetében azt látjuk, hogy „csak a Fidesz”, ez a jelszó érvényesül, senki másnak nincs beleszólása. Ez olyan súlyos helyzet, mintha, mondjuk, a választások tisztaságát ellenőrző legfontosabb testületben, a szavazatszámláló bizottságokban nem lehetne másnak delegáltja, csak a Fidesznek. Önök pedig itt széttárják a karjukat bármikor, amikor a médiát kifogásoljuk, akár a közmédiára elköltött százmilliárdokat, hogy ez nem kormányzati hatáskör, a média független még a kormánytól is, ne is próbáljuk számonkérni önöket, pedig teljesen egyértelműen a kormány által kézivezérelten működik. Ilyen értelemben egy újabb jogkört adni politikai vélemény szabadságának korlátozására, illetve hogy a lakossági hozzáférést elektronikusan korlátozzák, minimum aggodalomra ad okot. Ami hiányzik a javaslatból, az, hogy a jelenkor legnagyobb informatikai kiberbiztonsági kockázatát valójában az úgynevezett big tech multinacionális vállalatok, többek közt a Meta, a Facebook és a Google jelentik, amelyek mára önálló politikai szereplővé, a társadalmi folyamatok szándékos alakítójává váltak, és amelyek az általuk manipulált algoritmus eszközével élve torzítják a demokratikus intézmények működését, befolyásolják a választásokat, és ezzel aláássák az állam szuverenitását. Bár a törvényjavaslat a 3. számú mellékletében megemlíti ezeket a digitális szolgáltatókat, a rájuk vonatkozó szigorú áttekinthetőségi, elszámoltathatósági és felügyeleti szabályok teljesen hiányoznak a törvényjavaslatból, annak ellenére, hogy ez lenne a legfontosabb elvárás a nemzet kiberbiztonságát erősíteni hivatott törvénytől, ezért ebben a formában nem tudja azt támogatni a Mi Hazánk Mozgalom. Köszönöm a figyelmet.