Czepek Gábor

DR. CZEPEK GÁBOR energiaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha sajátos módon is, de úgy véltem a szavaiból, hogy köszönetet mondott az árvízi védekezésben részt vevőknek - ehhez mindenképpen tudok én is csatlakozni -, legyen szó a vízügyi igazgatási munkatársakról, legyen szó a katonákról, legyen szó a rendőrökről vagy a tűzoltókról. Ahogy önt hallgattam, azt volt az érzésem, hogy a kormány, a vízügyi kormányzat a gátakon helytállt, ön pedig a réseket keresi ezen a bizonyos gáton. Ehelyütt érdemes rögzíteni, illetve nem tudjuk elégszer rögzíteni azokat a tényeket és problémákat, amelyekkel meg kellett küzdeni az elmúlt 13-14 nap során. (17.20) Először is: hat és fél méterrel magasabb árszintet realizáltunk, mint amennyit békeidőben szokás, és majdnem elérte a 2013-as árszintet a Duna vízmagassága, 50-60 centivel maradt el ettől átlagban. 59 helyen állami védekezést, 41 helyen pedig önkormányzati védekezést kellett megvalósítani, 755 kilométeren végezte a védekezési munkát a vízügyi állami rendszer, illetve az önkormányzati dolgozók. Összességében azt tudom mondani, hogy az eredményeket látva nem kell magyarázkodni, jelesre vizsgázott a vízügyi kormányzat, és személyi és jelentős anyagi kár nélkül sikerült átvészelni ezt a haváriát. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt sejtetni, hogy a hazai szervek ne lettek volna felkészültek, hiba volna, hisz bizonyítják ezt azok a tények, hogy a környező országokkal ellentétben, ahogy említettem, személyi és jelentős vagyoni kár nélkül úsztuk meg a 2024. évi árvizet. 2013-ban 19 milliárd forintba került a védekezés, ez idén vélhetően nem haladja meg az 5 milliárd forintot. Összességében tehát a vízügyi rendszer, a vízügyi főfelügyelőség, a vízügyi igazgatóságok állták a sarat. Ezt követően pedig nem marad más hátra, mint hogy 2024 októberében a magyar kormány levonja a megfelelő következtetéseket, és egy jelentés keretében meghallgassa a vízügyi alrendszer beszámolóját. Tisztelt Képviselő Asszony! Ezek után, ahogy a 2010-es évek elsősorban az árvízvédelemről szóltak, ugyanaz a vízügyi kormányzat kénytelen megküzdeni a jövő nagy kihívásával, a vízvisszatartással, amely a klímaváltozásból következik. Tán hiba lenne válságnak hívni, de a klímaváltozással meg kell küzdeni a vízügyi kormányzatnak is. Való igaz, a Duna-Tisza közén a homokhátság és a Tisza völgye jelentős kihívásokkal küszködik, és az elmúlt tíz évben már elkezdődtek azok a munkák, amit a 20-as években termőre kell fordítani, jelesül a jelenlegi csatorna- és holtágrendszer megfelelő kihasználását, az árvízi tározók, a „Vizet a tájba!” program folytatását és az öntözési tározók építését és kihasználását. Összességében azt tudom mondani, hogy ugyanaz a vízügyi igazgatási rendszer végzi a vízvisszatartással kapcsolatos munkákat, amely sikerrel megküzdött az árvízzel is, így, kérem, ne támadják, hanem támogassák ezt a szakembergárdát. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)