Harangozó Tamás

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eszméletlen szürreális, amit itt most láttam. Tényleg, ezt már sokszor mondtam, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Olvastam, a Telex már meg is írta, hogy nyilván semmi értelme a parlamentbe bejönni meg itt bármit csinálni, mert itt nem dől el semmi. Abból a szempontból nem állnak távol a valóságtól, hogy azzal, hogy a kormánypárti képviselők ennél a törvénynél meg az ezt megelőző alaptörvény-módosításoknál, új honvédelmi törvénynél szolgalelkűen, folyamatosan, visszakérdezés nélkül, leszegett fejjel nyomják meg a gombot, elveszik ennek az Országgyűlésnek a döntési jogát, de, képviselő úr, önt vagy becsapták, vagy ön próbálja becsapni a közvéleményt. Mindjárt fölolvasom önnek a normaszöveget. Ennél a javaslatnál nem véletlenül három percet beszélt az államtitkár. Hát micsoda dolog ez? Egy sarkalatos honvédelmi törvénynél, amely elveszi az Országgyűlés jogát, hogy eldöntse, nem azt, képviselő úr, elnök úr, hogy külföldi szövetséges csapatok hogyan mozoghatnak Magyarország területén, hanem azt a döntését veszi el az Országgyűlésnek véglegesen, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni. Erről szól ez a javaslat, semmi másról! És van egy háromperces expozé, amiben ezt az államtitkár úgy elfelejti elmondani, ön meg az ellenkezőjét próbálja itt bizonygatni, meg a Kossuth rádiót szapulja, mert esetleg ki merte mondani, ami a törvényben van?! Remélem, bezárják majd akkor lassan azt is. Évek óta szisztematikusan veszik el a jogot ettől az Országgyűléstől. Kezdődött azzal az alaptörvény-módosítással, ahol átírták a rendkívüli jogrendet, és akkor már ezerszer elmondtam, bár senkit nem érdekelt ebben az országban sajnos, hogy abban egy olyan rendszert építettek föl, ahol a magyar kormány önkénye-kedvére szükségállapotot rendelhet el, és ugyanabba a szabályozásba azt is belerakták, hogy ebben az esetben főszabályként a Magyar Honvédséget a saját polgáraival szemben be lehet vetni. Utána jött az Országgyűlés egyéb jogköreinek kiiktatása, szintén alaptörvényi szinten. Megszüntetik a Honvédelmi Tanácsot. Ha honvédő háború van Magyarországon, kizárólag és csak és kizárólag a magyar kormány döntése meg joga bármiről is tudni meg bármiről dönteni. Egy olyan rendszer volt, ahol a Honvédelmi Tanács egy háború esetén garantálta volna, hogy nincs sem jobboldal, sem baloldal, sem ellenzék, sem kormány, hanem magyar emberek vannak, akik megvédik ezt az országot, és leülnek egy asztalhoz, félretesznek mindent, és mindenki azon dolgozik, hogy a hazáját megvédje. Ezt önök kiirtották, ezt is kiirtották. Ugyan úgy viselkednek, mintha azt gondolnák, hogy örökre Fidesz-kormány lesz, de térjenek már észhez, nem lesz örökké Fidesz-kormány! És nem azért mondom, abból a pozícióból, hogy majd én leszek a bármi, de önök is tudják, hogy nem lesz örökké Fidesz-kormány. És a következő kormányok kezébe is ezt az elképesztő, kontrollálhatatlan hatalmat odateszik. És akkor most jön ez a törvényjavaslat, amit most föl fogok olvasni önnek, képviselő úr, mert a 6/B. § mondja meg, hogy mi fog változni, nem túl hosszú. A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásoztatásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról. A magyar, a mi hadseregünk külföldi szerepvállalásáról, akár háborúba küldéséről a magyar kormány dönt. És ön mondhatja, hogy bohózatba illő, hogy a plenáris ülés zárt ülést tartott, és kiment az információ. De akkor is a magyar Országgyűlés döntött, és a magyar Országgyűlés, ha annak nem tetszik a plenáris ülés, dönthet úgy is, hogy valamelyik más szervére ezt átteszi, de akkor is a magyar Országgyűlés dönt, a képviselők döntenek, az emberek által megválasztott képviselők, függetlenül, hogy melyik oldalról vannak, döntik el, hogy háborúba küldjük-e az embereket, vagy nem. Önök most ezzel a törvényjavaslattal a magyar kormány, Orbán Viktor és néhány ember kezébe teszik ezt a döntést, most - aztán egy következő kormánynál majd találják ki, hogy kinek a kezébe teszik ezt a döntést! Semmilyen kontrollja nem lesz, elnök úr, a döntés után a magyar Országgyűlésnek. Annyi van a törvényjavaslatban, hogy „haladéktalanul” - jól megfogható kategória: haladéktalanul - a magyar Országgyűlést utólag tájékoztatnia kell a kormánynak, hogy egyébként elküldték az embereinket, a katonáinkat, ahogy önök szokták mondani, fiainkat és lányainkat külföldre meghalni. Ez van ebben a szövegben. Önök, akik a ’22-es választást azzal a mocskos hazugsággal nyerték meg, hogy azzal vádolták az ellenzéket, hogy katonát akarnak küldeni Ukrajnába, magyar katonákat harcolni, meghalni, most ezt csinálják, hogy lemondanak a parlament jogáról, és odaadják a magyar kormánynak. És akkor most jön még a duplacsavar, hiszen ez egy olyan kormánydöntés lesz, amit normál esetben onnan tudhat meg a nép, hogy meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, ennyi lesz a kontroll. De az is benne van ebben a javaslatban, hogy ha bármilyen minősített adat szerepel a döntésben, márpedig lássuk be, azért előfordulhat, hogy egy katonai művelettel kapcsolatos döntésbe minősített adat kerül, akkor nem kell megjelentetni még a Magyar Közlönyben sem, azt fogjuk csak látni, hogy megkapják az emberek a behívót, meg a teherautók meg a vonatok meg a repülők elindulnak. Ezt csinálják most! Majd esetleg a parlamentbe valaki bejön, és a Honvédelmi Bizottság zárt ülésén úgy megsúgja a többieknek, hogy ja, gyerekek, egyébként kiküldtünk 3 ezer katonát, nem tudom, akárhova. Erről szól ez a javaslat, semmi másról. És azt elsunnyogni, hogy az államtitkár egy háromperces expozéban ezt szóba sem hozza, és hogy a Honvédelmi Bizottság elnöke az ellenkezőjéről próbálja leginkább önöket meggyőzni? Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy elárulása az esküjüknek, ha ezt megszavazzák, és nem a saját maguk élete, döntése, vagy - hogy mondjam - parlamenti mandátumuk vagy ciklusuk miatt, hanem azért, mert elveszik a mindenkori országgyűlési képviselőktől a lehetőséget, hogy a legdurvább, legbrutálisabb és a nemzet szempontjából legfontosabb döntést meghozzák vagy nem hozzák meg. Azt, amivel önök kampányoltak, hogy küldünk-e magyar katonát külföldre harcolni, vagy nem, erről mond le most az Országgyűlés. Itt beszélt összevissza elnök úr arról, hogy mi minden megmarad. Annyi marad meg, hogy a külföldi katonák itthon, Magyarországra hogyan jöhetnek be, NATO-katonák állomásozni, esetleg hadgyakorlatozni, erről majd lesz a parlamentnek még bármilyen beleszólása. De teljesen nyilvánvaló, hogy nem ez a lényeg, és nem ez a fontos döntés, hanem az, amit egyébként utána hosszan ecsetelt képviselőtársam is, hogy például a délszláv háborúban volt ilyen helyzet. A kimenekítéssel kapcsolatban csak egy mondat. Az, hogy nemcsak a magyar állampolgárokat hozhatjuk ki háborús helyzetben, terrorcselekmény esetén - mindjárt megkeresem, de teljesen mindegy, a 3. pontja -, alapvetően akár támogatható is lenne. Csak tudják, amikor ennek a kormánynak Gruevszki-ügye van, meg Bolsonarót a magyar nagykövetség bújtatja, miután a népe leváltja, és azon gondolkozik, hogy katonai puccsot indít a saját népe ellen, akkor a magyar nagykövetségen bújtatják napokig azt a diktátort, és ezt nyilvánvalóan nem a magyar Országgyűlés tudja meg, nem a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén vagy a Honvédelmi Bizottságban, hanem egy nemzetközi sajtóhírből tudjuk meg; akkor azért nehéz az embernek nem azt elképzelni, hogy önök még odáig is lesüllyednének, hogy valamelyik ilyen haverjukat a Magyar Honvédséggel hozassák ki, ha valamilyen baj érné őket. (11.40) Ettől függetlenül, még egyszer mondom: az, hogy a Magyar Honvédség természeti katasztrófa, terror esetén vagy háborús övezetből nem csak magyar, például szövetséges vagy szomszédos ország állampolgárát kihozhassa, azzal egyébként egymagában nem lenne gond. És ha nem lenne teljesen világos, amiről beszélek, akkor felolvasom önöknek, hogy mi az az alkalmazás, a külföldi alkalmazás, amit most a kormány kezébe tesznek, a Hvt. 3. § 1. pontja szerint. Alkalmazás: a honvédség vagy a szövetséges fegyveres erők rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége. Külföldi háborúba küldése a magyar katonáknak. Erről fog most a magyar Országgyűlés lemondani. És illeszkedik abba a körbe is, amit önök magával a honvédséggel műveltek a Hjt., a honvédek jogállásáról szóló törvény eltörlésével, hogy a magyar katonák az egyetlen olyan komoly foglalkoztatási csoport az állam szolgálatában - ráadásul nem is akármilyen szolgálatában, az életük árán is szolgálják a hazát -, akiktől elvették a törvényi garanciát a foglalkoztatásuk keretei tekintetében, hogy egy kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel azt csinálnak ezekkel az emberekkel, amit akarnak, és most még azt is a kormány kezébe teszik, hogy egyébként ki lehessen őket küldeni külföldre harcolni. Egy olyan párt, egy olyan kormány, még egyszer: amelyik éjjel-nappal azt a hazugságot harsogta, és vádolta az ellenfeleit, ahogy szokták mondani, régi komcsi trükk ez, képviselő úr, hogy „vádold az ellenséged azzal, amit te csinálsz!” - ezt csinálják most. Fogalma nem lesz önnek sem, Kósa úr, fogalma nem lesz róla közjogilag. Lehet, hogy fel fogja hívni a Viktor, én nem tudom. De a Honvédelmi Bizottság elnökeként önnek nagyon komoly szerepe lenne egy olyan korábbi alkotmányos helyzetben, amikor háborús helyzet van. Ma már semmit nem számít, hogy maga a Honvédelmi Bizottság elnöke. Vagy kap egy sms-t a főnöktől, vagy nem. És fogalma nem lesz önöknek sem, hogy a magyar kormány összeül, és azt mondja, hogy na jó, akkor küldjük a katonákat külföldre. És ha azt merik mondani, hogy úristen, ilyen úgysem történik, akkor gondoljanak már bele, mennyi minden volt csak az elmúlt hat évben, amikor úgy általában globálisan olyan dolgok történtek, amire mindannyian azt mondtuk - világjárvány, Ukrajna lerohanása az oroszok által -, hogy úristen, ilyen a mi életünkben úgysem fog történni. És szemlátomást arra készül a magyar kormány, hogy egy olyan háborúba vihesse, vigye be az országot, amiről csak és kizárólag ő dönt. És ha valamilyen komolyabb társadalmi ellenállás lesz, akkor annak is megteremtette a jogi kereteit, hogy ezzel szemben akár a honvédséget is felhasználja. Ilyen viszont, én mondom, hogy nem lesz, ebben az országban nem lesz olyan magyar katona, akármilyen rendelettel szorítják be őket, akármennyire veszik el a jogosítványaikat, akármennyire azt üzenik nekik, hogy befogják a szájukat, és vagy azt csinálják, amit a parancsnoka mond, vagy ki lesznek hajítva, mert ez zajlik a honvédségben, nem lesz olyan magyar tiszt, és nem lesz olyan magyar katona, aki saját honfitársaira bármikor fegyvert emelne, bármilyen szabályokat hoznak. Ettől függetlenül ez a törvényjavaslat botrány, és azt kérem önöktől, hogy legalább gondolják végig. Mert, amit az elnök úr mondott, az nekem úgy tűnik, hogy őt becsapták, vagy ő pontosan tudja, hogy mi van, és egy ordenáré nagyot hazudott itt nekünk. De, elnök úr, ez a javaslat arról szól, hogy a legfontosabb döntésben véglegesen elveszik a magyar Országgyűléstől - öntől is, öntől is, meg mindenkitől, aki itt ül, meg aki nem ül itt a teremben - a jogot, hogy eldöntse, hogy magyar katona megy-e külföldre háborúba, vagy nem. Szégyenletes, és azt kérem önöktől, hogy ne szavazzák meg ezt a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.