Sas Zoltán

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az vitán felüli, hogy a mostani rendkívül aggasztó biztonsági helyzetben minden egyes olyan törvényjavaslatot és minden egyes olyan módosítást, ami a Magyar Honvédség hatékonyabbá tételét célozza, komolyan kell venni, és azt ki merem jelenteni, hogy még bőven van mit végrehajtani, bár azt is el kell ismerni: az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések és előrelépések történtek. A jelenlegi törvényjavaslat tartalmazza többek közt a Magyar Honvédség átalakításával összefüggésben a katonai igazgatás és központi adatfeldolgozás szétválasztásával kapcsolatos módosításokat. A katonai igazgatás és központi adatszolgáltatás új alapokon lesz ennek a törvénynek alapján megvalósítva. A törvényjavaslat módosítja a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásához, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyéb rendelkezéseket is, valamint módosítja a honvédelmi adatkezelésről szóló törvényt is. A Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve: a javaslat szerint a nyilvántartás központi lesz, az igazgatás pedig területire módosul. Magának a szervnek a működése is érdekes lehet, hiszen innentől kezdve, ha ez a törvény elfogadásra kerül, gondolom, hogy gyorsabban lehet egy-egy funkciót vagy jogosultságot hozzáadni egy-egy határozattal is. A Hvt. 3. §-a 5a. ponttal egészül ki, ami korábban a 9. pontban eddig definiálta a határátlépéssel járó csapatmozgást, de közjogi engedélyhez kötötte, és ezért az új előterjesztés 5a. pontja pedig teljes katonai vezetés alá helyezi. (11.50) Ez érthető és sokkal gyorsabb reagálásra ad lehetőséget. Az alaprendeltetésbe több dolog is tartozik, de kiemelhetném azt is, hogy a harc is beletartozik ebbe a részbe. Itt szeretném megjegyezni, hogy az előterjesztés ezen része nem részletezi, hogy a külföldi fegyveres erők fogalmába ki tartozik, szövetséges, ellenséges vagy semleges haderők. A Hvt. 3. § 21a. pontja egészül ki a közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásról szóló résszel, mely - idézem -: olyan csapatmozgás, amely az abban részt vevő katonai erő vagy állomány tevékenységének céljára, időtartamára, jellegére, létszámára, eszközeire, felszerelésére vagy fegyverzetére tekintettel közjogi engedélyezést igényel. Az a kérdés felmerült, hogy vajon majd lesz-e közjogi engedélyezést igénylő és közjogi engedélyezést nem igénylő csapatmozgás is. A válasz nyilván az, hogy igen, erre már tudjuk a választ. De az is fontos kérdés, hogy hol lesz az meghatározva, hogy mi az a cél, a jelleg, az időtartam, a létszám, az eszköz, a felszereltség és a fegyverzet, ami ide kapcsolódik, ide vonatkozik. Itt szeretném megjegyezni, hogy ha a Honvédségi Szemle 2022. évi IV. számát elolvassuk, egy roppant érdekes elemzés található benne, amely azt részletezi, hogy a külföldi fegyveres erők Magyarországról történő kiindulásának egyetlen szükséges feltétele a közjogi engedély megléte, amennyiben ilyen engedély nélkül történik, az a nemzetközi jog és Magyarország szuverenitásának megsértése. Nehéz elmenni az 5/A. alcím mellett, amely „Döntés a katonai műveletekről” témakörről szól, és ennek is 6/B. §-ának (1) bekezdéséről beszélek. Azt ismerteti, hogy a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásoztatásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról. Meggyőződésem, hogy a kormányzati irányítás nagyon sok esetben sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá tud tenni egy-egy katonai reakciót, de az is a meggyőződésem, hogy ennek a gyorsaságnak, sietségnek akkor van igazán oka, ha az országot éri támadás. Tehát azt, hogy egy külföldi szerepvállalásnál miért van szükség erre a gyorsaságra és az értelmezésem szerint is miért kerül ki az Országgyűlés kezéből ez a döntés, azt jelen pillanatban elég nehezen látom. Nem túl régen volt szó itt, a tisztelt Ház falai között arról, amikor külföldi szerepvállalásra adtunk felhatalmazást a Magyar Honvédségnek, és mindenféle időveszteség nélkül és kellő támogatottsággal az Országgyűlés is megszavazta ezt. Tehát azt gondolom, hogy ebben a kérdésben érdemes elgondolkodni, hogy ez pontosan jól lesz-e így. A Hvt. 3. §-ában a 6/A. § (2) bekezdése szerint a kormány dönt a külföldi fegyveres erők Magyarországról történő kiindulásáról és alkalmazásáról, magyarországi állomásoztatásáról. Itt felmerült az a kérdés, hogy ebben az esetben, mondjuk, egy ENSZ- vagy egy NATO-erő belépését Magyarországra a magyar kormány meg is tilthatja-e, hiszen ha dönt, dönthet pozitívan is, meg dönthet negatívan is, ami egy elég érdekes és furcsa helyzetet teremtene. Ezt is jó lenne tisztán látni. A Hvt. 37. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: A katonai igazgatási szervek és a honvédség központi nyilvántartó szerve. Ezen alcím 66. § (4) bekezdése a hadkiegészítő központok működéséről szól a kormány által kezdeményezett hadiállapot kihirdetését követően. Azt hiszem, talán értem, hogy miért szükséges a hadiállapot kihirdetését követő időszakra is terveznünk és döntéseket hoznunk, de nagyon remélem, hogy a Jóisten megkímél minket attól, hogy ezt valaha is a gyakorlatban ki kelljen próbálnunk és gyakorlatban azt meglátnunk, hogy ez hogy is működik ebben a helyzetben, ebben a tragikus valóságban. Engedjék meg, hogy az előterjesztéshez kapcsolódva és kihasználva, hogy itt van államtitkár úr, felhívjam a figyelmet arra is, hogy jelen pillanatban is vannak magyar katonák külföldön és nagyon sok helyen teljesítenek szolgálatot. A legnagyobb elismerés és köszönet a munkájukért, hiszen rendkívül nehéz körülmények között is teljesítenek szolgálati feladatokat. Szeretném megkérdezni államtitkár urat az UNIFIL-misszióval kapcsolatban, amely jelenleg Izrael és Libanon határán teljesít szolgálatot, emlékeim szerint 16 fő teljesít szolgálatot ebben a békefenntartó misszióban. Hogy egészen pontosan milyen békét tart fenn, arról már nehéz lenne beszélni, hiszen az elmúlt időszakban a két ország közötti fegyveres konfliktus annyira kiszélesedett, hogy de jure még nem, de facto azonban egy háborús térségben vannak. Szeretném megkérdezni, hogy ezeknek az embereknek a kimenekítése, akár az ott szolgálatot teljesítő lengyel katonákkal közösen, akár külön, egyáltalán még lehetséges-e, foglalkozott-e ezzel a minisztérium vagy tervezi-e, hiszen nem a békét őrzik és nem a tűzszünetet tudják megfigyelni, hanem a napi fő tevékenységük arra szól, hogy túléljék azt a 24 órát, ami aktuálisan épp vár rájuk. Ennek az egész missziónak az alapléte is álláspontom szerint megkérdőjelezhető, hiszen egy békefenntartó művelet egy háborús térségben nem megvalósítható. Szeretném is tisztelettel felhívni az államtitkár úron keresztül a miniszter úr figyelmét, hogy vegye fontolóra azt, hogy ha még lehetséges egyáltalán, hiszen a mai napon láthattuk, hogy az izraeli harckocsik már elérték ezt a területet, illetve már be is hatoltak erre a területre, de ha biztonságosan ki lehet még onnan menekíteni a katonáinkat, azt tegyük meg, mert lehet, hogy később már nagyon nagy nehézségeket okoz, és nagyon nem szeretnénk arról hallani, hogy magyar katonák haltak meg idegen földön. Köszönöm szépen a figyelmüket.