Novák Előd

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vendégmunkások és büntetett előéletűek is honvédek lehetnek immár, de az oltatlanok, a hazafiak és az önkormányzati képviselők pedig nem. A március 15-én huszárruhába öltöztetett vietnámival való érzékenyítés után újabb lépést tett a honvédek jogállásáról szóló, immár törvény helyett sajnos csak kormányrendelet által a kormány. A vendégmunkások honvédségbe való felvétele nemzetbiztonsági kockázatot, beépülési lehetőséget is jelent, miközben kirekesztik a hazafiakat, az oltatlanokat és abszurd módon már az országgyűlési és az önkormányzati képviselőket is, pedig a területvédelmi tartalékos rendszerbe ideálisak volnának a lokálpatrióta helyhatósági képviselők, akik másodállásuk mellett el tudnák látni a feladatot. Illetve közszereplői mivoltukból fakadóan példamutatásuk toborzó hatása is számottevő lehetne, amire nagy szükség volna az óriási létszámhiány mellett. Tehát a honvédségnél nem követelmény többé a magyar állampolgárság, továbbá a legénységi állomány kategóriába felszerelő honvéd lehet immár büntetett előéletű békeidőszakban is, ami a honvéd hivatás, az egyenruhások megbecsülését is rontja. A létszámhiánnyal küzdő honvédségből inkább nem kellene kirekeszteni az oltatlanokat és a hazafiakat. Utóbbira számos példát sokszor említettem már, azonban a honvédelmi miniszter és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője ígérete ellenére válaszra sem méltatott, pedig felajánlottam konkrét esetek részletes bemutatását, amikor például a Mi Hazánk honvédelmi kabinetjének vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagját távolították el a tartalékos rendszerből, illetve például olyan személyt, akinek egyetlen bűne az LMBTQP(sic!)-felvonulásokon való részvétel volt, persze ellentüntetőként. Ez az abszurd, hogy ezért távolítanak el valakit és nem azért, mert például kamionon vonaglik a deviánsok között. Tehát a civil tiltakozás, még ha jogszabálysértést nem is valósított meg, az önök számára kizáró ok, amikor pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjénél panaszt teszek, mondjuk, a meghallgatásán, akkor azt mondja, hogy csak írjam meg, majd kivizsgálja. Hát, azóta is vizsgálja, válaszra sem méltatott a sok hónappal ezelőtti levelem kapcsán, ugyanúgy, ahogy a különböző honvédelmi miniszterek sem, akik sorra váltják egymást, nem hajlandók ezeket a konkrét ügyeket még csak kivizsgálni sem. Tehát még a látszatra sem adnak, gyakorlatilag elismerik, hogy igen, ezeket a hazafiakat eltávolítják. Ahogy nem is cáfolták azt az értesülésemet, hogy például már a kiképzések keretében azt oktatják, hogy a HVIM egy nemzetbiztonsági kockázat. Ide jutottunk a hazafiak kirekesztésével, és helyükre jöhetnek a büntetett előéletűek, bűnözők, idegen vendégmunkások. Ennyit a honvédségi morálról. A honvédek megbecsüléséhez egyébként hozzátartozna az is, hogy a jogállásukat a legmagasabb törvényi szinten rendezzék. Méltatlan az is, hogy a törvény helyébe lépett nyári kormányrendelet alapján kiszámíthatatlanná vált a honvédek javadalmazása. Mivel a kormányrendelet szerint a honvédek védőoltás tűrésére lesznek kötelesek, a következő kérdésekre is érdemi választ várnék nagy naivan. A kormányrendelet értelmében minden oltáskárosodásért a honvédelmi miniszter lesz felelős? Parancsba adják a következő oltásokat, vállalva a felelősséget? (12.00) Kell-e mindezek mellett ezután is önkéntes jelentkezési papírt kitölteni a kötelező oltásokhoz? Milyen büntetés vár azokra, akik nem hajlandók beoltatni magukat? Kapnak-e a katonák ezzel kapcsolatban jogi tájékoztatót? Milyen támogatásra számíthat a katona vagy családja oltáskárosodás esetén? Az oltást visszautasítók számára is leszerelési tilalom lesz veszélyhelyzet idején? Magyarul: illetmény nélküli szabadságra küldve őket haljanak éhen a családjukkal együtt? Tisztelt Országgyűlés! A mostani törvényjavaslat legfájóbb, leggyalázatosabb pontja, hogy az Országgyűléstől elveszik a legtöbb - néhány extrém esetet leszámítva - esetben tehát azt a jogot, hogy dönthessünk arról, hogy szeretnénk-e, hogy a magyar honvédek külföldi háborúkban vegyenek részt. Erről a legfajsúlyosabb törvénymódosító javaslatról egy szót sem ejtett államtitkár úr a háromperces expozéjában, és nem mellesleg egyébként, a honvédelmi miniszter sem tartotta fontosnak, hogy eljöjjön így, utoljára elbúcsúzni az Országgyűléstől e tekintetben, hogy ez többé nem lesz itt téma a magyar Országgyűlésben. Tehát ennyire tisztelik meg a magyar választókat, hogy egy ilyen fajsúlyos kérdést próbálnak ezután… - akár titokban, hiszen minősített adatok esetén még a Magyar Közlönyben sem kell ezt közölni. És bizony, a mostani törvényjavaslat általános indokolásával, álságos, mellébeszélő indokolásával szemben a lényeg tehát a 3. §-ban keresendő, miszerint egy tavaly novemberi alaptörvény-módosításra hivatkozással a csapatmozgással kapcsolatos, az Országgyűléshez rendelt engedélyezési jogkörök jelentős része átkerülne tehát a kormányhoz. Tehát a honvédség külföldi, például, mondjuk, ukrajnai bevetése országgyűlési döntés nélkül is lehetséges volna, ami a Mi Hazánk Mozgalom szerint persze elfogadhatatlan, ahogy a kormány sunyi háborúpártisága és támogatása is Ukrajnának, melyre már korábban is hoztam 10+1 pontot bizonyítékként; ezekbe most nem kívánok belemenni. De ha a kormány csak feleannyi energiát fordítana arra, hogy minden kormányzati kommunikációba gondosan beépítse a béke, békemisszió, békeköltségvetés és hasonló szavakat, és az így felszabadult energiákat arra fordítaná, hogy például a magyar gazdaságot rendbe tegye, akkor Európa egyik legerősebb gazdasága lenne Magyarország. De hát, ha legalább igazak lennének ezek az állítólagos békére való törekvések, viszont ezek csak üres szavak, valójában a kormány gondosan támogatott valamennyi, Oroszország ellen intézett szankciót vagy Ukrajnának szánt támogatást. A legutóbbi 50 milliárd eurós támogatásnál Orbán Viktornak már az a gyalázatos, korábbi kávézgatós távolmaradása sem volt; nyíltan megszavazta. Az előbb említett példa pedig Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésekor volt, amikor szintén nem éltünk a vétó lehetőségével. Tehát egyértelműen Ukrajna-párti álláspontot választva, Ukrajnát nyíltan, diplomáciailag és különböző módokon, egyébként katonailag is támogatva folytatja a kormány a politikáját. Ez a háborúpárti álláspont tükröződik ebből a javaslatból is. Mi szüksége van most a kormánynak egyébként az előttünk lévő törvényi felhatalmazásra, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül, EU-s vagy NATO-s együttműködésben csapatmozgásokat kezdeményezhessenek? Valljanak végre színt a magyar választópolgároknak, hogy mire készülnek valójában! Most már be is avatkozik akár Magyarország az orosz-ukrán háborúba az ukrán fél oldalán nyíltan, fegyveresen, és nem csak azokkal a sunyi módszerekkel, amelyeket az előbb és a korábbi felszólalásaimban már említettem? Ráadásul annak az Ukrajnának az oldalán, amely a vereckei turulszobrot rendszeresen megrongálja. Sőt, a munkácsi turulszobrot már le is döntötték, és azért ne feledjék, hogy a Magyar Honvédség címerében is ott van a turul! Még így sem érzik gyalázatosnak azt, hogy ezekre oda sem figyelve, ezekről tudomást sem véve, nyíltan támogatják az ukrán háborút? A törvényjavaslat ráadásul az önök eddigi törvénysértését orvosolná. Orbán Viktor ugyanis teljes tudatlanságáról tett tanúbizonyságot, amikor úgy fogalmazott, hogy ukrán harctéri orvosok kiképzése zajlik Magyarországon. Hiszen a harctéri életmentő katona nem orvos! Nemcsak a NATO-ban, de a világ bármely táján az orvosokat biztonságos távolságban próbálják tartani a harcterekről. Viszont Magyarországon igenis ukrán katonákat képeznek ki vagy képeztek ki, nem tudjuk; egyszer lelepleződtek, nem tudjuk, hogy ez még folyik-e. Ugye, ezt akkora titokban tartották, hogy a szlovák hadügyminiszter árulta el. A magyar kormány a lelepleződése után már viszont nem is tagadta ezt a tényt, csak próbálta kozmetikázni azzal, hogy harctéri orvosokat képeznek ki, de ez hazugság tehát! Ráadásul az ukrán katonák magyarországi kiképzése határátlépéssel járó csapatmozgás - ez az a törvénysértés, amiről az előbb beszéltem vagy amire utaltam -, hiszen az akkor hatályos jogszabályok és még a jelenleg hatályos jogszabályok szerint az Országgyűlésnek kellett volna engedélyeznie azt, hogy ukrán katonák Magyarországra jöhessenek akár kiképzési célból. Hát, majd most ezt a kormány megteszi szépen, csendben. És ha már csapatmozgások: Mészáros Lőrinc a négyes metrónál is drágábban építhet 7 kilométernyi vasutat, amit immár katonai célú beruházásnak minősített a kormány, na, hát persze, csak azért, hogy a környezetvédelmi szabályokat megkerülhesse, és a pereskedéseknek véget vethessen. Így a korrupciót csúcsra járatják, és egyébként mit válaszolt nekem a honvédelmi miniszter tavaly novemberben az éves honvédelmi bizottsági meghallgatásán, melyen egyébként egyetlen ellenzéki képviselőként voltam jelen? Idézem: „Vasútépítésről nem tudok beszélni, az nem az én tárcámhoz tartozik.” Ezt mondta a honvédelmi miniszter, pedig egy hónappal korábban bejárta a médiát is a hír, hogy katonai célúvá minősítette a kormány a déli körvasút-beruházást, így ezért mégis megépülhet. Egyébként a dél-budapesti vágányon konkrétan a teherforgalom bővítését nemcsak a brutális túlárazás miatt nem támogatja a Mi Hazánk Mozgalom, hanem mert a fővároson áthaladó, teherforgalmat növelő beruházás helyett a 2011 óta ígért, V0 teherforgalmi gyűrű megépítését szorgalmazzuk. És sajnos a nemzetbiztonsági aggályokra is először mi világítottunk rá immár három éve, de semmi sem változott. Az elsősorban multinacionális teherforgalmi érdekeket szolgáló beruházás - főként a Hamzsabégi sétány kárára történő vágánybővítés - a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal folytatásaként valósulna meg, és hát, a déli körvasút félrevezető név, hiszen nem a Budapestet elkerülő teherkörgyűrűt jelenti, hanem tranzit-teherforgalmat a fővároson át. A meglévő vágányok modernizációja és a zajcsökkentés helyes vonal, de a további forgalom növelése nem támogatható, nemkívánatos nemzetbiztonsági szempontból sem, és erről kell most itt még beszéljünk, hiszen itt halad át a Dunát keresztező forgalom 90-95 százaléka, így a helyettesítés kiépítésének elmulasztása a közlekedés és a szállítás veszélyeztetése. Nem szabad stratégiailag fontos központokat erősíteni, inkább másik lehetőséget kellene létrehozni, mégpedig olyan helyen, ahol nem kell Budapest legnépesebb kerületén átvezetni, sőt a körgyűrű megépítésével kivezethetnék a tranzit-teherforgalmat a fővárosból. Tisztelt Országgyűlés! És hát, főleg: tisztelt Kormányzati Képviselők, Államtitkár Úr! Mi szükség van arra, hogy a korrupciónál maradva - mert az előbbi beruházás lényegében korrupciós rekordnak is minősült egészen a közelmúltig, amikor sikerült ezt is megfejelni -, nos, mi szükség van arra, hogy a korrupciónak egy újabb, századik-ezredik jogi kiskaput nyissanak ki? Mi a magyarázat a 8. §-ban előirányzott törvénymódosításra a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanok kapcsán? Milyen ismételt vagyonmozgást terveznek a háborúra, vagyis hát, hazug narratívájukat idézve: a békére hivatkozással? Már így is eladták például a honvédségi üdülők egy részét, ezután mindenhez hozzáférhetnének, ezért sem támogatja a Mi Hazánk Mozgalom ezt a törvénymódosítást. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a helyzet a csádi katonai szerepvállalással? Nagy a hallgatás. Lesz-e egyáltalán? Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lenne a Magyar Honvédség a kormány terve szerint. Afrikaiakat sajnos eddig is képeztek lövészetre a magyar honvédek a Szahara déli részén lévő Maliban, de most már a kormány Csádba is küldene kétszáz katonát. A szerepvállalás költségét titkosítják, hiába próbáltam azt többször még akár módosító javaslattal is nyilvánossá tenni vagy egyáltalán megtudni. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence, ugye, azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogy hogyan vonuljanak vissza fülüket-farkukat behúzva, ha fegyverropogást észlelnek. (12.10) A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte. A kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a magyar támogatásokat többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen például Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után. A Mi Hazánk Mozgalom szerint az itthoni szolgálatért például a határon kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak. Aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak például ott van a Francia Idegenlégió. Önálló katonai szerepvállalásra Afrikában a Magyar Honvédség nincs felkészülve - nem is kell! -, ezért minden felelősség a Fidesz-kormányt fogja terhelni egy esetleges kudarc után, amit minden biztonságpolitikai szakértő jósol ennek a felelőtlen szerepvállalásnak. Csádban a magyar katonák olyan kulturális, éghajlati és egészségügyi kihívásokkal fognak szembesülni, amire nehéz volna felkészíteni őket, és ahogy mondtam, nem is magyar érdek, nem is kell. Csád kétes hátterű politikai kormányának katonai segítséget nyújtani minimum kalandorpolitikai vállalkozás. Mégis, ennek érdekében most a 9. §-nál módosítanák a fegyverhasználati jogot, hogy ha valakit külföldről kell hazamenekíteni, akkor engedélyezett lesz a honvédségi fegyverhasználat. Mi azt gondoljuk, hogy nem minden törvénymódosítást és főleg nem költségvetési forrásokat és legfőképp nem magyar életeket, akár magyar katonák életét kellene alárendelni ennek a csádi kalandorpolitikának. Tisztelt Kormány! Választ várnánk arra is, hogy mik az árvízi védekezés honvédségi tapasztalatai, hiszen hiába kommunikálta azt Orbán Viktor, hogy mennyire remek volt az árvízi védekezés, az önkéntes tartalékos honvédek valamiért sokkal később érkeztek a gátakra, mint ahogy azt a helyi lakosság elvárta volna, joggal. Hát, azért hogyan néz ki az, hogy a helyiek már napok óta dolgoznak, és a média folyamatosan azt harsogja, hogy a katasztrófavédelemnél bárki jelentkezhet árvízi munkára, mert most minden segítő kézre szükség van, de a tartalékos katonák még a kanyarban sem voltak. A katasztrófavédelmi irányítási központ vagy a honvédség felelős ezért? Legyen szíves, számoljon el, bár a sokadik kérdésemet sem jegyzeteli, tehát tudom én, hogy milyen választ fogunk kapni: valószínűleg olyan terjedelműt, mint a háromperces expozé volt. Na, de hát, azért itt, ha másért nem, a jegyzőkönyv kedvéért mégis el kell mondani ezeket a gyalázatokat és ezeket a működési zavarokat, mert azok vannak bőven. És az úgynevezett kiképzett hadkötelesekről is lenne néhány gondolatom, hiszen ők ilyen-olyan okokból lényegében kiváltak úgymond a rendszerből. Az esetek 99 százalékában, mondjuk ki: azért, mert nem tudtak azonosulni a Magyar Honvédségben vagy a Honvédelmi Minisztériumban uralkodó áldatlan állapotokkal. Az oltatlanokat meg éppen a honvédség küldte el parancsmegtagadás büntetőjogi kategóriával és katonai ügyészséggel, valamint katonai bírósággal fenyegetőzve csak, persze. Ezek után nem túl stílusos bármilyen okkal visszarángatni őket. És bizony, fenyegetőztek szóban, bár nem mindenhol, de persze végül sehol sem indult meg az alaptalan büntetőjogi eljárás ellenük. Sőt, 2023 novemberében a honvédelmi miniszter elismerte, hogy az oltásra való felhívás valójában nem volt parancsértékű. Most azt állítják, hogy sohasem adták parancsba, vagyis átverték az állományukat, mert ők viszont szóban erről kaptak tájékoztatást. És hát, milyen morálja lehet az úgynevezett kiképzett hadkötelesnek, akit akarata ellenére munkajogilag kirángattak és kitettek a seregből, de ilyen-olyan adminisztratív eljárások keretében most visszaráncigálják mint kiképzett hadkötelest. A kiképzett hadköteles törvényjavaslati definíciója: a katonai szolgálati viszony megszűnését vagy megszüntetését követően az állományból kikerült, korábban katonai alapkiképzést vagy alapfelkészítést teljesített férfi. Egyébként itt álljunk is meg egy szóra: egyébként meg tudja mondani nekem, államtitkár úr, hogy mi a különbség az alapkiképzés és az alapfelkészítés között? Egyáltalán indokolt a különbség? Az alapoknak azért nem egységesnek kellene lenniük? És végül, tisztelt Országgyűlés, beszélnünk kell arról is, hogy tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus, miután Izrael most támadást indított Libanon ellen. Az újabb front megnyitásával még több civil áldozata lesz az így is rengeteg életet követelő konfliktusnak, melyből ismét csak a globalista fegyvergyártó cégek profitálnak. Amerika és az EU politikája csődöt mondott. Nem voltak képesek megállítani a palesztinai konfliktust, most pedig tovább terebélyesedik a háború, amely újabb menekülthullámhoz is vezet. A Mi Hazánk Mozgalom azonnali tűzszünetet sürget, szemben a kormánnyal, mely mondjuk a Gázai övezet vagy Libanon esetében, inkább fogalmazzunk úgy, hogy Izrael esetében, mert ez az ország háborúzik most már egyre több szomszédos országgal, szóval Izrael esetében a kormány még csak szavak szintjén sem támogatja a békét. Pedig ideje volna, hogy a világ sokkal erélyesebben lépjen fel Izraellel szemben, amely régóta átlépte a jogos önvédelem határát. Vagy talán elfogadható a tömeges gyermekgyilkosság önvédelemből? És, államtitkár úr, mi lesz a Libanonban állomásozó magyar katonák sorsa? Hiszen számtalan alkalommal szóvá tettem, szorgalmaztam a hazahozatalukat, hiszen bizony az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy Irakban és Csádban sincs keresnivalójuk a magyar katonáknak, inkább az automata fegyverekkel is ostromlott magyar határon kellene szolgáljanak a honvédjeink. Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészalakulatot, lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat, már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban, de ez nem a mi háborúnk. Egyébként pedig szégyent is hoznak ilyen esetben a katonákra, hiszen milyen békefenntartók azok, akik fölött egy ilyen háború teljesedik ki. A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely az 1848-as márciusi ifjak követelését ma is vallja: magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Sajnos hiába szorgalmaztuk eddig az iraki megszállásban való részvételünk befejezését, miután az ottani parlament is döntést hozott néhány éve a külföldi csapatok hazaküldéséről, de a magyar kormány sajnos azt közölte ezután is, ennek ellenére is, hogy ottmaradnak a magyar honvédek. A NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban vettünk részt; hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, például a nehézlégiszállító-kapacitás biztosításával, amely tisztán mutatja, hogy nem a belföldi védelemre fókuszálnak. A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikája. Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során; az afganisztáni, iraki és hasonló megszállásokra költött százmilliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást, modernebb felszerelést, több, komolyabb hazai hadgyakorlatot biztosítva honvédjeinknek. Hazánk számára ráadásul a legfőbb biztonsági kihívást 2015 vagy már ’14 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt három évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták, tehát mondjuk, Fehéroroszországot is megelőzve. Tehát fennáll a veszély, hogy Ukrajna - legalábbis fennmaradása esetén -, a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Ezért kellene a Mi Hazánk szerint, hogy inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak a honvédjeink az izraeli határ, Irak vagy Csád helyett. Ha már a szomszédos országban lévő háborús konfliktus miatt Magyarországon rendkívüli jogrend van, mert hivatalosan háborús veszélyhelyzet van, akkor mi a fenét keresnek a magyar katonáink Irakban, vagy fognak akár sajnos Csádban? És zárásként még egy kérdés, tisztelt államtitkár úr: mennyi külföldi katona, NATO-katona állomásozik jelenleg Magyarországon? Persze, rossz szokásuk szerint nyilván megint nem fogok választ kapni erre sem, de az is magáért beszél. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)