V. Németh Zsolt

V. NÉMETH ZSOLT energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A víz megbonthatatlan természeti elem, egy olyan, a jövőnket meghatározó gazdaságtámogató, gazdaságfejlesztő elem, mely készleteinek megóvása mindannyiunk kötelessége. A vízzel való gazdálkodás alapvetése, hogy az állam kezében egy helyen legyen, ami hatékonnyá, gazdaságossá, fenntarthatóvá teszi. A kormány célja, hogy a magyar családok biztonságos ellátása érdekében a minőségi ivóvíz-szolgáltatás hosszú távon biztosított legyen. A következő évtized legfontosabb feladata az ivóvízellátást nyújtó hálózat felújítása, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése lesz. A közösségi víziközmű-szolgáltatás hatékony működtetéséért az állam felel. Ezek a tevékenységek elsősorban szabályozó és ellenőrző jellegűek, de a vízvagyon tulajdonosaként is az állam mindig mindenhol jelen van. Az ágazatot érintő kihívásokra rövid és hosszú távú megoldásokat nyújt a nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégia, amely garantálja a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és műszaki-technológiai állapotának fenntartását, valamint a hálózat karbantartását és szükséges rekonstrukcióját. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatok és a tulajdonukban álló víziközmű-szolgáltatók számára lehetővé vált, hogy részt vegyenek egy, a Nemzeti Vízművek Zrt. által koordinált integrációs folyamatban, amely lehetőséget biztosít az önkormányzatok részére, hogy víziközmű-vagyonelemek önkéntes alapon történő állami tulajdonba adása megtörténjen, és ezzel együtt az ellátási felelősséget is átruházza a magyar államra. Az integrációt megelőző időszakban bekövetkezett gazdasági kihívások, például a villamosenergiaár-emelkedések következtében a szolgáltatók pénzügyi mutatói egyre gyengültek, a társaságok kétharmada veszteségessé vált, közel egyharmada pedig csődközeli helyzetbe került. Az integrációs program az elmúlt évben sikeres volt, hiszen 14 korábbi többségi önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató csatlakozott az állami szolgáltatók köréhez, ami azt jelenti, hogy 931 önkormányzat döntött a csatlakozás mellett. Az integrációnak köszönhetően az érintett területeken kiemelt figyelem összpontosul az ellátásbiztonságra és a szolgáltatások színvonalának egységesítésére, annak növelésére, melynek során a szervezetek a jövőbeni gazdasági stabilitásra is szert tettek. Ez lehetőséget teremt a fejlesztési források hatékony elosztására és egy új víziközmű-szolgáltatói rendszer üzleti modelljének kialakítására, a szinergia adta lehetőségek kiaknázására. Önkormányzati konzultációs tanácsok jöttek létre az állami tulajdonban lévő víziközművek szolgáltatási területein, víziközmű-szolgáltatóként egy-egy. A konzultációs tanácsok közvetlen kapcsolatot tartanak az önkormányzatok és a vízművek között, fórumai lesznek a szolgáltatók működésével kapcsolatos jelzéseknek, valamint a rekonstrukciós és fejlesztési tervek véleményezésének. A víziközmű-szolgáltatók költségei között a villamosenergia-költségek mintegy 30 százalékot tesznek ki, egyes szolgáltatóknál akár a 40 százalékot is kiteszik, ezért kiemelt fontosságú, hogy a meglévő rendszereink minél inkább hatékonyan tudjanak működni, illetve hogy a szolgáltatók saját energiatermelése növekedjen. Így a rekonstrukciós fejlesztéseken túl az energiahatékonysági beruházásokat is támogatjuk. Az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók idén már 16 napelemrendszert helyeztek üzembe, és továbbiak előkészítése is zajlik. Azon az úton kell haladni továbbra is, amellyel biztosítható Magyarország energiafüggetlensége. A kormány a lakossági rezsicsökkentés fenntartása mellett bevezette az országosan egységes nem lakossági díjakat, ezzel az ágazat egy új pályára állt. Minden törvény életében eljön egy időszak, amikor az kiigazításra, pontosításra szorul. A hatósági tapasztalatok, a víziközmű-szolgáltatók megkeresései, valamint az ágazati ismereteink alapján, az ágazat hosszú távú, biztonságos és hatékony működésének biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény tekintetében módosítási igények merültek fel. Jelen törvényjavaslat ezt a kiigazítást, pontosítást végzi el. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány kiemelendő módosítást. Az egységes víziközmű-szolgáltatói működési engedély ismételt bevezetésével csökkennek a víziközmű-szolgáltatók adminisztrációs terhei. Az új típusú egységes engedély bevezetése a víziközmű-szolgáltatási ágazatban elősegíti a hivatali határozatok egységességét formai és eljárásjogi szempontból, emellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vonatkozó adminisztrációs feladatai is egyszerűsödnek. Az egységes engedély bevezetése összhangban áll a víziközmű-szolgáltatási ágazatra vonatkozó további eljárások átalakítására vonatkozó törekvésekkel, például a gördülő fejlesztési tervek esetén is. A gördülő fejlesztési tervezés víziközmű-szolgáltatásban való használatának célja, hogy a víziközművek fejlesztésében, üzemeltetésében érintettek rendszeresen tekintsék át a rájuk bízott víziközművagyont; hosszú távon gondolkodjanak a szükséges felújításokról annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen; továbbá a területfejlesztés, a környezet- és természetvédelem, az ipari és mezőgazdasági fejlesztések figyelembevételével adják meg a szükséges beruházási igényeket. A víziközmű-rendszerek energiahatékonyságát célzó beruházások forrásbiztosításának egyik módja az ESCO típusú finanszírozás, mely során az ESCO-társaság saját költségén felújítja, kicseréli és üzemelteti a létesítmény energetikai ellátó, felhasználó rendszerét. A megrendelőnek nem kell önrésszel hozzájárulnia az energetikai ellátó berendezések finanszírozásához, azt teljes egészében az ESCO-társaság finanszírozza, azonban a felújított, kicserélt energiaszolgáltató, energiafelhasználó berendezések az ESCO-társaság tulajdonába kerülnek a szerződés időtartama alatt. Erre azonban a törvény szerint jelenleg nincs lehetőség. Az ESCO típusú finanszírozás nagy előnye, hogy a megrendelő önereje nélkül energia- és költségmegtakarítást eredményez, a megrendelő a korszerű rendszernek köszönhetően a megtakarításaiból fizeti ki az ESCO-vállalatot. A hivatal által három helyett ötévente lefolytatott átfogó ellenőrzés esetén a végrehajtási szakasz, illetve az utóellenőrzés nem lesz átfedésben, így a víziközmű-szolgáltatók működésének hatékonyabb vizsgálatára lesz lehetőség, továbbá a víziközmű-szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek is csökkennek. Az eltérő víziközmű-szolgáltatási ágazatokhoz tartozó víziközműrendszerek, a víz és a szennyvíz között nem lehetséges a használati díj átcsoportosítása, azaz a keresztfinanszírozás tilalmának elve érvényesül, miszerint ezen díj nem tartalmazhatja az adott tevékenységen kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét. (14.50) Emiatt gyakran előfordul, hogy a jó állapotban levő szennyvízrendszeren halmozódik fel a használati díj, a rosszabb állapotban levő ivóvízhálózatot viszont forrás hiányában nem lehetséges fejleszteni. Erre figyelemmel a szabályozás megengedőbb irányba történő módosítása történik meg. A módosítás szerint a források átcsoportosítása csak az ellátásért felelős saját tulajdonában álló víziközműrendszerek között engedélyezett. A törvényjavaslatban több helyen sor kerül a normaszöveg pontosítására, technikai jellegű javítására. Tisztelt Országgyűlés! A kormány az elmúlt több mint tíz évben mintegy ezermilliárd forintot fordított a víziközműrendszerek fejlesztésére az országban, ugyanakkor a meglevő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet, ezért a következő évek a rekonstrukciókról szólnak majd. Ebben az évben több mint 200 milliárd forintot fordítunk a víziközművekre, többek között a KEHOP, a KEHOP Plusz és az iparipark-fejlesztési beruházások révén. A hálózat rekonstrukcióihoz kapcsolódó forrás meghaladja a 100 milliárd forintot, melyre többek között az egységes nem lakossági díjak és a költségvetési támogatás biztosít fedezetet. A kormány elkötelezett abban, hogy a víziközmű-ágazatban az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlesztését valósítsa meg. Kérem, hogy a legnagyobb, legfontosabb természeti kincsünk megóvása és hasznosítása érdekében a korábbi gyakorlattal ellentétben az ellenzéki pártok is támogassák a jelen törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)