Szeberényi Gyula Tamás

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló T/9266. számú törvényjavaslat legfőbb célja a felhalmozott jogalkalmazási tapasztalatok jogszabályba építése a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében. Magyarországon a víziközmű-ellátás, víziközmű-szolgáltatás, vízellátás, csatornázás kérdései hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggésben az elmúlt években fokozottan előtérbe kerültek. A víziközmű-ellátás és -szolgáltatás témájában számos leendő és jövőbeli feladat áll előttünk, mint például az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás, vízminőségi kérdések rendben tartása és folyamatos fejlesztése. Az ország különösen az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlásait is figyelembe vevő, feltétlenül megőrzendő adottsága, hogy a közüzemi ivóvízellátása meghatározó módon felszín alatti vízkészletekre telepített vízbázisokon alapul. Ez az adottság egyúttal kiemelt feladatokat is jelent, hiszen az említett vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt érintően egyrészt olyan módosításokra kerül sor, amelyek az eljárások egyszerűsítését, egyértelműsítését és hatékonyságának növelését, valamint a víziközmű-szolgáltatók működési feltételeinek és a felhasználók helyzetének javítását szolgálják, másrészt több helyen sor kerül a normaszöveg pontosítására, technikai jellegű javítására. A törvényjavaslat szerint új, egységes működési engedély kerül bevezetésre. Ennek előnye többek között, hogy bevezetésével csökkennek a víziközmű-szolgáltatók adminisztrációs terhei. A gördülő fejlesztési tervekkel kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatát tekintve elmondható, hogy a gördülő fejlesztési tervezés célja, hogy a víziközmű-szolgáltatás megfelelő műszaki állapotú közművagyonnal folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen. Tisztelt Ház! Az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat, a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább. Magyarországon mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötővezeték. A felhasználási helyek száma 4,3 millió, a szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer. A hálózati vízveszteség azonban országosan 22,7 százalék, vagyis a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, amely mintegy 109 millió köbmétert jelent évente. Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteség már elfogadható lenne. A törvényjavaslat az eddig említettek mellett adminisztrációs vagy egyéb tehercsökkentést megvalósító módosításokat tartalmaz, például az átmeneti díj megállapítására irányuló eljárással összefüggésben az irányadó ügyintézési határidő-változás több időt biztosít az esetleges hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázás teljesítésére. Fontos megemlíteni, hogy a három helyett ötévente lefolytatott átfogó ellenőrzés esetén a víziközmű-szolgáltatók működésének hatékonyabb vizsgálatára lesz lehetőség. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat olyan módosításokra tesz javaslatot, amelyek az eljárások egyszerűsítését, egyértelműsítését és hatékonyságának növelését, valamint a víziközmű-szolgáltatók működési feltételeinek és a felhasználók helyzetének javítását szolgálják. Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)