Juhász Hajnalka

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetek eseményei megint világossá tették, hogy a víznek micsoda ereje van, milyen mértékben képes mindannyiunk életét befolyásolni. Sajnálatos módon egy olyan évet írunk, mikor szinte közvetlenül egymás után tapasztaltuk meg a súlyos aszály okozta kihívásokat, majd a nagy mennyiségű lehullott csapadék okozta áradások következményeit. Emiatt is kiemelt fontosságú, hogy vízgazdálkodásunk kiegyensúlyozott és takarékos legyen, hogy a jövő generáció számára is elérhető legyen az éltető ivóvíz. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya az elmúlt tíz évben, ahogy ezt államtitkár úr is hangsúlyozta, több mint 1000 milliárd forintot fordított - 1000 milliárd forintot fordított, szeretném hangsúlyozni - a víziközművek fejlesztésére az ország egész területén. Ennek köszönhetően elmondhatjuk, hogy ma már szinte minden magyar háztartás, egészen pontosan a háztartások 95,5 százaléka számára elérhető a vezetékes ivóvíz. Összehasonlításképpen: mikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor 365 településen nem volt megfelelő minőségű ivóvíz; ma már ez összesen kilenc települést érint hazánkban. A csatornázottság tekintetében is kiemelten jól állunk. A szennyvízkezeléssel való ellátottságunk 83,5 százalék jelenleg. Vizeink védelme érdekében az elmúlt évtized folyamán megdupláztuk a magyarországi szennyvíztisztítók számát is. Fontos lépés volt, hogy a 2010-ben elindított integrációs folyamat eredményeképpen, ahol 400 különböző szervezet látott el víziközmű-szolgáltatást, ennek a folyamatnak az eredményeként ma már ezeknek a szervezeteknek a száma 40 alatt van. Jelenleg, amelyet a törvénymódosítás is céloz, az infrastruktúra fenntartása, megújítása van a központban, és ehhez nagyban hozzájárul az előttünk fekvő törvényjavaslat. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat többek között kitér a gördülő fejlesztési tervezés megújítására és racionalizálására. Ennek a tervezetnek a célja, hogy a szolgáltatás hosszú távú legyen és költséghatékony, és biztosítható legyen a megfelelő műszaki állapotú közművagyonnal. A javaslatnak megfelelően a jövőben a gördülő fejlesztési tervezés tízéves időtartamra továbbra is víziközműrendszerként tartalmazza a fejlesztéseket, ugyanakkor a nagyobb tervezési egységek kialakítása érdekében víziközmű-szolgáltatónként és ágazatonként egy gördülő fejlesztési tervezés készül. A másik fontos eleme a törvényjavaslatnak, ezt államtitkár úr részletesen bemutatta, az úgynevezett ESCO típusú finanszírozás jogi feltételeinek a megteremtése. Ez a forma a víziközműrendszer energiahatékonyságát célzó beruházások forrásbiztosításának az egyik típusa, az egyik módja, amelynek értelmében a társaság saját költségén felújítja vagy kicseréli és üzemelteti a létesítmény energetikai ellátó vagy felhasználó rendszerét. Ezek a berendezések így a szerződés időtartama alatt a társaság tulajdonába kerülnek, azzal a feltétellel, hogy ez a rendszerfüggetlen víziközműelem tulajdonjogi helyzete nem veszélyezteti az ellátás biztonságát, hiszen ez egy kiemelten fontos cél. A törvényjavaslat elfogadása esetén számos adminisztrációs és egyéb teher csökkentését segítő módosítás valósulna meg. Szeretném kiemelni, államtitkár úr és fideszes képviselőtársam is hangsúlyozta, hogy az ügyintézési határidő 15 nappal történő meghosszabbítása az átmeneti díj megállapítása kapcsán elősegítené, hogy kellően megalapozott döntés születhessen az ügyben azzal, hogy elegendő idő áll rendelkezésre a tényállás megfelelő tisztázása és az esetleges hiánypótlás megvalósítása érdekében. Mindeközben a visszamenőleges hatállyal érvényesíthető díjigényeknek köszönhetően sem a víziközmű-szolgáltatót, a részletfizetési lehetőségnek köszönhetően pedig sem a lakossági felhasználókat nem hozza pénzügyileg hátrányos helyzetbe. Ez is egy fontos pont. A víziközmű-szolgáltatók esetében gyakorta a cégjogi események okozhatnak változást a kiállított engedélyekben, ugyanakkor a jelenlegi hatályos törvényi szabályozás ezt a kérdést nem kezelte. Ennek kiküszöbölése érdekében a jelen törvényjavaslat szerint a legalább egynegyed résszel történő tőkeleszállításnak benyújtásra kell kerülnie egy hivatali jóváhagyásra, azzal a kitétellel, hogy a kötelező jogszabályi tőkeleszállítás esetén mérlegelési jogkörrel a hivatal nem rendelkezik. A törvényjavaslat a használati díj felhasználását is egy megengedőbb irányba szabályozná, így ahelyett, hogy az egyik jó minőségű rendszeren halmozódik fel a használati díj, a keresztfinanszírozás tilalma enyhítésének köszönhetően az felhasználhatóvá válik a szükséges rendszerben is, amelyben az átcsoportosítás az ellátásért felelős saját tulajdonában álló víziközműrendszerek között történik meg. Fontos újítás még a törvényjavaslatban az egységes működési engedélyek bevezetése, amely szintén a víziközmű-szolgáltatók adminisztrációs terheinek a csökkentését célozza meg. Számos esetben maga a törvényjavaslat technikai pontosításokat is tartalmaz, illetve egyes, gyakorlatban alkalmazott fogalmak meghatározását, ezért a KDNP támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet.