Harangozó Tamás

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat számos előremutató megoldást tartalmaz, és ezt szerintem nem is kell elvitatni, a jelen helyzet kezelésére. Szerintem arról azért érdemes beszélni, hogy mi ez a jelen helyzet, és hogy jutottunk idáig. Tisztelt Államtitkár Úr! Lehet szép szavakat mondani a víz mint nemzeti kincsünkről meg a víz fontosságáról, itt ellenzéki képviselőtársam is használta „a víz az élet” kifejezést. Ezt nem nagyon láttuk eddig a kormányzati döntések mögött. Ha valami 10 egységbe kerül, és én azt 8 vagy 6 egységért adom oda valaki másnak, akkor ott 3 vagy 4 egység hiány keletkezik. Ezt mindenki tudja józan paraszti ésszel, és nem javaslom, hogy például az otthoni háztartásban kipróbálják. Önök ezt játszották több mint tíz éve a víziközmű-szolgáltatókkal és az önkormányzatokkal. A lakossági és nem csak a lakossági rezsicsökkentést bevezették, és semmilyen kompenzációt és segítséget nem adtak azoknak a cégeknek és önkormányzatoknak, amelyeknek ezt utána üzemeltetni és működtetni kellett. Elkezdték ezt az integrációt, államosítást, de a helyzet az, tisztelt államtitkár úr, hogy ebben a javaslatban is van olyan, ami egyszerűen nem mutat mást, mint hogy még a maradék önkormányzati rendszereket végleg kivéreztetve, két vállra fektetve az államosítást be akarják fejezni. Akkor itt térnék át arra a kérdésre, hogy és akkor ez mire is jó, ha nemzeti kincsünk a víz, ha minden magyar polgár egészsége számít, akkor önöknek miért nem tökmindegy, hogy önkormányzati vagy állami tulajdonba adják oda a pénzt, és működik a rendszer. Mert ha jól értem, a nap végén, aki majd bemegy az államiba, annak fog működni a dolog, aki meg továbbra is tartja magát, hogy ez a vagyonelem a helyi közösséget illeti meg, az majd megnézheti magát. Szerintem ez van ebben a törvényben is. (15.20) De visszatérve a jelen helyzetre: talán a fideszes vezérszónok maga mondta el, hogy jelenleg az ivóvíz 22 százaléka pocsékba megy, mielőtt odaérne a fogyasztóhoz. Oda se ér. Egyötöde! Elképesztő pazarlás nemcsak pénzügyileg, hanem természetesen környezetvédelmi és minden más szempontból is. Ez az eredménye annak, hogy önök több mint tíz éve - egyébként teljesen törvénysértő módon - a saját rendelkezéseiket nem betartva véreztették ki ezeket a közműcégeket. A törvény rendelkezései szerint a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős önkormányzatnak használati díjat fizet a víziközmű-rendszerek használatáért. A használati díjat miniszteri rendeletnek kell megállapítania, azonban ezt a rendeletet több mint tíz éve a miniszter egyszerűen nem hozza meg. Ez mi, államtitkár úr? Ja, jogállam, meg piacgazdaság, meg egyáltalán. Tehát mi az, hogy egy országban egy törvény által előírt rendeletet fogja magát a miniszter, aztán tíz évig úgy csinál, hogy ja, hát ez nincs is. Ne keressetek, ki van kapcsolva a telefonom! A fővárosban a víziközmű-rendszer felújítására most már olyan irgalmatlan pénzek kellenek, ami nemzetgazdasági szempontból is megterhelő, nemhogy a főváros költségvetésében, mert azt hagyjuk is. Az ezért felelős alpolgármester, Tüttő Kata perre ment önökkel, hogy adják már ki a papírokat. Mutassa be a rendeletet! A miniszteri rendeletet, amit törvény értelmében minden évben ki kellett volna adni. Ami nincs. Ezért aztán be volt fagyasztva ez az összeg több mint tíz éven keresztül. Aztán rájöttek, valószínűleg nagyjából tavaly, ha jól értem, vagy tavalyelőtt, hogy akkora a baj az ágazatban, hogy kell csinálni valamit, ha jól értem, egyébként többek között a nem lakossági víz árát ezért is módosították, és most arra hivatkozik, hogy milyen jó, hogy ez van, mert akkor ebből majd lehet fejleszteni. Államtitkár úr, lehet rezsicsökkentés mellett dönteni egy kormánynak, de pontosan tudja, hogy az mennyibe kerül. Az nem úgy van, hogy egy törvénybe beleírom, hogy ennyibe kerül a víz és utána az annyiba fog kerülni, mert itt az élő példa, hogy nem annyiba került, mert tönkrementek a vezetékek, mert elavultak a gépek, mert ezek a beruházások, felújítások vagy esetleg csak egyáltalán szinten tartások nem történtek meg. Kérdezi fideszes képviselőtársam, hogy miért megy el a 22 százaléka az összes ivóvíznek? Ön is fizet érte, az ön családja is. Kifizeti azt a 22 százalékot is egyébként, meg mindenki. Azért, mert ilyen állapotban vannak a közművek, mert minimum tíz, de inkább tizenöt éve, amióta önök kormányon vannak, ezzel nemhogy nem foglalkoztak, hanem becsukták a szemüket, azt néztek, hogy jó, hát jó ez a rezsicsökkentés, lehet vele választást nyerni, aztán majd lesz vele valami, és most eljött az idő, most már van vele valami. Konkrétan az van, hogy feje tetején áll a főváros mindenképpen, de nyilvánvalóan egy csomó helyen vidéken, ha jól tudom egyébként Miskolc és környéke, ami ebben a 22 százalékban talán ennél jóval magasabb arányban is van, hogy gyakorlatilag a föld alatt megy el az ivóvíz nagy része vagy majdnem a fele. És akkor ebben a törvényjavaslatban azt mondják, rendes fideszes módra, lehet, hogy én értem félre, vagy mi értjük félre, hogy aki még önkormányzati ellátásban vagy tulajdonban marad, ott a hatályos szöveg szerint az önkormányzat készíti el a GFT beruházási tervet, miután ő fizeti a számlát is. Most ha jól értjük, ebben a törvényjavaslatban ezt a jogosítványt az ellátásért felelős önkormányzat helyett a beruházások ütemezése és fejlesztési prioritásának meghatározása magához a víziközmű-szolgáltatóhoz kerül. Biztos, hogy a szakmailag legjobb javaslatot fogja letenni az asztalra, csak a végén az önkormányzatnak kell kifizetnie a számlát. Azoknak az önkormányzatoknak, többek között Budapestnek, amelyik örül neki, ha egyáltalán él. És most lehet, hogy rosszindulatú leszek, de ismerve az önök tevékenységét, még azt is el tudom képzelni, hogy amelyik belegebed, belegebed, legalább lehet mutogatni nekik, hogy miért nem választottatok rendes fideszes polgármestert meg testületet, majd akkor kaptok pénzt, amelyik meg a saját pártjuk vezetése alatt áll, majd a célzott támogatással szépen kisegítik őket. Ennyit a nemzeti ügyről meg a víz szentségéről. Egyébként, ha már politikailag nézzük, ennél sokkal egyszerűbb lenne, ha odaállnának a szavazófülke mellé egy nagy fafurkóval, aztán aki nem önökre szavaz, azt fejbe vágnák. Mert akkor legalább nem kéne ennyit variálni ezekkel a címzett támogatásokkal, meg a különadókkal, meg a rendszerhasználati díjjal meg az összes többi barbatrükkel, amire úgy hivatkoznak, mint valami isteni dologra, de ez semmi más, mint hogy valamelyik jogászuk leült és kitalálta, hogy lehet megszívatni a többieket. Erről szól az egész. Én is tudnék ám ilyeneket írni, bárki tud, és akkor ilyen nagyon hivatalos kifejezésként használják ezeket, minthogy úristen, ezek milyen fontos dolgok. Nem. Ezek azért lettek, hogy az önkormányzatokat megszívassák. Mint ahogy az önkormányzati különadó is azért van, hogy tönkretegyék Budapestet, és majd integethessenek a választóknak, hogy lett volna eszetek ránk szavazni. Ez útonállás, ez nem politika! No pláne nem nemzeti ügy. Ezért államtitkár úr, még egyszer, a törvényjavaslat egy jó része támogatható. A kialakult helyzetért önök felelnek, amiért egyetlenegy önkritikus mondatot itt egyébként öntől nem hallottunk. Végezetül nagyon szívesen meg is szavaznánk, amennyiben az a kitétel kikerül, hogy az önkormányzatokat tovább szívatják ezzel; vagy legyen benne, hogy a közműszolgáltató által elkészített tervek finanszírozásába a kormány normatív módon beszáll, vagy vegyék ki belőle, és hagyják, hogy ha valakinek tulajdona van, akkor azzal úgy gazdálkodjon, ahogy ő azzal gazdálkodni tud. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.