Dudás Róbert

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos nem volt lehetőségem egy másik program miatt az ön expozéját meghallgatni, így a törvényjavaslat írásos indokolására és szövegére, illetve az itt elhangzottakra tudok pusztán támaszkodni. Bízom benne, hogy esetleg tud majd felvilágosítást adni azokra a kérdésekre - bár elképzelhető, hogy az expozéjában elhangzott -, amiket én esetleg majd most felteszek. Megmondom önnek őszintén, nem irigylem önt, mármint a beosztásából fakadóan, mert bár egy nagyon szép és nemes feladat a víziközművekkel, a vízzel magával való foglalatosság, és mindezt kormányzati szinten ellátni, egy olyan tisztséget kell betöltsön, amivel kapcsolatban nagyon sok területről el lehet mondani, hogy nagyon nehéz helyzetben van, de ezen terület nehéz helyzetéből fakadóan a lakosság is nehéz helyzetben van, illetve a lakosság jövője szempontjából is komoly veszélyeket vélek felfedezni. És ez a törvényjavaslat nem nyugtatott meg. Azért sem nyugtatott meg, mert a még egyébként önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatásokra vélhetően újabb terhet fognak ráróni, sugallva az irányukba, hogy tetszettek volna jól dönteni, tetszettek volna átadni egyébként mindezt állami fenntartásba, ez egy újabb presszió, egy újabb visszautasíthatatlan ajánlatot tettek, amit ők visszautasítottak, hát akkor a kormány részéről jön egy ilyen válasz. Csak tudja, ezzel nem az önkormányzatokkal tolnak ki, hanem az önkormányzatokon keresztül azon emberekkel, akik ott élnek azon az adott településen. Azon az adott településen - legyen szó bármelyikről - ott él kormánypárti szavazó, ellenzéki szavazó, olyan szavazó, aki még sosem volt, meg olyan is, aki sosem megy el szavazni, de ez teljesen lényegtelen. Minden egyes ügyben, amit egyébként az önkormányzatoknak kellene helyben intézni - és tegnap volt az önkormányzatok világnapja -, az önkormányzatoknak vissza kellene adni az autonómiáját, önrendelkezését, nem elvenni tőlük, hiszen önök is szokták hangzatos szavakkal mondani, hogy a döntéseknek az emberekhez legközelebb kell megszületniük. Ez így van elméletben, csak nem ez a gyakorlat. Ezen területekről is nekik kellene dönteni, hiszen ők látják, hogy helyben mire van szükség. Azt mondtam, hogy nem nyugtatott meg ez a törvényjavaslat több szempontból sem, ugyanakkor viszont azt is hozzá kell tennem, hogy számos pont miatt támogatandó. Bízom benne, hogy az önkormányzatokra vonatkozó többletterhek azért majd kibontásra kerülnek, illetve államtitkári válaszában esetleg erre ki is tér, megnyugtatva minket és megnyugtatva az önkormányzatokat és azon települések lakosait, hogy emiatt őket majd a törvény miatt kár nem fogja érni. Például, amikor arról beszélnek, hogy ügyintézési határidők lecsökkennek, s a többi, államtitkár úr, ezek nagyon fontos dolgok, de amikor a vízről beszélünk, ez a legfontosabb? (15.30) Ezek támogatandók, de azt gondolom, ezekről talán beszélni sem kellene. Azt mondta a KDNP vezérszónoka, hogy a lakosság 95,5 százaléka számára már elérhető a vezetékes víz. Meddig? A világ minden országában, ahol vezetékes víz van és rendszerek vannak, ott veszteség is van. Csak nem mindegy, milyen mértékű. A rendszer olyan állapotban van, hogy azt mondjuk, huszonegynéhány százalékos az átlag. Ez borzasztó magas szám, hát, még amikor arról beszélünk, hogy vannak rendszerek, ahol 50-60 százalékos a rendszer vesztesége. Ez azt jelenti, hogy elindul a víz, és valahol elszivárog a fele, pedig vízből egyre kevesebb van, miközben egyre nagyobb az igény rá, hiszen egyre nő a lakosságszám világviszonylatban nézve például. A vízkészlet tehát nem nő, hanem csökken, mi meg elpazaroljuk, mert a fele elszivárog a földben. Az is elhangzott, hogy ezermilliárd forint lett az elmúlt időszakban ráköltve a víziközmű-szolgáltatásokra. Ez nagyon jó, ez egy óriási összeg, nagyon jó, hogy ennyit ráköltöttek, de elég ez? Meg lett oldva a kialakult probléma? Ugye, hogy nem lett megoldva? Ezt ön is tudja, önök is tudják, nemrégiben az államtitkár úr is bólogatott, amikor ezt mondtam a szakértők véleményére hivatkozva, hogy a szakemberek már évekkel ezelőtt 3000 milliárd forintot jósoltak, pontosabban számoltak ki arra, hogy az egész rendszer karbantartásához ennyi pénzre van szükség. Nyilvánvalóan a kormány évente mindig fordít ezekre a területekre, ugyanakkor a kormány részéről is elismert, hogy ez az évenkénti ráfordított összeg kevés ahhoz, hogy egyszer utolérjék magukat, hiszen mire a végére érnének, kezdhetik az egészet elölről. Nekem volt egy határozati javaslatom arra vonatkozóan, de természetesen lesöpörték, hogy a víziközmű-szolgáltatáson belül a vízhálózat és szennyvízhálózat kapcsán milyen összegekkel, milyen arányokkal kellene dolgozni. Ha ugyanis többet lehet fordítani, mondjuk, egy önkormányzatnak a szennyvízhálózatra, egy olyan hálózatra, amely egyébként sokkal újabb, sokkal frissebb, ezáltal kevésbé kritikus állapotú, akkor az nem jó. Ne az önkormányzatok döntsenek ezen szakmai kérdésben, hanem a szakemberek! Az önkormányzatok jelzik a kormányzat irányába, szakemberek véleményére hagyatkozva, ezáltal kellene a rendszert működtetni. Nagyon sok törvényjavaslatnál, sajnos majdnem mindegyiknél, a lényeg hiányzik, több lényegi és fontos kérdés. A lakosság véleménye, a lakosság megkérdezése és a szakmai álláspont, a szakemberek megkérdezése. Államtitkár úr, ezek nem politikai kérdések, ezek a magyarság jövőjét meghatározó kérdések, teljesen mindegy, hogy ki milyen politikai oldalhoz tartozik, a víz nemzeti kincsünk, és nyilvánvalóan erről beszélni sem kellene, de ezen túl annak, hogy a XXI. században vezetékes vízhez jusson minden ember, minden magyar ember, valahol alapvetésnek kellene lennie. Amennyiben azonban ilyen ütemben haladnak a felújítások, ez nem így lesz, és hiába mondják, hogy ezermilliárd volt az elmúlt időszakban ráfordítva, ez édeskevés. Nem akarom megkérdőjelezni ennek a nagyságát és fontosságát, nemhogy megkérdőjelezem, hanem inkább még arra sarkallom önöket, hogy ennek a többszörösét fordítsák rá. Én is tudnék, mindannyian tudnánk, azt gondolom, még ön is, önök is tudnának olyan forrásokat találni, hogy honnan kellene esetleg elvenni, hiszen vannak dolgok, amelyek egyébként nélkülözhetnének forrást, míg ez sokkal fontosabb lenne. Egy gondolat erejéig hadd utaljak az elmúlt időszak árvízi helyzetére, hiszen az évszázad második legnagyobb árhulláma érte el Magyarországot, mondhatni, váratlanul és hirtelen. Örülök neki, hogy különösebben nagy károk nélkül, köszönhetően egyébként mindenkinek, aki a védekezésben részt vett, ez az árhullám le tudott vonulni az országból. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy kivezettük az országból a vizet a Dunán. Azt gondolom, annak, hogy kivezettük az országból az árvizet, az árterületen élők örültek istenigazából, teljes mértékben érthető módon. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy az elmúlt évtizedek vagy évszázad legnagyobb aszálya is volt mindezzel párhuzamosan vagy azt megelőzően. Tehát ezt a vizet nem feltétlenül kivezetni kellett volna pusztán, hanem inkább elvezetni. Itt az egyik legnagyobb probléma, tisztelt államtitkár úr, a vízmegtartás. Bizonyára voltak erre vonatkozó intézkedések és lépések, de tervek biztosan, tervekről én is tudok, csak mi valósult meg ebből? Mert ez az árhullám van, ahol problémát okozott, máshol meg akár aranyat is érhetett volna, ha oda ez a víz eljut. Olyan kérdés van előttünk, tisztelt államtitkár úr, amely égető probléma 2024-ben, egyébként 2020-ban és ’15-ben is égető probléma volt, és egyre égetőbb lesz. Mind a hálózatok kijavítása, mind a rendszer felújítása ilyen, mert most örülünk annak, hogy 95,5 százaléka a magyar embereknek vezetékes vízhez jut, de ez maradjon is így, sőt érjük el a 100 százalékot. Ezért tenni kell, hiszen most aszály volt, de egyre inkább aszályos időszak várható. Tehát amikor azt mondtam, hogy nem irigylem önt a feladatáért, arra céloztam, és teljesen jó szándékból mondtam mindezt, hogy egy olyan területért felel, amely a jövőnket meghatározó kérdéseket öleli fel. Sok erőt és kitartást, még több szakmaiságot kívánok az előttünk álló időszakhoz, ezen törvényjavaslathoz is, illetve ezen törvényjavaslatban lévő kérdések kibontásához, és amilyen kritikák most elhangzanak az ön irányába, az nem pártpolitikai kérdés, hanem azt gondolom, ez az egész magyarságot, minden magyar embert érintő, sorsfordító kérdés. Köszönöm szépen.