Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, abban nem lehet ma vita Magyarországon, hogy a Paksi Atomerőmű stratégiai szerepet tölt be a hazai villamosenergia-termelésben. S az is meggyőződésünk, hogy a sikeres energetikai átmenethez, illetve a klímacélok eléréséhez és ezen túlmenően az energiaellátás szavatolásához még több zöldenergiára, de mindemellett hosszú távon atomenergiára is szükségünk van. A kormány nemzeti energiapolitikát folytat, és arra törekszik, hogy saját forrásból szolgálja ki a várhatóan növekvő áramigényt. Az energiapolitikánk karbonmentes energiára való átállását mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy mára az előzetes várakozásokat már jóval meghaladva, 43 százalékkal csökkent az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása, s mindez amellett, hogy jelentősen nőtt az ország gazdasági teljesítménye is. Ezzel pedig meghaladtuk a 2030-ig elérendő 40 százalékos vállalásunkat, és ebből a Paksi Atomerőmű is kivette a saját részét. A nemzeti energiapolitikánk tehát láthatóan működik, azonban az elmúlt évek nemzetközi változásai, az ukrajnai háború és Brüsszel elhibázott szankciói miatt kialakult helyzet sajnos újra felvetette az energiabiztonság kérdését. A kormány egyik legfontosabb feladata és célja ebben a kritikus helyzetben az ország energiaszuverenitásának megteremtése, az ellátásbiztonság garantálása, továbbá hogy a Brüsszelből érkező nyomás ellenére megőrizzük a rezsicsökkentés eredményeit és elérhető szinten tartsuk az energiaárakat. Ezeknek a céloknak az eléréséhez helyben előállított és fenntartható, környezetbarát módon megtermelt energiára van szükségünk. Nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és fenntartható módon áramot termelni az atomenergia segítségével lehet. A nemzeti energiamixben az évek során megkérdőjelezhetetlenné vált a Paksi Atomerőmű jelentősége. Az erőmű négy blokkja a hazai áramtermelés felét, a belföldi fogyasztásunk több mint harmadát biztosítja. Hosszú távon tehát szükség van a Paksi Atomerőmű négy blokkjára, ezért ezek üzemidejét újabb húsz évvel tervezzük meghosszabbítani. A közben elkészülő további két új blokkal együtt a várakozások szerint jó húsz évig párhuzamosan termelhet majd a hat egység, és száz százalékban karbonmentes forrásból tudjuk így kiszolgálni a hazai áramigényt. Jól látható, hogy a Paksi Atomerőmű jelentősen hozzájárul ahhoz is, hogy a kormány a rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárait biztosítja a magyar családok számára. S mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezetvédelmi szempontok tekintetében az erőmű évente 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesíti hazánkat. (16.50) Ez jelentősen hozzájárul a zöldátmenethez, illetve a klímapolitikai céljainkhoz, az EU által 2050-re kitűzött és hazánk által is vállalt karbonsemlegesség eléréséhez. Végül, de nem utolsósorban pedig egy ilyen fontos téma esetén én azt gondolom, hogy nem mehetünk el szó nélkül a nemzetközi gyakorlatok mellett sem. Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége szerint az energiaellátás fenntartásában és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása is kritikus szerepet fog játszani. Mindemellett az OECD Nukleáris Energia Ügynökség szakértői azt az álláspontot is képviselik, hogy a hosszú távú üzemeltetés gazdasági szempontból is előnyös lehet, különösen a beruházási és a villamosenergia-termelési költségek tekintetében. Jelenleg, ha körbenézünk Európában, új beruházások és üzemidő-hosszabbítási projektek figyelhetők meg az atomenergetikával kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül hadd mutassak be pár országot és pár atomerőművi üzemidő-hosszabbítást és fejlesztési projektet. Azt gondolom, hogy Franciaország a legfőbb olyan ország Európában, ahol az atomenergiának a legnagyobb aránya van, és a franciák is új reaktorok építését és a meglévők élettartamának meghosszabbítását tervezik. Ezt erősítette meg Emmanuel Macron elnök úrnak is a 2022. februári bejelentése, miszerint 14 új reaktort fognak építeni. Lengyelország már tervbe vette az első atomerőművének fejlesztését, és a tervek szerint az első reaktor 2035-36 körül üzembe fog lépni. De emellett ott vannak a finnek is, akik jelenleg Európa egyik legújabb és legerősebb reaktorán dolgoznak, vagy Csehország, amely új blokkok üzembe helyezésével atomenergia-termelésének bővítését tervezi. Az üzemidő-hosszabbítás példájaként figyelemmel kísérhetjük a szlovéniai Krško-i atomerőművet is, amely 2023 tavaszán kapott környezetvédelmi engedélyt arra, hogy az élettartamát további 20 évvel, egészen 2043-ig meghosszabbítsák. Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Az atomtörvény jelenlegi módosításának elsődleges célja is ebben a szellemiségben került megfogalmazásra. A Paksi Atomerőmű tervezett, üzemidőn túli üzemeltetését követően a további üzemeltetéshez szükséges törvényi szintű rendelkezések megalkotása a cél. Az atomerőmű már jelenleg is több mint 30 éve látja el a magyar emberek és hazánk ipari fogyasztóit biztonságos és környezetkímélő módon, versenyképes áron termelt villamos energiával. Ugye, már egyszer kapott az atomerőmű egy 20 éves hosszabbítási engedélyt, jelenleg is már ez a 20 éves hosszabbítás ketyeg, de emellett úgy látjuk a jelenlegi adatok alapján, hogy további 20 év is még benne van az atomerőműben. A nukleáris biztonság elsődlegességét garantáló üzemeltetési gyakorlat, a nukleáris biztonság szempontjából fontos passzív komponensekre vonatkozó konzervatív tervezési alapok és modernizációs programok együttesen képezik az alapját az üzemidő további meghosszabbításának. A törvényjavaslat bevezeti az atomenergiáról szóló törvénybe a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés definícióját és annak eljárási szabályait, amely eljárások, előírások összhangban vannak az első üzemidő-hosszabbításra vonatkozó rendelkezésekkel. A további üzemidő-hosszabbításhoz az atomenergia-felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal engedélye szükséges, és az engedély előfeltétele a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést követő további üzemeltetés végrehajtási programjának jóváhagyása, amelynek aktuális állapotát az arra vonatkozó kérelemben kell bemutatni, és az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje pedig 11 hónap lesz, ami indokolt esetben további 60 nappal lesz meghosszabbítható. Az Országos Atomenergia Hivatal korábban említett engedélyezési eljárásában szakhatóságként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatal is részt fog venni. Az atomerőmű üzemidejét érintő módosítások mellett a törvényjavaslat pontosítja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozik a jogszabályban meghatározott technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása mellett az anyagvizsgálati dokumentumoknak, illetve az elemzési eredményeknek is a jóváhagyása. Végül, de nem utolsósorban pedig a törvényjavaslat az energiapolitikáért felelős miniszter feladatkörébe utalja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti program Európai Bizottsághoz történő benyújtását. Ez egy kormányzati program, amelyet a kormány fog ezután benyújtani az Európai Bizottsághoz. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány a háborús helyzetben is mindent megtesz a magyar családok védelme érdekében, és már több mint 10 éve biztosítja a rezsivédelmi rendszer eredményeinek fenntartását. A tervezett törvénymódosítások jelentősen hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a karbonmentes áramtermelés hosszú távú szavatolásához, illetve a villanyárak hosszú távú megfizethetőségéhez. Mindezek fényében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásokkal, szakmai javaslataikkal, illetve a végén a szavazatukkal is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)