Harangozó Tamás

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2022 őszén döntött arról, hogy tudomásul veszi a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai további üzemidő-hosszabbítását, amit mi magunk is támogattunk és megszavaztuk. Ugye, Paks I.-ről beszélünk, egyáltalán nem összekeverendő a Paks II. projekttel, és most szerintem azt ne is keverjük ide, mert akkor nem lesz egy barátságos vita ez. A Paks I. négy blokkja 1982-87 között állt üzembe, 30 évre tervezték. Már 2005 novemberében, tehát még az akkori szocialista kormány az akkori ellenzéki Fidesz szavazatával, 96,6 százalékos többséggel döntött a blokkok üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításáról. Sajnos ott tartunk, ha lehetek ennyire önző a magam élete tekintetében is, hogy sajnos ott tartunk, hogy ez a 20 év is lassan lejár. 2032-37 között be kellene zárni Paks I.-et. Az újabb, tehát a mostani hosszabbítás további 20 éves üzemidő-hosszabbításról szólna. Annyit engedjenek meg, hogy elmondjak, hogy 2017 óta az MSZP politikusai, frakcióvezetője többször tettek fel kérdést itt a parlamentben írásban is a kormánynak, hogy miért nem vizsgálja a kormány Paks II. helyett vagy legalábbis mellett a meglévő atomerőműblokkok üzemidejének további meghosszabbítását. Akkor a kormány azt válaszolta hivatalosan - higgyék el, ezt le is írták -, hogy azért nem folytatnak vizsgálatot ennek a lehetőségéről, mert arra a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályokat a kormány és a kormánypárti többség alakítja, mint azt látjuk, leginkább kénye-kedve szerint, ez egy egyértelműen arról szóló válasz volt, hogy a magyar kormány 2022 előtt nem kívánt ezzel az üggyel egyáltalán foglalkozni. Aztán, és tényleg nem nagyon belemenve abba a kudarccunamiba, amit Paks II. jelent ennek a kormánynak meg ennek az országnak már most, nyilvánvalóan ennek a kudarcnak is köze van ahhoz, az energiaválságnak, a háború kitörésének, az energetikai pániknak is, ami a világban végigsöpör, hogy az értelmes és egyébként támogatható megoldáshoz nyúlt mégiscsak a kormány, és a Paks I. blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását fogja megvalósítani. Miért mondom, hogy értelmes, és miért mondom, hogy egyébként támogatható? Paks I. blokkjai már megtérültek a működésük közel 40 éve alatt. Paks egynegyedévvel több áramot termel egy évben, mint amennyit a lakosság elfogyaszt. A Paks I. évek óta nettó 11-12 forintért adja el a megtermelt áramot kilowattóránként, eközben 10-15 milliárdos profitot is termel maga a cég. A Paks I. áramát azért lehetett változatlan áron adni, mert annak semmi köze a világpiaci árhoz, nem hat sem az infláció, sem a háború. A 36,6 forintos kilowattóránkénti lakossági árban, a kedvezményesnek hívott lakossági árban még a rendszerhasználati díj és az adók is benne vannak. Ezt Paks tudja adni a következő 20 évben is. Nyilván lesznek az üzemidő-hosszabbításnak költségei, de higgyék el, egyáltalán semmilyen módon meg nem közelítik azt, mint bármilyen zöldmezős beruházás, legyen az bármilyen energetikai beruházás, zöld, atom vagy bármilyen más. Ebben a tekintetben ezt a javaslatot is tudnánk támogatni. Mégis azt kell mondanom, államtitkár úr, hogy van két dolog, ami miatt jelen állapotában nem tudjuk megszavazni. Az egyik inkább politikai kérdés, mármint politikai bizalmi kérdés. Mi nem támogatjuk azt, hogy politikai szintre kerüljön - az energetikáért felelős miniszterhez - a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti program Európai Bizottsághoz történő benyújtásával kapcsolatos hatáskör. Ennek egy nagyon látványos oka az a harc, amit többek között szintén a frakcióvezetőnk és a frakciónk, pártunk is próbál a magyar kormánnyal szemben eddig jogilag eredményesen, ténylegesen eredménytelenül folytatni, hogy ugyanezen miniszter az, aki hónapról hónapra fogyasztók millióit téveszti meg hamis adatokat tartalmazó energiaszámlákkal úgy, hogy a tulajdonosi jog gyakorlása alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaság ezt hajtja végre, még akkor is, ha már egyébként bíróság előtt is igazoltuk, hogy ezek a rezsiszámlák nettó szemfényvesztések, és a magyar emberek becsapásáról szólnak, nem a tényleges fogyasztásról. Most egy ilyen miniszter kezébe egy ilyen stratégiai dolgot nem szívesen adnánk. Ha ez a miniszter tényleg csak a magyar emberek érdekeit, no pláne nukleáris tekintetben a biztonságot tartja elsődlegesnek, akkor egy ilyen hazudozásban és az emberek átverésében nem venne részt. Miután ő ezt ezek szerint jókedvvel megteszi, gondolom, a kommunikációs propagandaminisztérium kérésére vagy utasítására, ezért nem vagyunk benne biztosak, hogy rá lehet bízni egy ilyen fontos dokumentumot. A másik, ami egyáltalán nem politikai, hanem kifejezetten biztonsági kérdés - egyébként mind a kettőre módosító javaslatot is nyújtottunk be -, az az, hogy a törvényjavaslat hatályon kívül helyezné azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozik az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése, illetve erre vonatkozóan rendeletalkotási felhatalmazással bír az OAH elnöke. Ez a javaslat 10. § b) és f) pontja. A törvényjavaslat nem indokolja ezeket a változásokat. Ezen feladatok elvégzésére új szervet nem jelöl ki. A törvényjavaslat ezen rendelkezéseinek elfogadása esetén a jövőben mód nyílna az OAH-eljárás megkerülésére az ionizáló sugárzás elleni védőeszközök forgalmazása során, amely biztonsági kockázatot hordozhat, ezért nyilvánvalóan nem támogatható. Álláspontunk szerint az OAH kontrollja feltétlenül szükséges. Itt fejezném be azzal, amit minden Paksi Atomerőművel kapcsolatos hozzászólásomban elmondok, hogy ez nem egy csőgyár. Ez egy olyan veszélyes üzem, amely elképesztő kockázatokat rejt mind az ott dolgozóknak, nyilván a környéken élőknek, mint jómagamnak szekszárdiként. Paks és Szekszárd abban a zónában van, amely egy esetleges baleset esetén gyakorlatilag az egészségével, akár az életével fizet rögtön. Itt nincs helye sem politikának, sem mellébeszélésnek, sem haveroknak, sem kifizetőhelyeknek. Itt egyetlenegynek van helye: szakmaiságnak és a biztonság mindenek elé helyezésének. Ezért egyáltalán nem tartjuk elfogadhatónak, hogy például ezen védőeszközök tekintetében is az Atomenergia Hivatal megkerülésével lehessen a jövőben ilyen eszközöket beszerezni, forgalmazni, mert ebből az sem derül ki, hogy kihez kerülne át. Ebből az derül ki számunkra, mint akik láttunk már karón varjút az elmúlt években, államtitkár úr, hogy valaki már megint bizniszelni akar. Lehet, hogy a királyi családból, ahogy szokták mondani, vagy valamelyik kiemelt oligarcha, de lehet, hogy csak valamelyik segédbeosztott, nekem teljesen mindegy. Lehet, biztos, hogy rengeteg pénzt lehet keresni az atomenergia berkein belül, de tessék a biztonsági előírásokat és szabályokat betartva csinálni azt! És ha egy ilyen szabály jön, hogy az Atomenergia Hivatal megkerülésével lehessen védőeszközöket beszerezni és forgalmazni, akkor nem tudunk másra gondolni, mint hogy valaki nagy ívben akar tenni arra, hogy mi a biztonsági előírás vagy akár EU-s vagy valamilyen szigorúbb szabályozás vagy akár az OAH saját szabályozása, és ne adj’ isten, Kínából, Tádzsikisztánból vagy - mit tudom én - bárhonnan máshonnan olyan dolgokat akar behozni, amivel kockára keresi az agyát, egyébként meg a magyar embereket biztonsági kockázatnak teszi ki, például az ott dolgozókat, azok családtagjait. Ne mondja, államtitkár úr, hogy ilyenre nem lehet példa, mert legyen kedves, tessék már megvizsgálni csak a Covid-járvány alatt a lélegeztetőgépek beszerzése körüli iszonyatosan pofátlan visszaéléseket, amik voltak, és ott is emberek életéről volt szó. Úgyhogy azt szeretnénk kérni, és arra biztatnánk államtitkár urat és a fideszes képviselőtársaimat, hogy ezt a javaslatot mindenképpen vegyék ki a törvényből, és akkor nagy örömmel meg is szavazzuk azt ismét, mármint a Paksi Atomerőmű I. blokkjainak üzemidő-hosszabbításához szükséges szabályokat. Köszönöm szépen. (17.10)