Dudás Róbert
Általános vita lefolytatása T/9268 Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, akkor járunk el helyesen - nyilván ezt feltételes módba is tehetném, hogy akkor járnánk el helyesen, de biztos vagyok benne, hogy ennél a kérdésnél ennek így kell lenni -, ha egy törvényjavaslat vitájánál nemzetgazdasági szempontokat, lakossági érdekeket vizsgálunk, és még véletlenül sem pártpolitikai szempontokat. Amennyiben a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításáról beszélünk, akkor nyilván ezek kiegészítésre szorulnak, és meg kell hogy említsük a biztonságot, a biztonságos kivitelezést és a biztonságos üzemeltetést, ami nyilvánvalóan az ott dolgozókra ró legnagyobb terhet és veszélyt, a környéken élőkre is nyilvánvalóan, de az egész országra is mindenképp. Azt gondolom, hogy ez az első jogalkotási aktus, amely a Paks I. üzemidő-meghosszabbítását célozza és szolgálja, és jelentsük ki azt is, hogy egyébként a klímapolitikai céljaink - ez még nem hangzott el a mai vitában -, a klímapolitikai céljaink csak így tarthatóak. Jelen törvényjavaslat része annak a hosszú jogalkotási folyamatnak, amely szükséges a Paks I. erőmű 20 éves élettartam-meghosszabbításához. Az illetékesek 2023 októberében az Euratom előírásainak megfelelően bejelentették az Európai Uniónak a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának a megkezdését. Ezzel elkezdődött az az egy évtizedes folyamat, amelynek eredményeként az erőmű üzemelési engedélye 20 évvel, 2052-ig és 2057-ig hosszabbodhat meg. A Jobbik elkötelezett a klímavédelem és a megújuló energiafajták alkalmazása iránt, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága nemzetstratégiai kérdés, a fogyasztói ár alacsonyan tartása pedig lakossági és gazdasági érdek is egyben. A cél az, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. Az emberiség ma olyan kihívások korába lépett, amelyben a veszélyt okozó jelenségek jórészt előre jelezhetők, intenzitásuk azonban kiszámíthatatlan. Magyarország elemi érdeke az önrendelkezés biztosítása, az önellátás elérése mindenekelőtt az ivóvíz-, az élelmiszer- és az energiaellátás területén. A Paks I. blokkjainak működése a hosszabbítás révén 2057-ig is kitolódhat, ami a közben üzembe lépő Paks II.-vel együtt biztosítani fogja az energetikai önrendelkezésünket. A tárolt üzemanyagcellák jelenleg háromévi ellátást biztosítanak, ez tovább növelhető, a beszerzési forrás diverzifikálható, így nincs kitéve olyan világpiaci és nemzetközi politikai bizonytalanságnak, mint a szénhidrogénnel működő erőművek. És ne feledkezzünk meg, bár már részben említést is tettem, de ne feledkezzünk meg, még egyszer mondom, egy nagyon fontos szempontról, az árról, hiszen Paks olcsón termel áramot, és az nagyon fontos, hogy ha már olcsón megtermeli, akkor olcsó áram is jusson el a lakossághoz, mert hiába termel olcsón, ha a lakosság drága áramot kap. Ez viszont nyilvánvalóan már a kormány felelőssége. Mivel ez a törvényjavaslat a Paks I. üzemidő-hosszabbítását tartalmazza, így Paks II.-vel külön és részletesen még véletlenül sem kívánok jelen felszólalásomban foglalkozni, ugyanakkor viszont mégis néhány szempontot azért engedjenek meg. Nagyon gyakran elhangzik, és részünkről is sok kritika éri a finanszírozást és egyébként magát azt, hogy mennyi ideje tervezik már, és még mindig a tervezés szintjén vannak, és többek között emiatt szükséges a Paks I.-nek is az üzemidő-meghosszabbítása, ugyanakkor viszont nem jogos az a kritika, amit gyakran hallunk, hogy veszteséget fog termelni majd a Paks II., hiszen az Európai Unió veszteséges projektként el sem fogadta volna, és ezt a projektet az Európai Unió elfogadta. A valóság az, hogy tervek szerint 7,5 százalék, tudomásom szerint 7,5 százalék nyereséggel van tervezve, illetve, hogy a beruházás teljes költsége messze túl fogja lépni az eredeti összeget; fix összegről van szó. Az, hogy ez az összeg viszont euróban van rögzítve - és közben iszonyatos módon elszállt a forint/euró árfolyam, nyilvánvalóan, ha forintban nézzük, akkor már tényleg jóval több -, nyilvánvalóan itt a kormány gazdaságpolitikai felelőssége fennáll ebben a kérdésben, hiszen az euró/forint árfolyamának alakulása nyilvánvalóan az ő hatásköre is, vagy inkább mondhatom azt, hogy az ő hatásköre. Az Európai Bizottság hozzáállása a nukleárisenergia-termeléshez egyébként egybecseng a magyar érdekkel, és csak egy gondolatot említenék meg az önök által egyébként nagyon bírált bizottsági elnöktől, aki azt mondta, hogy a megújuló energiaforrások túlnyomórészt az atomenergiával egészülnek ki, és 2050-re az Európai Unió villamosenergia-termelésének gerincét képezik majd. Én azt gondolom, hogy amikor jelen törvényjavaslat fontosságáról beszélünk, akkor ez egybecseng bizottsági elnök asszonynak a véleményével. Nyilván hozhatunk ide külföldi példákat, nemzetközi példákat, amennyiben viszont nemzetközi példákat nézünk, akkor nézzük meg egyébként a környezetüket is, hogy miért használnak akár atomenergiát, avagy miért nem használnak atomenergiát. Államtitkár úr is említette, és nem akarok sok ország példáján keresztül visszaélni az önök türelmével és idejével, de ugye, Franciaország is atomenergia-párti, mondjuk így, és egyébként újabb reaktorok beindítását is tervezik az energiaellátás érdekében. (17.20) Ennek ellenpéldája az osztrák példa, ahol egy népszavazás keretében tiltották meg az atomenergia használatát úgy, hogy egyébként megvalósult egy ilyen erőmű. Ugyanakkor miért tehetik ők ezt meg? Azért, mert az energiaellátásuk 60 százalékát a víz energiája adja. Nem akarom elvinni a témát az előzőekben tárgyalt törvényjavaslat irányába, amikor vízről beszéltünk, a víz megtartása, hasznosítása, energetizálása, azt gondolom, nagyon fontos lenne. Ugyanakkor visszatérve e törvényjavaslathoz, a Paksi Atomerőmű I. blokkjának húsz évvel történő üzemidő-meghosszabbítása kapcsán a biztonságot és a nemzetstratégiai célokat, nem mellékesen, sőt elsősorban a lakosság és a gazdaság érdekét szem előtt tartva és figyelembe véve, a Jobbik frakciója ezt a törvényjavaslatot támogatni fogja.