Keresztes László Lóránt

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Itt több képviselőtársamtól elhangzott, hogy kizárólag a paksi üzemidő-hosszabbítás kérdésével kívánnak foglalkozni, ami a fő célja ennek a törvényjavaslatnak. Ugyanakkor államtitkár úr is általánosságban beszélt ellátásbiztonsági, energiapolitikai kérdésekről is, a kormánypárti vezérszónokok, ellenzéki képviselőtársaim is; és én azt gondolom, hogy ezt nem lehet megkerülni. Tehát úgymond a nagy képet kell látni, amikor egy ilyen fontos ügyről kezdünk el beszélni; ugye, ellátásbiztonság, energiabiztonság. Tisztelt Államtitkár Úr! Már jó párszor lefolytattuk ezt a vitát, hogy nagyon nehéz lekövetni, sőt lehetetlen lekövetni - és teljesen indokolatlan is - azt a fajta gazdaságpolitikát, azt a fajta akkumulátorgyártó stratégiát, amit a kormány egyébként meggyőződésünk szerint a nemzeti érdekekkel ellentétesen elindított. Tehát csak az akkumulátorgyártás miatt, a tervek szerint, Nagy Márton miniszter úr prezentációjából tudhatjuk, hogy 2030-ra 55 százalékkal növekszik meg Magyarország villamosenergia-felhasználása, pontosan az ilyen elképesztő mértékű energiazabáló beruházások miatt. Ugye, még Palkovics miniszter úr mondta, hogy csak a CATL debreceni gyára majd annyi energiát igényel, ami másfél paksi blokk működését igényli majd. Tehát nyilvánvaló, hogy Magyarország soha nem lesz versenyképes olyan szempontból, hogy ha ilyen magas energiaigényű és egyébként rendkívül alacsony hozzáadott értékű - és arról nem is beszélve, hogy milyen kockázatokat jelentő - beruházásokra kíván gazdaságpolitikai jövőt felépíteni. Úgy gondoljuk, ez tévút. És ilyen módon ezt így futva lekövetni az energiatermelő kapacitások kiépítésével, magunkat ilyen kényszerhelyzetbe hozva, az stratégiai hiba. Az atomenergia kérdéséről, úgy gondolom, általánosságban is kell beszélnünk. Egyébként ez a törvény nem csak üzemidő-hosszabbításra vonatkozik, az atomtörvény módosítása bizony kihat Paks II.-re is, és egyébként kihat a nagy aktivitású nukleáris hulladékok kezelésének nemzeti programjára, ami ugye, releváns Paks I. esetében. Paks II. esetében én is úgy gondolom, nem sok esély van annak a megvalósulására, de az egyértelmű, hogy a már meglévő nukleáris hulladékokat kezelni kell, illetve majd az erőmű leszerelése, lebontása után is keletkező nagy aktivitású hulladékokkal valamit kezdeni kell. Nos, sok éve folytatunk vitát az atomenergia használatáról. Azt tudom mondani, hogy meggyőződésünk szerint az atomenergia nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos, és semmiképpen sem tiszta, és erről majd fogok beszélni részletesebben is, hogy miért gondoljuk ezt. Nos, engedjen meg, tisztelt államtitkár úr, néhány kérdést. Itt alapvetően ami rögtön szemet szúrt nekünk, az két módosítás. Az egyik, ugye, úgy szól, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az Országos Atomenergia Hivatal utólag engedélyezze egy atomerőműben a tervektől eltérő állapot fennmaradását. Én kifejezetten kérnék erre egy magyarázatot, hogy hogyan fordulhat elő, hogy ez egy törvénymódosítás szövegében megjelenik, mi indokolja ezt, és hogy ez nem jelent-e nukleáris biztonsági kockázatot. Hogyan fordulhat elő, hogy egy atomerőmű a tervektől eltérően működik, épül meg? És szintén olvasható ebben a javaslatban az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban, hogy ha az engedély bírósági megtámadása történik, akkor az nem jelent halasztó hatályt. Erre mi szükség van? És hogyha megtámadják az engedélyt, akkor nem jelent-e ez olyan kockázatos helyzetet, hogy alapvetően, ugye, nem megfelelő engedély alapján történik meg az üzemidő-hosszabbítás, de az nem halasztó hatályú, és ilyen módon működhet egy atomerőmű? És akkor itt visszautalnék arra, amit egyébként említett Mi Hazánk-os képviselőtársam is. Én még emlékszem arra, amikor itt jó néhány évvel ezelőtt nagyon komoly vitákat folytattunk arról, hogy üzemidő-hosszabbítás vagy Paks II., mi legyen az alternatíva. Még emlékszem rá, Kósa Lajos mindenhez is értő fideszes politikus, az atomenergiának szakértője, tudjuk, Kósa Lajos, ő nagyon erőteljesen érvelt amellett, hogy föl sem merülhet az üzemidő-hosszabbítás, és kizárólag a Paks II. a járható út, és úgy fogalmazott a fideszes képviselő úr, hogy ez a Paks olyan, mint egy régi Zaporozsec: minden baja van már, ütött-kopott, megbízhatatlan a működése, ezért nem alapozhatunk erre, ezért kell Paks II. Na most, néhány év telt el, és látható, hogy valóban a Mars távolságának megfelelő körülbelül az esélye annak, hogy megépül valaha Paks II., és kényszerhelyzetben újabb üzemidő-hosszabbítás merül föl. De az teljesen világos, hogy ilyen esetben semmiyen más szempont nem lehet előttünk, mint a nukleáris biztonság kérdése. És éppen ezért tartjuk mi is elfogadhatatlannak azt, hogy a kormány politikájában, a kormány működésében a legfontosabb vezérlő elv a titkosítás, és egyébként a különböző projektek kapcsán a gazdasági holdudvar etetése. Na hát, itt, egy atomerőmű építésénél, üzemidő-hosszabbításnál, ugye, nukleáris hulladékok kezeléséről beszélünk, itt kéne a kormánynak úgymond önmérsékletet tanúsítani és teljes transzparenciát biztosítani a döntés-előkészítésnél és a döntések végrehajtása tekintetében is. Nagyon fontos kérdés ebben az előterjesztésben a radioaktív hulladékok kezelésének az ügye. Elhangzott az expozéban is, hogy az energiaügyi miniszter kapta meg a lehetőséget, hogy ezt a nemzeti programot beterjessze az Európai Bizottsághoz, illetve egyéb módosításokat is láthatunk, hogy a lehetséges telephely kutatási folyamatában a hatáskörben lévő, idegen tulajdonú ingatlanok esetében mit lehet és mit nem lehet csinálni. Itt sokadjára is föltenném a kérdést, tisztelt államtitkár úr - ez abszolút az Energiaügyi Minisztérium hatásköre -, hogy mikor látja be végre a kormány, hogy egy zsákutcás projektben próbál egyre nagyobb gázt adni a bodai atomtemető-projekt tekintetében. Ugye, nagyon sokszor válaszolnak azzal, hogy itt még döntés nem született, holott dehogynem! Tehát, tisztelt államtitkár úr, az elfogadott programban szerepel, hogy egy mélygeológiai tárolóra szükség lesz, és a programban egyetlenegy helyszín szerepel, a Bodai Agyagkő Formáció mint lehetséges kutatási helyszín. Tehát tudjuk, hogy ez egy több évtizedes kutatás, tudjuk, hogy ez egy olyan projekt, ami rendkívül időigényes, erőforrás-igényes, döntés született arról, hogy lesz mélygeológiai tároló, lesz atomtemető, és kizárólag a Bodai Agyagkő Formáció területén folyik kutatás. Tisztelt Államtitkár Úr! Hol van alternatív helyszín? Tehát ismerve az LHK Kft. programját, ismerve a nagy aktivitású projektet, látható, hogy kizárólag a Bodai Agyagkő Formáció területén folyik nagyon sok éve a kutatási program, annak ellenére, hogy az érintett lakosság, Pécs városa és Pécs térsége kinyilvánította, hogy nem kíván atomtemetőt látni a város nyugati határaitól néhány kilométerre. És ezt egyébként miniszterelnök úr erősítette meg egész pontosan 2015-ben, látva a tiltakozás mértékét, hogy bizony, Pécs városának és a térségnek joga van döntést hozni egy ilyen ügyben. Joga van, jogunk van pécsiként, baranyaiként azt mondani, hogy mi nem kérünk atomtemetőt a város mellé. (17.40) 2015-ben mondta ezt a miniszterelnök úr Pécsett, és akkor a város fideszes polgármestere is megerősítette, hogy kis türelmet kérnek, 2018-19 környékén lezárul egy kutatási fázis, akkor lehet megkérdezni a lakosságot, majd döntést hozni egyébként, mondjuk, alternatív helyszínekről. 2019-ben volt Bodán a közmeghallgatás, ahol az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója nyilvánosan elismerte, hogy nagyon komoly társadalmi problémák vannak az atomtemető lehetséges helyszínének kutatásával, és azt a döntéshozók felé közvetíti majd. Hát, kik a döntéshozók? Érdekes, ha az Atomenergia Hivatal főigazgatója nem, akkor ki a döntéshozó? És ennek ellenére kiadták a telephelykutatási engedélyt, és ennek ellenére 2019 óta folyamatosan rendkívül költséges kutatási projektek futnak, tehát továbbra is öntik a közpénzt egy atomtemető lehetséges helyszínének a kutatásába ott, a Bodai Agyagkő Formációban, miközben pontosan tudják és a hivatalok is tudják, hogy a lakosság ezt nem tolerálja, Pécs város ezt nem engedi meg, és azt is elismerték, hogy Pécsnek joga van vétózni ezt a projektet. Tisztelt Államtitkár Úr! Ki vállalja a felelősséget sok-sok milliárd forint elköltéséért, annak az időnek az elpocsékolásáért, amire egyébként szükség van egy ilyen megalapozott vagy megalapozható kutatás tekintetében? Mikor jut el odáig a kormány, hogy megbízza a szakembereket, hogy értékeljék át ezt a helyszínt, és a Magyarországon egyébként műszaki-geológiai szempontból lehetséges helyszíneket társadalmi szempontból értékelje újra, és hozzanak döntéseket, adjanak utasítást a szakembereknek alternatív helyszínek kutatása mellett? Hosszan lehetne sorolni - most idő hiányában nem akarom ezzel az időt rabolni - azokat a nemzetközi példákat, amikor elhibázták ilyen szempontból a kutatást. Adott esetben már majdnem megépítettek egy atomtemetőt, és nem lehetett üzembe helyezni, mert a lakosság megakadályozta. És ezért egyébként pont a skandináv világban, ahol egyébként a legelőrébb járnak ezzel az üggyel, ezt megfordították, és megnézték, hogy hol van már eleve egy olyan nukleáris létesítmény, mondjuk kis népsűrűségű területeken, ahol a lakosság elfogadja egy ilyen mélygeológiai tárolónak a megépítését, és utána kezdték - lakossági támogatás és elfogadás mellett - ezeket a költséges kutatómunkákat és építési munkákat. Ezt máshogy nem lehet csinálni, tisztelt államtitkár úr, és ez egy zsákutcás projekt. Nagyon kérem önöket, hogy hallják meg a pécsiek szavát, hallják meg egyébként a szakembereknek a gondolatait is, akik szintén várják azt, hogy kapjanak utasítást egy alternatív helyszín kutatása mellett, mert ez így súlyos felelőtlenség. Én mondom önnek, hogy nem lehet benyújtani úgy sem az Európai Bizottságnak, sem ide, az Országgyűlésnek egy olyan programot, hogy a Dunántúl legnagyobb városának akaratával, szándékával, az ott élő emberek érdekeivel ellentétben vagy ellentétesen egy ilyen projektet megvalósítsanak. Most már egy olyan fázisban van ez a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó projekt, amiből nagyon rövid távon lehet már csak kiszállni, mert egy mélygeológiai kutatólaboratórium megépítését tervezik, aminek óriási költsége van, és már látom, hogy nyilván politikai alapon majd arra hivatkoznak, hogy mivel ez a laboratórium már megépült, ezért majd nem lehet kiszállni, és ezért nem fognak tudni leállni ezzel a projekttel. Én hozom önöknek a pécsiek üzenetét és a pécsi térségben élők üzenetét, hogy Pécs és Baranya nem akar atomtemetőt a város nyugati határaitól néhány kilométerre egy ilyen nagyvárosi agglomerációban. És az fontos információ önöknek, hogy sehol a világon nem tudtak még atomtemetőt, nagy aktivitású atomtemetőt megnyitni és végleges engedélyekkel ellátni, mert nem rendelkeznek szakmai szinteken sem olyan technológiával, amiről százszázalékos biztonsággal vagy bizonyossággal ki lehetne mondani, hogy ez megfelelő, biztonságos. Sehol nem nyitottak még ilyet, de arra nincs is példa, hogy egy ilyen sűrűn lakott nagyvárosi agglomerációban akarjanak atomtemetőt építeni. És ez összefügg a paksi működéssel, a paksi üzemidő-hosszabbítással és a Paks II. projekttel is. És akkor lenne néhány nagyon fontos kérdésem, tisztelt államtitkár úr. Érdekes a helyzet, az önök minisztériuma felelős a nukleáris biztonság kérdéséért. Egyéb vonatkozások miatt a Paks II. nem tartozhat ugyanahhoz a minisztériumhoz, azaz a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik, de úgy gondolom, hogy amire most rákérdezek, az a nukleáris biztonság kérdése. Az Országos Atomenergia Hivatalt én rendszeresen bombázom különböző adatigénylésekkel; kezdeményeztem már találkozót is a vezető asszonnyal. Azt szeretném kérdezni, hogy mikor kap engedélyt Paks II.? Ugye, mondhatjuk, hogy ez egy költői kérdés, már nagyon régóta ígérgetik úgymond, hogy előbb-utóbb majd lesz engedély. Emlékszem, még Süli miniszter úr volt a felelős miniszter, aki egy bizottsági ülésen, amikor én rákérdeztem, hogy mikor nyújtják be az engedélykérelmet, úgy fogalmazott, hogy nem tudja, és hogy az oroszok - ez pár éve volt - most tanulmányozzák a hazai műszaki környezetet. Nem volt túl biztató a dolog, de a lényeg az, hogy 2022 augusztusában kiadták az engedélyt, de visszatartották, halasztó hatállyal. Gyakorlatilag itt csak terep-előkészítést lehet folytatni, mert az előzetes biztonsági jelentés felülvizsgálatára van szükség. Én azóta folyamatosan figyelem az eseményeket. Vannak különböző politikai megnyilatkozások, hogy na, mikor lesz meg az engedély. Nemrég beszélt Szijjártó Péter arról, hogy már idén lehet az első betonöntés. Ehhez képest a közérdekűadat-igénylés, amit most pár napja kaptam meg, úgy szól, hogy újabb és újabb kéréseket fogalmazott meg az Atomenergia Hivatal a Paks II. Zrt. felé a tekintetben, hogy pontosítani kell azt a biztonsági jelentést, és augusztusban volt az utolsó benyújtás. Önöknek milyen információja van, hogy mikor lesz engedélye a Paks II. projektnek? Én azt gondolom, hogy joga van tudni minden magyar embernek, hogy ez a projekt hogy áll. És hogy önök látják-e, hogy vannak-e esetleg olyan kizáró okok, amikről többször beszéltünk - hogy mondjuk például egy törésvonal, aktív törésvonal fut azon a területen, ahol tervezik ezt az új atomerőművet -, vannak-e olyan kritériumok, amiknek nem fog tudni megfelelni ez a terv? A további kérdéseim, és itt nagyon nehéz helyzetben vagyok, megmondom őszintén, tisztelt államtitkár úr, képviselőtársaim, itt konkrétan egy büntetőügy is folyamatban van Paks II. építésével kapcsolatban. A gyanú szerint a földmunkák tekintetében megtörtént az - ismétlem: a gyanú szerint -, hogy úgy helyeztek el a Paks II. földmunkáiból származó százezer köbméteres nagyságrendű anyagot, hogy az törvénysértő volt. Tehát magyarul: hulladékot helyeztek el olyan helyen, ahol nem volt hulladékgazdálkodási engedély, és emiatt egyébként én is feljelentő vagyok; egyesítették az ügyeket, és én is várom a fejleményeket ebben a büntetőügyben. Erről milyen információkkal rendelkezik a kormány? Amikor én írásbeli kérdést nyújtok be a felelős minisztérium felé, akkor a Paks II. Zrt.-nek egy nagyon sablonos válaszát kaptam legutóbb például, hogy minden a törvények szerint működik. De például azt is válaszolta a Paks II. Zrt., hogy a földmunkákhoz kapcsolódó feladatok végrehajtása, így a kitermelt föld deponálása, az erre vonatkozó szerződések megkötése és finanszírozása nem a Paks II. Zrt. kompetenciájába tartozik. Akkor kinek a kompetenciájába? Segítsenek közösen megválaszolni ezt a kérdést! Én úgy gondolom, hogy ez egy fontos kérdés, és megdöbbentő számomra, hogy nincs olyan parlamenti eszköz, amivel erre a kérdésre választ kapok, azon túl, hogy itt a fúróiszaptól kezdve minden egyéb elhelyezésével kapcsolatban is rengeteg megválaszolatlan kérdés van. Nos, zárásként, tisztelt államtitkár úr, én azt gondolom, hogy amellett, hogy nyilván nagyon súlyos elvi megközelítésbeli ellentét feszül, mondjuk, a mi megközelítésünkben, abban egyet kell hogy értsünk, és egyet is értünk, azt gondolom, hogy a nukleáris biztonság szempontja minden másnál fontosabb. És én azt gondolom, hogy emellé be kellene emelni a kormánynak az átláthatóságot, a transzparenciát, azt, hogy nem titkosít mindent, ami a különböző nukleáris ipari beruházásokkal és azok lefolytatásával kapcsolatos, hanem megadja a megfelelő tájékoztatást a társadalomnak. És ismételten szeretném nagyon aláhúzni, két vonallal, hogy Pécs és Baranya megye nem akar atomtemetőt. Ez nagyon súlyos politikai felelősség, hogy ezt lássa be a kormány, és hozzon egy ilyen döntést, hogy leállítja a bodai atomtemető projektet, és dönt alternatív kutatási helyszínnek a nyitásáról. Köszönöm szépen, elnök úr.