Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen, tisztelt képviselő hölgyek és urak, az észrevételeket, illetve kimondottan a támogató észrevételeket. Engedjék meg, hogy hadd reagáljak itt, a vitában felmerült pontokra, és igyekszem időrendi sorrendben haladni, kezdve Harangozó képviselő úr észrevételeivel, holott ő nincs itt, de röviden még tudtam itt vele beszélni. Alapvetően azt kell hogy mondjam, abban teljesen egyetértek a képviselő úrral, és ez több kérdésnél is előjött a nukleáris biztonság kérdése kapcsán, hogy a nukleáris biztonság mindenek előtt; ahogy képviselő úr fogalmazott, ez nem egy csőgyár, ezzel teljesen egyetértünk. Nem véletlenül az elmúlt 10-15 évben a Paksi Atomerőmű rengeteg biztonsági teszten esett át. Fukusima után egész Európában minden atomerőművet nagyon részletesen átvizsgáltak. Stressztesztet, stressztesztköröket végeztek el az erőművön, és azt kell hogy mondjam, a Paksi Atomerőmű ebben a tekintetben nagyon jól teljesített. (17.50) Nagyon kevés pótlólagos beruházást kellett csinálni, és kijelenthető, hogy az egyik legbiztonságosabb atomerőmű a paksi atomerőmű Európában. Két kritikus megjegyzése volt a képviselő úrnak, azt kell mondjam, hogy azzal kapcsolatban szeretnék pár félreértést eloszlatni. Az egyik kérdés, amit Keresztes képviselő úr is említett, hogy a kiégett fűtőelemek kapcsán a nemzeti politika és a nemzeti program kapcsán kinél milyen feladatkörök vannak. Azt kell mondjam, hogy ezen a területen igazából ez egy formalitás, hogy ki nyújtja be az Európai Bizottságnak magát a nemzeti programot. Már eddig is úgy volt, és már többször el is készítette maga a kormány ezt a nemzeti programot, és nagyon fura helyzet volt az, hogy mi elkészítjük, és az Országos Atomenergia Hivatal elnöke, aki ebben természetesen benne van és nézi, hogy mi történik ebben a dokumentumban, ő nyújtja be, és nem az elkészítő nyújtja be. Úgyhogy ez egy postásszerep, hogy ki nyújtja be az Európai Bizottságnak. Abban semmilyen változás nincsen, hogy ki készíti el ezt a programot. Ezt a magyar kormány készíti el, ez az eddigiekben is így volt, és magát a nemzeti politikát is, ami ennek a stratégiai dokumentuma. Erről volt is tavaly egy vita itt, az Országgyűlésben. Ezt is a kormány készítette el és nyújtotta be a magyar Országgyűlés számára, és az itt, ebben a nemzeti politikában meghatározott alapelvek alapján dolgozza ki a kormány a részletes intézkedéseket, aminek meg kell vizsgálni a költségvonzatait, s a többi. Azt gondolom, abszolút a kormány feladata, hogy ezt a dokumentumot kidolgozza, ahogy eddig is tettük, most is így fogunk eljárni, és mivel mi dolgoztuk ki, ezért javasoljuk azt, hogy ezt mi nyújtsuk be az Európai Bizottságnak. Ez így logikus, ebben semmi egyéb trükk nincsen. Felmerült továbbá, hogy miért is kerül ki a törvényjavaslatból az ionizáló sugárzás elleni védőeszközök forgalomba hozatalának az engedélyezési jogköre, miért kerül el az Országos Atomenergia Hivataltól. Azt kell mondjam, ez a kérdés is nagyon egyszerű. Itt semmifajta nagy összeesküvésre nem kell gondolni. Itt már ilyen eposzi kellékeket is hallhattunk Harangozó képviselő úrtól. A nagyon egyszerű válasz az, hogy van egy olyan uniós rendelet, ami ezt a gyártóknak a felelősségi körébe utalja. Innentől az Országos Atomenergia Hivatal ilyen jellegű tevékenységet egyáltalán nem is folytat uniós rendeletből adódóan. Ezért vesszük ki ezt a felelősségi kört, leképezve az európai uniós jogszabályokat, és innentől ez a gyártók felelősségi körébe tartozik. Ez egy 2016-os rendelet, de alapvetően most, hogy hozzányúlunk ezekhez a szakaszokhoz, ezért vesszük ki ezeket a rendelkezéseket. Harangozó képviselő úr továbbá utalt arra, hogy 2022-ben milyen változás történhetett a tekintetben, hogy hirtelen fontos lett az üzemidő-hosszabbítási projekt, holott szerinte ez előtte egyáltalán nem volt fontos. Azért szeretném emlékeztetni a képviselő urat, hogy egy energiaválság közepén voltunk 2022-ben. Pontosan, amikor mindenki elkezdte keresni, hogy mi lehet a kiút az energiaválságból, hogyan tudjuk csökkenteni a kitettségünket, akkor annak az egyik természetes megoldása az elektrifikációnak a növelése volt, hogy térjünk át a fosszilis energiahordozók fogyasztásáról a villamosenergia-fogyasztásra, elektrifikáljunk. Miért? Mert ezek az erőművek helyben elérhetőek, helyben tudjuk megtermelni a villamos energiát, nem kell több ezer kilométerről ide importálnunk, mint a fosszilis energiahordozók esetében, hanem igenis helyben előállított energiát használunk fel, és ezzel az ország kitettsége értelemszerűen nagymértékben csökkenhet. Arról, hogy milyen előrejelzések vannak, én azt gondolom, érdemes pár európai tanulmányt is megnézni. Keresztes képviselő úr is említette ezt a plusz 50-55 százalékot, amit 2030-ig várunk. Ez nem csak az iparosításból jön, az is belejátszik természetesen, de van egy természetes elektrifikációs folyamat. Egyre több elektromos berendezést használunk, próbálunk átállni a fosszilis fűtőberendezésekről elektromos alapúra, például hőszivattyúkra, az elektromos közlekedés feltartóztathatatlanul terjed egész Európában, úgyhogy mindenhol azt látjuk, hogy itt nagyon jelentős villamosenergiafogyasztás-bővülés lesz. Ennek egy része természetesen az, hogy van egy ipari fejlesztés is, de ez nem eredményezi száz százalékban ezt a növekedést. Ha én így a számokat összerakom, ez körülbelül az 50 százalékát teheti ki nagyjából a villamosenergiaigény-növekedésnek, ami az elkövetkezendő időszakban várható. Köszönöm szépen Dudás képviselő úrnak a támogató hozzászólásait. Teljesen egyetértek, hogy a villamos energia tekintetében az atom- és a megújuló energia kettősségére kell építenünk a jövőben. Azt kell mondjam, ön is utalt az Európai Bizottság atomenergiával kapcsolatos hozzáállására, itt egy elég fontos elmozdulás volt megfigyelhető az Európai Bizottság részéről. Sokáig, amíg a taxonómiarendeletet tárgyaltuk még az energiaválság előtt, akkor az Európai Bizottság hozzáállása az atomenergia tekintetében még nem volt teljesen egyértelmű. Én azt gondolom, hogy ez nagyon sokat változott pozitív értelemben, sőt, amikor már a 2040-es klímacélokról beszélünk, maga az Európai Bizottság is belefoglalta az ő dokumentumába, hogy atomenergia nélkül a 2040-es célokat nem fogjuk tudni hozni. Emiatt nem technológianeutralitásra van csak szükség, hanem ennél jóval többre. Nem lehetünk neutrálisak, semlegesek a technológiák tekintetében, hanem promotálnunk kell minden olyan technológiát, ami ehhez hozzá tud járulni, úgyhogy már az Európai Bizottság is a technológiai diverzitást használja mint követendő alapelvet, és én azt gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos elmozdulás volt az Európai Bizottság részéről. Hallgattak a józan észre, és a tagállami példákat megvizsgálva az atomenergiát is belefoglalták a kívánatos technológiák közé. Ettől függetlenül én nagyon fontosnak tartom a jövőben is, hogy továbbra is tagállami döntés legyen az, hogy valaki szeretne-e élni az atomenergiával, vagy nem. Ausztriát említette itt a képviselő úr példaként, hogy ők egy nagyon kényelmes helyzetben vannak, ugyanis atomenergia nélkül is meg tudják oldani a saját energiaellátásukat. Sajnos mi itt, Magyarországon nem rendelkezünk ilyen kedvező földrajzi feltételekkel, úgyhogy emiatt nekünk szükségünk van az atomenergiára, mert a többi energiahordozóból nem tudjuk ezt az energiamennyiséget előállítani. Viszont nagyon fontos, hogy hazánkon belül termeljük meg ezt az energiát, és ne máshonnan kelljen importálnunk. Úgyhogy emiatt a Paksi Atomerőműnek a szerepe, azt gondolom, hogy megkérdőjelezhetetlen az elkövetkezendő időszakban. Szabadi képviselő úr is nagyon sok szempontot említett. A Paks II.-es szerződések kapcsán, ahogy Keresztes Lóránt képviselő úr is utalt rá, én nem fogok tudni önnek nyilatkozni, ugyanis ez nem a mi tárcánknak a felelőssége. Ha nyilatkoznék ebben, akkor megszegném az Európai Bizottságnak a szeparációs előírását. Azt kérte az Európai Bizottság, hogy a két projektet tartsuk teljesen külön egymástól, úgyhogy ami az MVM, illetve a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, az egy teljesen más projektet jelent, azért felel a mi tárcánk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig az új blokkok építésének a felelőse. Ezeket az előírásokat be kell tartanunk, mert különben az Európai Uniótól megrovást kapunk. Ettől függetlenül a titkosítás kapcsán én azt gondolom, hogy értem a közérdeklődést, viszont itt azért, ahogy Harangozó képviselő úr is említette, nem egy csőgyárról beszélünk. Itt olyan érzékeny nukleáris biztonsági berendezésekről beszélünk, hogy sehol a világon nem nyilvános, hogy annak milyen műszaki specifikációi vannak, hogy néz ki az olvadékcsapda, hogy néz ki a reaktortartály. Azt gondolom, hogy ez nagyon érdekes, érdekes lehet olvasgatni, de ezek mindenhol olyan titkokat jelentenek, ami nem véletlenül titok, mert nemzetbiztonsági érdekünk, hogy ez ne kerüljön akárkinek a kezébe. Úgyhogy én azt gondolom, itt azért érdemes megkülönböztetni, hogy mit is akarunk megtudni, mert egyértelműen van egy csomó olyan műszaki specifikáció, amit, azt gondolom, hogy teljesen jogosan nem szeretnénk mindenkinek elérhetővé tenni, mert az onnantól egy óriási biztonsági kockázatot fog jelenteni. Beszéltünk itt a nukleáris biztonságról, pont emiatt nem szeretnénk, hogy ez mindenki számára elérhető rendelkezés legyen. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az erőmű milyen állapotban van, itt is szeretnék egy komoly félreértést eloszlatni. Nekünk még nincsenek meg a terveink, hogy itt mi fog pontosan történni. Mi még nem döntöttük el azt, hogy húszéves üzemidő-hosszabbítás lesz. Ezek a munkák most indulnak. (18.00) Arra kérünk felhatalmazást, hogy ezeket elkészíthessük. Ezt a folyamatot az Atomenergia Hivatal folyamatában tudja engedélyeztetni. Ezek a dokumentumok még nem készültek el. Az elkövetkezendő pár évnek lesz a feladata, hogy ezek elkészüljenek, és ott meg fogjuk látni, hogy műszakilag milyen állapotban van az erőmű, nagyon részletes vizsgálat alá fogjuk vetni az erőművet. Most arról beszélünk, hogy ha minden rendben van, akkor maximum 20 évig szeretnénk az üzemidőt kitolni, de itt egyesével minden reaktor műszaki állapotát meg kell vizsgálni. Ez még nem készült el. Ez az előttünk lévő évek fő feladata lesz. Úgyhogy emiatt nem tudom megosztani önökkel ezt a tervet, mert még nincs ilyen. Természetesen nem mi fogjuk ezt jóváhagyni. Ezt az Országos Atomenergia Hivatal fogja jóváhagyni, hogy tényleg benne van-e ezekben a blokkokban még további 20 év, vagy ne adj’ isten, 15 év, de ezt meg kell vizsgálni. Ezt nem lehet innen, egy íróasztaltól eldönteni, hogy hány évig fog üzemelni ez az erőmű. Úgyhogy teljesen igaza van, ezt nagyon alaposan végig kell nézni, de ezek a dokumentumok még nem készültek el. Az pedig, hogy a főjavításra mennyi idő van, ugye, azt is fontos látni, hogy a főjavításokat mikor szokták csinálni. Nem 15 havonta direkt leállítjuk az erőművet, hogy főjavíthassunk, hanem azért állítjuk le az erőművet, hogy a fűtőelemeket kicserélhessük. Amikor indokolt a főjavítás, akkor meg is csináljuk a javítási munkákat, de alapvetően amiatt állítjuk le akkor az erőművet, mert a fűtőelemeket kell cserélni. Az, hogy ha ne adj’ isten, tovább tart egy főjavítás, mint ahogy terveztük, akkor tovább tart. Itt van a legutolsó főjavítás, ami szeptember 22-én fejeződött be, és tovább tartott, 29 napig tartott, és mindenki elfogadta, hogy 29 napig tartott. De én azt gondolom, hogy ettől függetlenül érdemes arra törekedni, hogy ez minél hatékonyabban történjen. De ha nem annyi, nem lehet annyi idő alatt megcsinálni, mindenki el fogja fogadni, hogy ehhez több idő kellett, de hogy ebben is legyen egy figyelem, egy hatékonyság. Ha pedig nem sikerül, akkor nem sikerül. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez ettől függetlenül nagyon fontos, és nem akarunk itt semmilyen műszaki kompromisszumot kötni. Ha több idő kell hozzá, akkor több idő kell hozzá. Az utolsó nagy főjavítás a hármas blokkon pontosan ezt mutatta: nem fért bele az időbe, lett egy kis csúszás, de indokolt volt, hogy volt egy csúszás a főjavítások tekintetében. További kérdések: munkaerőhiány. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon valid pont. De azt kell látni, hogy ez sajnos az egész nukleáris iparban egy nagyon nagy kihívás nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, úgyhogy erre igenis komoly figyelmet kell fordítanunk mind kormányzati szinten, mind az egyetemek oldaláról, mind a Paksi Atomerőmű oldaláról. Én azt gondolom, hogy itt még európai uniós kezdeményezéseket is fogunk tenni, hogy hogyan lehetne az egész európai nukleáris ipar jövőképét munkaerőpiaci szempontból megtámogatni. Erre amúgy kiváló lehetőséget fognak adni az úgynevezett kis moduláris erőművek, ugyanis itt, ahogy a mostani erőmű esetében is már egy 30 éves üzemelésről beszélünk, az akkor kezdő mérnökök már kezdenek nyugdíjba menni, és az utánpótlást meg kell oldani. Ezen dolgozik mind az atomerőmű, mind a különböző felsőoktatási intézmények, de tény, hogy ebbe nagyobb energiát kell fektetnünk, a következő években azon leszünk az összes érintettel együtt, hogy ezt a kérdést meg tudjuk oldani. Itt már kezdeményeztünk is a pronukleáris országokkal együtt az Európai Bizottságnál is konkrét akciókat, konkrét programokat, és ebben pénzügyi segítséget is kaptunk és ígéretet, hogy ebben amúgy európai szinten is várhatóan fog előremozdulás történni. Végezetül Keresztes képviselő úr kérdéseire térnék át. A gazdaságpolitikáról, én azt gondolom, már sokszor vitáztunk, illetve a kormány többi tagjával is. Én most nem szeretném teljesen ezt a vitát megnyitni. De hogy a villamos energia, az elektrifikáció itt van velünk, én azt gondolom, hogy ez megállíthatatlan. Erre fel kell tudnunk készülni, és ezt nem érdemes akkumulátorgyárakra rákenni, ez történik. Erre fel kell készülni mind erőművi oldalon, több villamos energiára lesz szükség, mind hálózati oldalon, kellenek okosmegoldások is. Teljesen más már most is a villamosenergia-hálózat alapműködése, mint pár éve vagy évtizede volt. Megjelent több mint 280 ezer minierőmű a lakossági méretű napelemek tekintetében, és teljesen felbolydult pozitív értelemben a villamosenergia-hálózat. Ez egy nagyon szép kihívás, amit meg kell oldani. Azon leszünk, hogy ezt a kihívást meg tudjuk oldani. Említette képviselő úr az utólagos engedélyezést. Na, most ez egy nagyon szűk esetben lehetséges csak. Ez csak a Paks I. esetében lehetséges, a Paks II.-re ez a rendelkezés nem vonatkozik. Ez akkor lehetséges, ugye, itt nem mindig csak a reaktortartályban lévő esetekre gondolunk, hanem ez például épületek esetében is egy szabály lehet, hogy ha egy adott technikai jellemzőtől való eltérés helyreállítása nukleáris biztonsági szempontból problémásabb lenne, mint ha úgy hagyjuk. Ebben az esetben lehetne eltérni ettől a szabálytól. És hogy hogyan lehet eltérni, erre majd az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági szabályzata fogja megadni a választ, hogy ennek mi az eljárása. Nemcsak így hasraütésszerűen majd azt fogja mondani az Atomenergia Hivatal, hogy eltértünk, hanem ennek lesz egy objektív eljárásrendszere. Ezt nem szeretnénk főszabályként alkalmazni, de lehet ilyen helyzet, az eddigi tapasztalatok az üzemidő-hosszabbítás tekintetében azt mutatták, hogy igenis ez felmerülhet. Hosszan beszélt képviselő úr a kiégett fűtőelemek kérdéséről. Én azt gondolom, hogy ott az ezzel kapcsolatos érdemi vitát a nemzeti politika tekintetében már egyszer lefolytattuk. Ettől függetlenül nagyon fontos kérdés, hogy amikor az üzemidő-hosszabbítás azt is fogja jelenteni, hogy több kiégett fűtőelemet fog termelni az erőmű, ezzel valamit kezdeni kell. Az ezzel kapcsolatos terveket is most fogjuk elindítani, ezeknek az elkészítését is, ami egy külön engedélyezési procedúra, és ezt is külön majd az Országos Atomenergia Hivatal fogja engedélyezni. Úgyhogy ez is még előttünk áll. Tudjuk, hogy ez egy feladat, és szeretnénk, hogyha a radioaktívhulladék-kezelő erre felkészülne, és a különböző terveket kidolgozná. Azt nagyon jól tudja képviselő úr is, hogy jelenleg még nincsen ilyen mélygeológiai tároló, ami működik, de a közeljövőben lesz. Úgyhogy sajnos az az érv, hogy ilyen nincsen, ez már csak pár hónapig használható. 2025-ben már nem fog élni ez az érv. Lesz ilyen. A finnek meg fogják építeni ezt a tárolót, és már meg is van minden engedélyük. Úgyhogy már a nyitás közelében van ez a mélygeológiai tároló. Az pedig, hogy eldöntöttük azt, hogy Magyarországon ez a mélygeológiai tároló megépül Bodán, erre szeretném kérni képviselő urat, hogy mutassa meg nekem a döntést, mert én ilyen döntésről nem tudok. Hozza be, képviselő úr, mutassa meg! Nincs ilyen döntés. Nincs ilyen döntés. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) Nincs ilyen döntés. Kutatások folynak. Kutatások folynak, egy kutatási helyszínünk van, ahol adatok begyűjtése folyik, ami alapján még nagyon sokat kell kutatni annak érdekében, hogy az az adatmennyiség össze tudjon gyűlni, ami alapján egyáltalán mérlegelni lehet műszaki szempontból, gazdasági szempontból és politikai szempontból, hogy mi történjen. Még messze vagyunk ettől. Semmilyen ilyen döntés még nem született, bármit is próbál képviselő úr belemagyarázni, hogy attól, hogy ott folynak kutatások, döntés született - nem született ilyen döntés. Paks II. kapcsán pedig szintén azt tudom megerősíteni, hogy a büntetőügyről, amire ön is hivatkozik, nem rendelkezem információkkal, úgyhogy itt javasolnám, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amely a projekt felelőse, javaslom megkeresni ebben a kérdésben. Remélem, nagyjából tudtam mindegyik kérdésre válaszolni, úgyhogy köszönöm szépen az észrevételeket. Szerintem fontos volt, hogy pár félreértést tisztázzunk ezen vita keretén belül, és köszönöm szépen azoknak a képviselőknek, akik támogatták a javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.