Sebián-Petrovszki László

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is a probléma ezzel az újabb meghosszabbítással? Mi is az ellenzéknek, de különösen a DK-nak a baja ezzel? (Nacsa Lőrinc: Gyurcsány Ferenc!) És ezt nyilván hallhatta tőlem államtitkár úr is többször, hiszen újra és újra ezeket a vitákat lefolytatjuk itt. Nem az a gond, nem vitatja senki, hogy ha van valós veszélyhelyzet, akkor kell olyan mechanizmus, amely gyors és hatékony döntéseket tud hozni és orvosolni tudja a felmerülő problémákat. Az, hogy ilyennek kell működnie és minden országban kell ilyet működtetni, az nem kérdés. A kérdés az, hogy ezt hogyan tesszük, illetve hogy konkrétan Magyarországon az Orbán-kormány ezt hogyan tette az elmúlt években. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt kell mondanom, hogy természetesen az a gondja a DK-nak ezzel a javaslattal, hogy miközben szerintünk nincsen olyan valós veszélyhelyzet, ami indokolná a rendkívüli rendeleti úton való döntéshozatalt, aközben önök egy ilyet működtetnek. Természetesen a mi álláspontunkat támasztja alá, hogy úgy működtetik, olyan ügyekre használják föl az így maguknak kihasított még nagyobb játékteret, amelyek véletlenül sincsenek összefüggésben még az önök által mondott veszélyhelyzettel sem. Kezdjük ott, hogy egyébként olyan veszélyhelyzet nincs, ami miatt a parlament ne tudna ülésezni akármilyen rendkívüli helyzetben, ne ülnénk itt most is, meg tegnap is, meg holnap is, meg jövő héten is. Ha bármilyen veszélyhelyzeti döntést kellene meghoznia a parlamentnek, akkor készen állunk arra - ellenzéki képviselőként biztosan mondhatom, de azt gondolom, hogy önök is, a kormánypártiak -, hogy ezeket a döntéseket itt megtárgyaljuk, meghozzuk, és menjenek előre a dolgok. Semmi szükség arra nincsen, hogy most bármilyen felhatalmazást kapjon a kormány, hogy a parlamentet félretolva, ő maga rendeleti úton oldjon meg dolgokat. Ha pedig lenne ilyen - ami nincs -, akkor is olyanra lehetne felhasználni ezt a fajta extrafelhatalmazást a kormány felé, ami valóban a veszélyhelyzettel van összefüggésben. De önök nem ezt teszik, tisztelt államtitkár úr, nem ezt tették az elmúlt időszakban! Az elmúlt időszakon most értsünk hosszú éveket, mert valójában, azt hiszem, 2020 óta van ez, amikor folyamatosan veszélyhelyzet van. Talán egy icipici köztes időszakban, néhány hónapban nem volt veszélyhelyzet, egyébként volt, sőt emellett még válsághelyzet is volt, energiaválság-helyzet, talán említette is az államtitkár úr, meg volt tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet. Majdnem azt mondanám, hogy az elmúlt nyolc évet a kormánynak köszönhetően tömeges válsághelyzetből válsághelyzetbe kormányzás jellemezte. Még egyszer mondom, a fő probléma az, hogy az így maguknak megteremtett még nagyobb játéktérben olyan ügyeket dönthetnek el rendeleti úton, amelyeknek közük nincs még az önök által hivatkozott válságokhoz sem, amelyek egyébként sem hatnak úgy a működésünkre. Ön nagyon szereti, gondolom én, a példákat. Hadd mondjak néhány példát az elmúlt évekből! Értik tehát, hogy veszélyhelyzet idején a kormány rendeletileg hoz intézkedéseket. Elvben veszélyhelyzettel kapcsolatban kellene, de nem az történt. Mondok példákat! A 92/2020. számú kormányrendelet alapján történt az, amely a 2020. évi központi költségvetést módosította, hogy az ingyenes parkolást bevezették az önkormányzati világban. Az ingyenes parkolás bevezetése miatt pedig az önkormányzatoktól forráselvonás történt, fejlesztési támogatásokat, illetve önkormányzati adóbevételeket vontak el rendeleti úton. Igaz ugyan, hogy később kompenzáltak valamelyest önkormányzatokat, de hogy, hogy nem, kormánypárti önkormányzatok kaptak jórészt a kompenzációból, az ellenzékiek nem (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!), mit ad Isten! (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!) Ez így történt, képviselőtársam. Aztán mondok egy másik példát. A 196/2020-as kormányrendelet. Ez volt a híres, Göd városával kapcsolatos kormányrendelet, ahol elvonták Göd városától egyfelől az adóbevételt a Samsung gyár miatt, másfelől a Samsung gyár különleges gazdasági övezetté lett kijelölve. Semmi köze nem volt a veszélyhelyzethez az égvilágon. Tudjuk, hogy itt valójában politikai ügy állt a háttérben. Maradunk 2020-ban! A 484/2020-as kormányrendeletben, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteme nevet viselte, a tüntetéseket, politikai véleménynyilvánításokat, gyülekezéseket szigorította a kormány olyan módon, ami egész Európában, az Európai Unió területén példátlan szigorúság volt. Majd totális tiltást is bevezetnek 2020 novemberében, amit hogy, hogy nem, 2021 májusában, a labdarúgó-bajnokság előtt, arra hivatkozva szüntetnek meg. Megint csak semmi köze ennek nem volt ahhoz, hogy egyébként milyen veszélyhelyzet volt az országban, pontosabban, hogy az hogyan alakult. Nem volt ez köszönőviszonyban sem a fertőzöttek számával, a betegség alakulásával, a kórházban ápoltak számával, semmilyen más adattal nem volt korrelációban. Megyek tovább az 522/2020-as kormányrendeletre, amely a felsőoktatást érintette. Ekkor történt az, hogy a kormány le akarta törni a Színművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak ellenállását, és így a rendeletnek köszönhetően az SZFE új kuratóriuma érvénytelennek nyilváníthatta azt a félévet, amelyről éppen beszéltünk. Még mindig 2020-ban vagyunk. Az 532/2020-as kormányrendelet gazdaságvédelmi intézkedésekről szól, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó intézkedésekről. (13.00) Ekkor történt az, hogy a holland Aegon Biztosító el akarta adni a magyarországi érdekeltségét egy osztrák cégnek. Ez nem tetszett a Fideszhez közel álló magyar vetélytársnak, ezért a mintegy 150 milliárdos ügyletet a kormány úgy akadályozta meg, hogy kiadták ezt a kormányrendeletet az üzlet bejelentése előtt egy nappal, ami jogot adott Pintér Sándornak arra, hogy az ilyen adásvételeket megvétózza. Mit ad isten, aznap éjjel vagy másnap reggel meg is vétózta a belügyminiszter! Erre használták fel a veszélyhelyzet idején kiadott kormányrendeletet. Aztán lépünk egy évet, 2021-ből is van példám, a 438/2021. kormányrendelet, amely az országos népszavazás megrendezhetőségét szabályozta. Tudtuk akkor, hogy politikai indokból a kormány szeretne a választásokkal egy időben, az országgyűlési választással egy időben népszavazást tartani, de közben nem akar helyi népszavazásokat. Na, ez alapján egy nap alatt átírták a szabályait ennek az intézménynek. A 446/2021. kormányrendeletnek a légi közlekedés biztonságának megőrzése volt a hangzatos címe, de valójában ez a légiirányítók sztrájkja elleni intézkedéseket tartalmazta, amit akkor a bíróság törvényesnek nyilvánított. Na, a kormány kormányrendelettel letörte, veszélyhelyzetre hivatkozva. Az 5/2022. kormányrendelet a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítésével kapcsolatos intézkedésekről szólt. Azt gondolná az ember, hogy na, tényleg, ez lehet, hogy valami jót is jelent. A csudát! A miniszterelnök a kampányban szeretett volna levelet írni az adó-visszatérítést igénylő gyermekeket nevelő szülőknek, és ehhez szükség volt az adótitok megváltoztatására, veszélyhelyzetre hivatkozva és kormányrendelettel. A 4/2023. kormányrendelet a köznevelési intézmények működését érintő veszélyhelyzeti szabályokról szólt. Itt valójában a korábban már kiüresített tanári sztrájkjogot vitték egy újabb szintre, ha úgy tetszik, ugyanis rendeleti úton megváltoztatták a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók esetén a rendkívüli felmentésre, illetve azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályokat. Emlékszik, államtitkár úr, ezek voltak a közoktatási sztrájk és tiltakozó mozgalmak ideje. Önök ezt veszélyhelyzetre hivatkozva kormányrendelettel törték le. A 146/2023. kormányrendelet is ideillik, amikor is az egyes szervezetek működésére vonatkozó szabályokról volt itt szó. Debrecenben és Nyíregyházán a helyiek közmeghallgatáson tiltakoztak a tervezett akkugyárak ellen. Erre mit csinál a kormány? Veszélyhelyzetre hivatkozva kormányrendelettel módosítja a közmeghallgatások szabályait, ami azt a nem normális helyzetet eredményezi, hogy lehet ma már közmeghallgatást tartani a köz nélkül, önöknek köszönhetően megint csak veszélyhelyzetre hivatkozva, köszönőviszonyban nem a veszélyhelyzettel. A 48/2023. kormányrendeletet is mondom: az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek rekreációs reintegrációs őrizetéről. Ez volt az, amikor önök embercsempészeket engedtek ki egy kormányrendelettel, veszélyhelyzetre hivatkozva. Valójában veszélyhelyzetet okoztak, és azt mondták, hogy 72 órán belül el kell hagyni az országot. Hát, ők örömmel mentek abba az irányba, amire önök mutattak. Még néhány példám van. A 637/2023. kormányrendelet a településkép védelméről szóló törvényt módosította. Miért? Azért, mert a Szeged-Csanádi Egyházmegye egy iskolaépítés kapcsán ki akart vágatni fákat, amit az önkormányzat nem engedélyezett. Mit ad isten, önök ebbe az ügybe így nyúltak bele veszélyhelyzet idején, kormányrendelettel! És akkor legyen egy idei példánk is, a 19/2024. kormányrendelet! Megint csak a veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány belenyúl a rendszerbe. Az állami vagyongazdálkodást érintő veszélyhelyzeti szabályokról szólt ez a rendelet. Mi van ebben a rendeletben? Egyes értékes XI. és XII. kerületi budapesti ingatlanok átruházása során nem kell bejegyezni egy telki szolgalmi jogot, ami nyilván jó annak, akiknek odaadták ezeket az ingatlanokat. Szóval, a lényeg az, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormány, hogy önök itt jönnek azzal, hogy mekkora veszélyhelyzet van, és hogy ezért önök nem tudnak intézkedni, ha nem kapnak extra felhatalmazást. Ehhez képest nincsen olyan veszélyhelyzet, nincsen olyan helyzet, ami miatt ilyen kellene. Ha pedig lenne, azt is megoldhatnák ebben az adott szituációban, mindenféle extra törvényi felhatalmazás nélkül, és ráadásul a múltban ezt a fajta felhatalmazást minden egyes esetben, amikor ilyet kaptak, a maguk kicsinyes politikai, gazdasági érdekeiknek megfelelően használták fel, nem pedig arra, amire egyébként ez szolgálna. Ezek után nem tudom azt mondani, soha nem is mondtam, ezután sem fogom, hogy a DK ezt tudja támogatni. Nemmel fogunk szavazni.