Sas Zoltán
Általános vita lefolytatása T/9508 A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról
SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A jelenlegi napirendünk a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek helyreállításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szól. Engedjék meg, hogy idézzem az indoklásból a talán legfontosabb mondatot: „A javaslat értelmében az Alaptörvény 50. cikk (3) bekezdése alapján az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a vészhelyzetet 2025. május 18-ig meghosszabbítsa.” Biztos vagyok benne, hogy annak örülnénk a legjobban, ha - ahogy államtitkár úr is elmondta - indokoltság hiányában ennek a javaslatnak a megszüntetéséről, ennek az állapotnak a felszámolásáról kellene most egy vitát tartanunk. Ez egy rövid vita lenne, mert mindannyian nagy örömmel tudnánk támogatni. Azonban a jelenlegi helyzet nem ez. Az nem kérdés, hogy bármely ország szomszédságában zajló fegyveres konfliktus, nyílt háború veszélyeket rejt a szomszédok számára is. Az sem kérdés, hogy ezek a veszélyek, jelen esetben a háború elől menekülő emberek áradata Lengyelország, Szlovákia, Magyarország vagy Románia viszonylatában egészen másként mutatnak, mint például Nyugat-Európában, vagy ne adj’ isten, az óceánon túlról, hiszen a menekültek nagyon-nagyon nagy része ezeken az országokon keresztül hagyja el Ukrajna területet, és az óceánon túlra csak néhány százezer ember jut el, míg a mi régiónkba milliók menekülnek. Tehát az nem kérdés, hogy ez veszélyeket rejt magában. Az sem kérdés, hogy a háború megindulásakor nem lehetett tudni azt, hogy milyen kifejlődéssel kell számolni, tehát az orosz erők milyen sebességgel fognak haladni, adott esetben elérik-e Magyarország keleti határát. Az sem kérdés, hogy ez közvetlen veszélyeket rejthet magában. S természetesen azt sem kell elhallgatni, hogy a háború mivoltából adódóan különféle gazdasági visszaesések tapasztalhatók, ami Magyarországot is súlyosan érintheti. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ez a háború néhány nap múlva, nagyjából három hét múlva ezer napja tart. Ezer napja ölik egymást az oroszok és az ukránok, és ezáltal borzalmas helyzetet teremtettek Európában, amelynek a megoldása, a felszámolása mindannyiunk közös érdeke. Tudom, hogy nagyon sok elemző és nagyon sok ember arra gondol és abban bízik - ezek közé tartozom jómagam is -, hogy az Amerikai Egyesült Államokban november elején megtartandó elnökválasztás ennek a folyamatnak olyan irányt fog szabni, amely a gyors rendezés irányába mozdítja el a jelenlegi, nem ebben az irányban zajló folyamatokat, és véget ér ez a fegyveres konfliktus, és akkor már az indokoltság hiányáról tudunk beszélni itt a parlamentben is. De mi lesz akkor, ha ez a helyzet nem változik meg? Oly sokat hallhattunk arról, hogy a veszélyek korában élünk, amit nehéz is lenne cáfolni, hiszen számtalan olyan veszélyhelyzet van, amely Magyarországot, illetve a Magyarországon élő emberek életét közvetve vagy akár közvetlenül is tudja veszélyeztetni. Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, azon is érdemes elgondolkoznunk, hogy itt az ideje, hogy megtanuljunk együtt élni ezekkel a veszélyekkel, megtanuljunk úgy élni, hogy ezeket a veszélyeket, ha tetszik nekünk, ha nem - egyébként nem tetszik -, be kell építenünk a mindennapok életébe. S bizony kormányzati szempontból is érdemes lenne elgondolkozniuk azon, hogy vajon van-e olyan jogi lehetőség, hogy nem veszélyhelyzeti rendeleti kormányzással, hanem a normális ügymenet gyakorlásával lehet bonyolítani a mindennapi dolgainkat, hiszen elképzelhető, hogy ez a háború akár még ezer napig fog tartani, vagy még tovább. Ennek a kezelése hosszú távú gondolkodást igényel. Szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, hogy az elmúlt lassan ezer napban melyik volt az a rendelet, amelyik a veszélyhelyzettel vagy a menekültek kezelésével közvetlenül összefüggésben keletkezett, és a rendes ügymenet használatával nem volt megvalósítható, tehát nem lehetett volna úgy megvalósítani, hogy a parlamentet összehívják és így kerül elfogadásra egy javaslat, vagy olyan javaslat volt, amelynek a célja ezáltal sérült volna és nem lett volna megvalósítható. Én erre kíváncsi vagyok, mert azt gondolom, hogy a parlament minden egyes képviselője egy ilyen fontos témában mindig is a kormányzat rendelkezésére állt, és egy konstruktív együttműködés is elvárható egy ilyen veszélyhelyzeti kérdésben. Az ezzel kapcsolatos válaszát várom, és ennek alapján fogjuk kialakítani az álláspontunkat. Köszönöm szépen a figyelmüket.