Hankó Balázs Zoltán

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sajnálatos, hogy Brüsszel politikai okból szándékosan és szándékoltan kárt okoz a magyar egyetemistáknak, a magyar diákoknak, hiszen jogtalanul, minden jogalapot nélkülöző módon zárja ki őket a Horizont- és az Erasmus-programokból. Brüsszeli bürokraták és Manfred Weber műve mindaz, amivel fiataljaink jövőjét el akarják rontani, el akarják venni, mindezt jogtalanul. Ezt nem hagyhatjuk, éppen ezért terjesztettük az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amelyet Brüsszelnek egy évvel ezelőtt megküldtünk; megküldtünk, de azóta értékelhető választ erre nem kaptunk. De menjünk vissza, hogy mégis mi történt itt! Tisztáznunk kell, hogy a felsőoktatás és az oktatás szuverenitási kérdés! A felsőoktatás nemzeti hatáskör, nem harmonizált terület. Mi több, ha tovább vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor azt is látnunk kell, hogy az Erasmus- és a Horizont-projektek úgynevezett közvetlen finanszírozású projektek, amelyekben a döntéshozatal nem az adott egyetemen, nem az adott fenntartó alapítványban, nem Magyarországon, hanem Brüsszelben dől el. Mi több, azt is érdemes idecitálnunk, hogy 2022-ben Brüsszel két szempontot támasztott a jogalkotás kapcsán. Az egyik az, hogy a modellváltott intézmények vonatkozásában legyen kötelező a közbeszerzés. Megjegyezzük, több mint 500 közbeszerzés volt folyamatban a modellváltott egyetemek esetében, tehát kötelező volt rájuk a közbeszerzés, de hogy Brüsszelben is értsék, törvénybe is foglaltuk látható módon, hogy ezen egyetemek és fenntartók esetében is a közbeszerzési kötelezettség él. A másik észrevétel arról szólt, hogy legyen úgynevezett dinamikus összeférhetetlenség, ami azt jelenti, hogy ha az adott kuratóriumi tag érintett valamely kérdésben, amelyről döntést kell hoznia a kuratóriumnak, tartózkodik ettől. Ez egy 11 soros jogszabályi tétel volt, amit betűhíven a magyar modellváltásról szóló úgynevezett KEKVA sarkalatos törvény pontról pontra tartalmazott, mi több, az alapítványok az év végéig alapító okirataikba be is vezették ezt. Azaz teljesítette a magyar jogalkotás mindazokat a szempontokat, amelyeket Brüsszel akkor a modellváltott intézményekkel szemben támasztott. Mi történt 2022 decemberében? Egy olyan tanácsi határozat került elfogadásra, amely jogalapot nélkülöző módon zárja ki a magyar egyetemisták kétharmadát, több mint 180 ezer diákot és 20 ezer kutatót az Erasmus- és Horizont-programokból. De tegyük fel azt a kérdést: miért is zárja ki őket ezekből a programokból? Azért, mert egy olyan modell került elfogadásra Magyarországon, amelyet számos nemzetközi példa támaszt alá. Miért is zárja ki őket? Azért, mert a magyar kormány egy olyan javaslatot fogadott el, amelyet az adott egyetemek kutatói és oktatói közössége a szenátusai által támogatott? Érdemes visszaidéznünk azt, hogy a modellváltott intézmények esetében a kezdeményezés az egyetemek szenátusaitól érkezett több mint kétharmados támogatással. A szenátusi tagok 82 százaléka támogatta a modellváltást, azaz Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal van vitája ebben a kérdésben, hanem az egyetemek autonóm szenátusával. Lehet, hogy Brüsszelben ezt hívják autonómiának, itt nálunk nem. Éppen ezért hat egyetemnek a pere van folyamatban. Hat egyetemnek a pere van folyamatban szemben Brüsszellel, hiszen jogosan jogtalannak ítélik meg mindazt a döntést, amelyet Brüsszel az egyetemisták és a kutatók kapcsán hozott. Brüsszeli sebességgel folyik is a per, másfél év alatt eljutottak oda, hogy egyáltalán peresítve lett ez. Na de menjünk tovább! Ha a miérteket megpróbáljuk felkutatni, akkor hogyan hozták meg ezt a döntést a brüsszeli bürokraták? Egyrészt úgy, ahogy már mondtam, hogy azokat a szempontokat, amelyeket írásban jeleztek a magyar kormány részére ’22-ben, a jogalkotás, a tisztelt Országgyűlés teljesítette. Kit nem kérdeztek meg erről? Az egyetemek szenátusait, az egyetemek diákjait, az egyetemek rektorait. (15.30) Meghozták a döntést, majd négy hónappal később egy online konferenciára hívták a rektorokat, ahol közölték velük, hogy bármit is mondanak, a döntés már megszületett, ezen változtatni nem fognak. Mondták ezt olyan egyetemeknek, amelyek több mint 250 éve vagy még azután is, sokkal régebb óta az egyetem, az univerzitás légkörében, autonómiájában működtek és működnek. Úgy zárták ki tehát a magyar egyetemistákat, hogy ennek jogalapja nem volt, és az érdekelteket nem kérdezték meg. Nézzük meg, mit akartak és mit akarnak! Egyrészt az összeférhetetlenségi kérdésekben jelezték, hogy bár más országokban kuratóriumi tag lehet akár politikus, lehet akár más politikai szerepvállalással lévő, akár országgyűlési képviselő, de ezt ők itt Magyarországon nem engedik. Talán emlékszünk rá, hogy 2023 februárjában az alapítványban lévő államtitkárok, miniszterek egy pillanat alatt visszaléptek kuratóriumi tagságuktól. Változott-e Brüsszel véleménye? Nem. Itt is kutathatunk az után, hogy vajon kik nem összeférhetetlenek Brüsszel szerint a kuratóriumi tagsággal. Segítek megadni a választ: az európai parlamenti képviselők nem összeférhetetlenek. Menjünk hát megint tovább! Van egy úgynevezett lehűlési idő, amit kitaláltak arra, hogy ha valaki összeférhetetlen volt, akkor bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy a kuratóriumi tagságát viselhesse. Ez éppen egy év. Megint tegyük föl a kérdést: vajon az európai parlamenti képviselők esetében kell-e akármilyen lehűlési időt alkalmazni? (Nacsa Lőrinc: Nem.) Nem lepődünk meg ezen, ilyen szabályozás nincs. És még megjelent a határozott idejű kuratóriumi tagság, amelynél a jogszabály most a kétszer hat évet rögzíti. Tehát 2023. november 13-án ezt a jogszabályt küldte meg a magyar kormány az Európai Bizottság részére, azt a jogszabályt, amelyet itt most önök az Országgyűlésnek való benyújtásával olvashatnak. Nemcsak hogy kiküldtük, hanem több minisztérium, miniszter tárgyalt, és én magam négy alkalommal tárgyaltam ebben a kérdésben. Tettem ezt még 2023. november 23-án az oktatási biztossal, folytattam 2024. február 29-én az oktatási biztossal, aztán 2024. május 13-án Szhinász alelnök úrral, majd pedig legutóbb szeptember 19-én Schmit biztos úrral. Értékelhető írásbeli, szóbeli visszajelzést mindazon túl, hogy a kérdéseket vizsgálják, nem kaptunk. Na de érdemes felidéznünk még két diktátumot, amelyet megfogalmaztak annak idején a magyar kuratóriumokkal szemben. Egy: zárjuk ki az egyetemi rektorokat, zárjuk ki az egyetemi tanárokat a kuratóriumokból. Igen, meglepő, de ez is szerepelt a Bizottság által még 2023. november 13-a előtt megküldött anyagban. Megint azt kell hogy mondjam, hogy lehet, hogy Brüsszelben az autonómiát így értelmezik, Magyarországon az univerzitás másképpen működik. És annak sem adtunk és annak sem adhatunk és annak sem fogunk helyt adni, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg azt, hogy kik kerüljenek a magyar egyetemek fenntartó testületeibe. Tehát, tisztelt képviselők, hiába keresik ezt a két módosítást, ezt, mint ahogy 2023. november 13-án sem tartalmazta a Bizottságnak megküldött javaslatunk, a mostani törvényjavaslat sem tartalmazza, mert ez szembemegy a szuverenitásunkkal. Mégis ebben az ellenszélben mit értünk el? Nézzük a nemzetközi rangsorainkat! A reggel folyamán már volt szó a nemzetközi rangsorokról. Örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy míg öt éve hét, két éve kilenc, most 12 egyetem van a világ legjobb 5 százalékában. Van egyetemünk a Semmelweis Egyetem révén a világ legjobb 1 százalékában, a legjobb ezer egyetem közül a világon hét magyar egyetemünk van, a Debreceni Egyetem 400 helyet lépett előre az idei év során, az Óbudai Egyetem két kategóriát ugrott - igenis van fejlődés a magyar egyetemek révén. A múlt héten napvilágot látott Times Higher Education rangsorban, amely 13 paramétert mér, a 13 paraméterből a világ átlagos emelkedésénél kilenc esetben a magyar egyetemek jobban teljesítettek, egyben pedig átlagosak voltak. Van olyan szakterületi rangsor, amelyen magyar egyetem a 31. helyen van, sőt, ha a citációt néznénk, akkor a 8. helyen szerepelne a világban. Öt szempontot vizsgálnak ezek a rangsorok: kutatási kiválóság, oktatási kiválóság, vállalati bevétel, nemzetköziesítés, reputáció. A reputáció esetében, amely egy szubjektív, fel nem fedett faktor az egyetemi világban, ha ezt a legjobban teljesítő magyar egyetem esetében nem alkalmaznánk, már a világ legjobb száz egyeteme között lenne, azaz objektív mércével mérve egyetemeink még előrébb tartanak. Lehetünk büszkék arra, hogy két év alatt 3 ezerrel több műszaki, természettudományi, mérnöki-informatikai területen lévő diákunk van, 30 százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma, 10 százalékkal a legkiválóbb nemzetközi, úgynevezett Q1-es publikációk száma, 20 százalékkal nőtt a vállalati bevétel, 8 százalékkal a szabadalmak alapján érkező bevétel, és mindemellett, amit magam a legfontosabbnak tartok, hét egyetem esetében a térségi megtartóerő, mert a vidéki egyetemek esetében a legfontosabb, hogy az ott végzettek aztán az adott térség gazdaságát, társadalmát erősítsék. És igen, 42 nap az átlagos elhelyezkedés a diplomaszerzés után, és másfélszeres szorzót ér a diploma. És igen, már második éve több mint százezren nyertek felvételt a felsőoktatásba, örömteli, hogy minden második diák vidéki egyetemen kezdi meg a tanulmányait, 44 százalékkal nőtt az előbb említett műszaki területre felvettek száma, ezüstérmes a pedagógusképzés a 15 ezer felvettel, és 7400 a tanár-, tanítóképzésben képzést indítók száma szeptemberben úgy, hogy ebből kétezren a természettudományos területet választják tanárként. Azaz ellenszélben is működik a magyar modell, mert mi a magyar fiatalok, a magyar egyetemisták sikere érdekében vagyunk elkötelezettek. Mindeközben érdemes egy szót ejtenünk az Európai Unióról. Nem csak mi mondjuk, a Draghi-jelentés is teljesen egyértelmű. Engedjék meg, hogy három pontot emeljek ki ebből! Míg 1995-ben az Egyesült Államokhoz képest a munkaerőpiaci hatékonyság 95 százalékos volt, most 80 százalékra süllyedt. Az ötven legkiválóbb technológiai vállalat közül négy van az Európai Unióban. Ha az innovációt nézzük, akkor a kockázati tőke egy meghatározó szereplő az innovációban. A világ kockázati tőkéjének 5 százaléka van az Európai Unióban, 52 százaléka az Egyesült Államokban, 40 százaléka Kínában. Azaz egyértelmű, hogy Európában versenyképességi fordulatra van szükség, valamilyen olyan versenyképességi fordulatra, amelyről a Brüsszel által elátkozott magyar modell szól: kapcsoljuk össze az egyetemeket a gazdaság és a térség szereplőivel, hiszen ez az, ami előrébb viszi az adott nemzet gazdaságát, az adott nemzet társadalmát. Mi Európában az erős nemzetekben, az adott nemzetek erős gazdaságában vagyunk érdekeltek. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Ez az együttműködés az, amely Európát kihozhatja abból a versenyképességi kátyúból, amelybe bennragadt. (15.40) Térjünk tehát vissza a magyar egyetemistákhoz, hiszen mind a modell, mind az egyetemek megújítása az egyetemek javaslata alapján, az ő érdekükben született. Több mint 11 hónap telt el, és a Bizottság nem válaszolt. 2022 decemberében jogtalanul zárták ki egyetemeinket a Horizont- és az Erasmus-programokból - nem vártunk és nem várhattunk, ezért indítottuk el a Pannónia-programot, ami nem sárgább, nem savanyúbb, és még a miénk is. Miben jobb ez a Pannónia-program? Mi a világra nyitunk. A Pannónia-programmal a világ vezető egyetemére juthatnak el a magyar egyetemisták. Az 1-es pillérben 22 kiváló magyar egyetemista a világ vezető egyetemein vesz részt képzésben úgy, hogy a teljes tanulmányi és lakhatási költségeiket biztosítjuk. Egy dolgot kérünk, a magyar nemzet közössége jogosan egy dolgot kér, hogy végzés után jöjjön vissza Magyarországra, és itt helyezkedjen el. A 2-es pillér a top 250 egyetemre biztosít egy-egy félévet, a 3-as pillér pedig rövid képzéseket ad éves szinten nyolcezer magyar diáknak, vagy hogy pontos legyek, Magyarországon tanuló diáknak, mert mi azoknak a német diákoknak, azoknak a francia diákoknak, azoknak a holland diákoknak is biztosítjuk a nemzetköziesítést, akik valamely megújult, modellváltott magyar egyetemen tanulnak éppen, mert mi így gondolkodunk az együttműködésről. Mi az igazi fokmérője a nemzetközi együttműködéseknek? Hogy a modellváltott intézményeinknek nem kevesebb mint 4045 nemzetközi együttműködése született az elmúlt időszakban, és büszkén mondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban 62 egyetemmel, az Egyesült Királyságban 50-nel, Japánban 43, Dél-Koreában 40 egyetemmel van együttműködésünk, és jelenleg is diákjaink vannak a Harvardon, a Humboldt Egyetemen vagy akár éppen Szingapúrban. És persze van károgás, hogy 800-an vesznek csak részt a Pannónia-programban. Tisztázzuk itt: jelenleg 800-an vannak külföldön. Az első félév során minimum 3 ezer diák fog eljutni külföldre, a világ topegyetemeire a Pannónia-programmal. Ha mindezt összehasonlítjuk az Erasmusszal, kicsivel több volt, mint 2 ezer a volt modellváltott intézményi körben ez az arány. Tehát nemcsak minőségben, mennyiségben is előreléptünk. Ne feledkezzünk meg a kutatásról! A Horizont-program 8 milliárdjára 114 pályázat érkezett. Itt olyan kutatások indulnak majd el, amelyek a magyar társadalom, a magyar gazdaság számára fontosak. De nemcsak ilyen forrásokat biztosítunk. A „Bajnokok hazahívása” program esetében 6 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy kiváló kutatók érkezzenek haza Magyarországra. Ezért is örömteli, hogy Nobel-díjas professzorunk, Krausz Ferenc a Nobel-díjas Iroda vezetésével a magyar tudomány aranycsapatának kapitánya, „Puskása” lett. Így érkezett haza a múlt hét során Endrődi Gergely professzorunk Németországból, és kezdi meg kutatócsoportjával a kutatásait az ELTE Természettudományi Karán, ott, ahol a diplomáját megszerezte. Azon dolgozunk, hogy ezen program keretében a magyar tudomány aranycsapatába több mint 11-en érkezzenek haza, erősítsék a kutatási kiválóságot. Mindeközben pedig arra is van forrásunk, hogy azoknál az egyetemeknél, amelyeket Brüsszel nem enged be a Horizontba, kifizessük Brüsszel helyett a magyar egyetemek részét, és nem várunk, mert nem várhatunk tovább, tisztelt Ház, ezért nyújtottuk be azt a törvényjavaslatot, amelyet így 2023. november 13-án megküldtünk az Európai Bizottságnak. De tudjuk jól, mivel a jogalap vitatható és a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ezért a benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatási intézményeket fenntartó KEKVA-knál úgy szól, hogy abban az esetben kell ezeket az összeférhetetlenségeket alkalmazni, ha és amennyiben uniós forrást kíván az adott intézmény használni, hiszen az uniós források direkt, szándékolt blokkolása az, amely Brüsszel zsarolási politikáján keresztül megjelenik. Tartalmazza tehát az összeférhetetlenségre vonatkozó javaslatokat, úgy, ahogy ezt 11 hónappal ezelőtt megküldtük Brüsszelnek, tartalmazza az egyéves lehűlési időt, a kétszer hatéves, határozott terminust a kuratóriumi tagság vonatkozásában, és mindezt az Állami Számvevőszék felügyeletével az összeférhetetlenség vonatkozásában, hogy a külső kontroll is biztosított legyen. De nem tartalmazza a rektorok, az egyetemi tanárok kizárását a kuratóriumokból, mint ahogy azt sem tartalmazza, hogy nemzetközi NGO-k jelöljenek a magyar egyetemek kuratóriumába. Persze a társadalmi egyeztetés során számos vélemény érkezett. Jól tudjuk, hogy azok a vélemények miért és hogyan fogalmazódtak meg, hiszen számtalan olyan NGO adott véleményt, amelyet, jól tudjuk, külföldről pénzelnek. De mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy a magyar nemzet, a magyar egyetemek sikeresek legyenek, hiszen a magyar fiatalok sikere a nemzet sikere. Igen, tanultunk 2022-ből. Megléptük azt a két módosítást, amit Brüsszel javasolt. A törvény hatályba lépett; Brüsszel nem tette meg azt, amit meg kellett volna tennie. Éppen ezért a most tárgyalt törvény egy speciális hatálybalépést tartalmaz: függő hatállyal léptetjük hatályba, kívánjuk hatályba léptetni a törvényt. A törvény akkor lép hatályba, ha a brüsszeli bürokraták visszaengedik a magyar egyetemistákat jogos jussukhoz, a magyar kutatókat jogos jussukhoz, az Erasmus- és a Horizont-projektekhez. Ebben kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)