Pósán László

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Ma a magyar hallgatók kétharmada olyan egyetemeken tanul, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és benne vannak a világ egyetemeinek top 5 százalékában. Ezek az egyetemek a nemzetközi példákat követve, a szenátusaik egyértelmű döntései és szándéka alapján döntöttek egy modellváltás mellett, és működnek azóta is ez alapján. Ennek következtében jelentősen nőtt az intézmények autonómiája, gazdálkodási jogköre, egyszerűbbé váltak a döntéshozatali mechanizmusok, rugalmasabban tudják kezelni a munkaerőpiaci, gazdasági igényeket, rugalmasan tudják alakítani a képzéseiket, kutatásaikat, önállóan gazdálkodhatnak a bevételeikkel, alakíthatják a bérstruktúrát, és lehetne még sorolni. Mindezek következtében vagy mindezeknek köszönhetően az európai felsőoktatás történetében a magyar felsőoktatásban egy párját ritkító, sikeres versenyképességi fordulat következett be. Ma - ahogyan azt a miniszter úr is említette - a két legtekintélyesebb nemzetközi rangsorban 12 hazai egyetem szerepel - 2010-ben ez a szám kettő volt -, tehát ezek a világ legjobb 5 százalékához tartoznak. Egyre erősebbek, jobbak, versenyképesebbek vagyunk, hiszen ezt a látványos eredményt alig több mint fél évtized alatt értük el. A felsőoktatás történetében egyetlen európai egyetem sem produkált ilyen gyors minőségi fejlődést. Külön kiemelendő, hogy ezekre az elit ligás egyetemekre jár a magyar hallgatók kétharmada. Egyetlen európai ország sem mondhatja el magáról, hogy egyetemistáinak a kétharmada a világ legjobb 5 százalékához tartozó intézményekben tanul, egyedül csak Magyarország. Néhány év leforgása alatt egyetemeink a nyugati egyetemek komoly versenytársai lettek, komoly konkurenciát teremtettek, és a felsőoktatás globális versenyében kifejezetten komoly vonzerővel rendelkeznek. Jelenleg 180 országból 43 ezer külföldi diák tanul hazánkban, döntően angol nyelvű képzéseken. Ez azt jelenti - csak úgy zárójelben megjegyzem -, hogy ez párhuzamos képzés minden egyetemen, a magyar nyelvű és az angol nyelvű képzéseket egymás mellett kell értelmeznünk. (15.50) Tehát nem arról szól a dolog, mint amikor magyar diákok elmennek nyugati egyetemekre, mert ott az adott ország nyelvén az adott országhoz kapcsolódó képzésekbe kell bekapcsolódni. Ez egyébként egyértelműen jelzi a magyar felsőoktatásban dolgozó szakemberek felkészültségét, és ez egy komoly indikátor és fokmérő is a versenyképesség vonatkozásában. Egy évtizeddel ezelőtt a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma még alig haladta meg a húszezret. A külföldi hallgatók számának magyarországi növekedése azt jelentette és jelenti, hogy a hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége a világ felsőoktatási kínálatában jelentősen nőtt, és ezzel együtt más nyugati egyetemeké pedig stagnált vagy éppen csökkent. Erre a nem várt helyzetre a felsőbbrendűségi tudattól áthatott Brüsszel - Asimov sci-fi-író szavait idézve - a gyengék végső menedékeként az erő pozíciójából reagált. Azért, hogy a rövid idő alatt a nyugati egyetemek versenytársává vált modellváltó egyetemeket visszaszorítsák a pálya szélére, diszkriminatív döntésekkel sújtották a magyar felsőoktatási intézményeket és hallgatókat, blokkolták a modellváltó intézmények részvételét a közvetlen és közvetett uniós finanszírozású programokban, és jelentős károkat okoztak ezzel a magyar egyetemeknek. Arra, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket sújtó brüsszeli döntések nem megalapozott jogi kifogások alapján születtek, hanem egyértelműen politikai célok kikényszerítésére, számos olyan példát említhetnénk, ahol nagyon látványosan kilóg az a bizonyos lóláb. Engedtessék meg csak néhányat említeni! Először is, a világ vezető egyetemei, mint például a Harvard, a Princeton, a Yale vagy Európában a Humboldt, már hosszú évtizedek óta alapítványi modellben működnek. Az alapítványi fenntartású európai, angol, osztrák, finn, francia, német, svéd és luxemburgi egyetemek vezetőségére vonatkozóan semmiféle összeférhetetlenségi rendelkezést nem tartalmaznak, így aktív politikusokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat sem tartalmaznak, sőt Svédországban két alapítványi egyetem fenntartói alapítványának, kuratóriumának többségét a kormány választja meg. Amikor Magyarországon valami hasonló született, akkor az természetesen Brüsszel szemében ördögtől valónak számított. Ha Brüsszelnek valóban összeférhetetlenségi aggályai voltak vagy vannak, és nem pedig a magyar részről jelentkező konkurencia visszaszorítására törekszik, akkor nem sújtotta volna válogatás és mérlegelés nélkül egyformán a hazai modellváltó egyetemeket. Engedtessék meg, hogy egy saját példát, a Debreceni Egyetemet említsem! A Debreceni Egyetem esetében a fenntartói alapítvány kuratóriumában egyetlen országos vagy helyi, városi politikus sem volt, és most sincs, sőt a kurátorok többsége az akadémiai szférából került ki. Kell ennél magáért beszélőbb bizonysága annak, hogy a modellváltás nem korlátozta, hanem kiteljesítette az egyetemi autonómiát? Jelen törvényjavaslat megegyezik azzal, amit egy évvel ezelőtt a magyar kormány megküldött az Európai Bizottságnak, amely, mint hallhattuk, azóta sem reagált arra érdemben. A látszólag megfogalmazott aggályok kapcsán az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumára és a kurátorok összeférhetetlenségére vonatkozóan azon európai országok gyakorlatát vették alapul, ahol… - és ezek az országok vannak kevesebben. Vannak ilyen tartalmú előírások, ezeket megnyugtatóan rendezi ez a most benyújtott törvényjavaslat. Hat magyar egyetem egyébként, mint ezt szintén hallhattuk, beperelte az Európai Bizottságot diszkriminatív intézkedései miatt. Meggyőződésünk, hogy ezen törvényjavaslat alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar alapítványi fenntartású egyetem kizárását az Erasmus- és a Horizont-programokból. Ha legalább a látszatát fenn kívánja tartani annak, hogy aggályai és kifogásai jogi és nem politikai természetűek voltak, nem tehet mást. A felsőoktatás, a kutatás és innováció fejlődési üteme a jelen és a jövő gazdasági viszonyok legfontosabb összetevője. Az e téren versenyképességét rohamosan elveszítő és stagnáló gazdaságú Európától azonban az eddigi rossz tapasztalatok alapján nem nagyon remélhetünk jogszerű és tárgyilagos eljárást, ezért maximálisan egyetértünk azzal, hogy e törvény hatálybalépése csak a magyar egyetemeket hátrányosan érintő, diszkriminatív döntések visszavonása után történjen meg. A Fidesz-frakció ezt a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)