Földi Judit

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! (Nacsa Lőrinc: Miniszter Úr!) Ez egy olyan törvény… Miniszter úr, bocsánat, megelőlegeztem. (Dr. Apáti István: Visszalépés?) Egy olyan törvény módosításáról szóló javaslat - bocsánat! - vitájában vagyunk, amelynek meg sem szabadott volna születnie. A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazataival az Országgyűlés 2021-ben fogadta el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényt, és nem kétséges, hogy ezt a módosítást is egyhangúlag fogják támogatni. Ahogyan a gránitszilárdságú Alaptörvény, úgy ez a törvény sem állta ki az idő próbáját. Az elmúlt években, ugye, többször is módosította ezt a parlament, azonban az alapvető problémák ettől nem szűntek meg. Az állami vagyon kiszervezésének központi eleme volt a 2021. évben elfogadott törvény. A sorra létrehozott alapítványok, a KEKVA-k magánjogi szereplőként névleg a kormánytól ugyan függetlenül látnak el kulturális-oktatási feladatokat, amihez az államtól sok ezer milliárd forint értékű forrást, részvénycsomagot, illetve ingatlant kaptak ingyenesen, de az alapítványok kuratóriumába döntő részben a kormánypárthoz hű emberek kerültek, akik persze busás fizetésekhez jutottak. Ugyan a kezdetektől érkeztek már a figyelmeztetések az Európai Uniótól, hogy az alapítványok működése bizony problémákat vet fel, az Orbán-kormány szokás szerint ezt figyelmen kívül hagyta. Az EU pénzügyminiszterei 2022. december 15-ei döntésükkel befagyasztották a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt azt is utasításba adták, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal. A tiltás a 2022. december 15-e után elbírált pályázatokra is vonatkozik, és nem érinti a dátum előtt vállalt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket és a folyamatban lévő támogatásokat sem. 21 olyan felsőoktatási intézményről beszélünk, amely közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működik, vagy amelyet ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Unió összeférhetetlennek minősítette, hogy az irányító testületeiket ellepő fideszes vagy kormányközeli politikusok és üzletemberek dönthetnek az uniós támogatások felhasználásáról is. Ezek az oktatási intézmények azért kerültek célkeresztbe, mert a modelljük nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését. Ezek az intézmények 2022. december 15-e óta nem vehetnek részt az EU által finanszírozott Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban, és elvágták őket az Erasmus+ oktatási csereprogramban való részvételtől is. A finanszírozást ideiglenesen függesztette fel Brüsszel, és addig tarthat, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják eme mulasztásokat. Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, ezt pedig az EU 40,45 millió euróval támogatta. Az Erasmus+ programban tavaly mintegy tízezer magyar hallgató vett részt. A tiltás miatt már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a modellváltó egyetemek. Ugyan a Horizont Európa kutatási együttműködésekből nem zárták őket ki, de csak uniós támogatás nélkül vehetnek bennük részt. A forrásokat a kormány 5 milliárd forinttal pótolta a hazai költségvetésből, és ezt a pénzt elvben vissza is kaphatja, de a tiltás gyakorlati gondokat is okoz az egyetemek részvételében, ezért egy pótprogram is elindult HU-rizont néven. Az idén szeptemberben kezdődött szemeszterre már Erasmus-diákcserékre sem mehetnek a közalapítványi egyetemek hallgatói, helyette, ugye, amit ön is említett, a Pannónia-programban vehetnek részt. (16.00) Mint korábban miniszterelnök úr elmondta, van B terv, amely szerint csináltunk sajátot állami költségvetésből. Ez a Pannónia-program, és még jobb is, mint az Erasmus. Hankó Balázs akkor még felsőoktatási államtitkárként azt várta, hogy a programban 8 ezren vehetnek részt. Elmondása szerint – idézem -: izélhet minket Brüsszel a nemzetköziesítés kapcsán, de ennek a vége az lett, hogy csinálunk egy jobb programot, mint az Erasmus. (Nacsa Lőrinc: Ez dicséret!) A várakozásokat azonban messze alulmúlta a program népszerűsége, úgy is mondhatnám: szembejött a valóság. Augusztusban több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató ment külföldre tanulni a Pannónia-programmal. Még egyszer szeretném kiemelni, hogy az Erasmus+ programban tavaly több mint tízezer hallgató vett részt a felsőoktatási intézményekben. Valószínűleg a Pannónia-program sikertelensége is kellett ahhoz, hogy a kormány végre belássa: szükség van a törvény módosítására. Ehhez miért kellett majdnem két év, miért tartották addig bizonytalanságban a diákokat, az oktatókat? Erre én sajnos nem tudok válaszolni. Ez az Orbán-kormány felelőssége. A Demokratikus Koalíció álláspontja eddig is világos volt. Elfogadhatatlan, hogy fideszes kegyencek tobzódnak az Orbán-kormány által lenyúlt egyetemek kuratóriumaiban, felügyelőbizottságaiban, és a privatizált egyetemek alapítványaitól milliós fizetéseket visznek haza azok a politikai kinevezettek, akiket beültettek a készbe, miközben az egyetemek, a hallgatók jelentős támogatásoktól, ösztöndíj-lehetőségektől, rendkívül fontos csereprogramoktól esnek el, mint az Erasmus. A kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az EU 2022 decemberében kérte. 2022… (Nacsa Lőrinc: Nem!) De! Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemet fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok. A tét és a kapituláció oka a modellváltáson átesett egyetemek részvétele az Erasmus-programban. Alapvető problémáink vannak a javaslattal, hadd emeljek ki önnek párat! A mostani változtatások csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak, az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott problémák pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványra vonatkoznak. Az összeférhetetlenségi szabályok nem elégségesek. A javaslat a parlamenti képviselőket, polgármestereket és a főpolgármestert, a politikai felsővezetőket, a kormány- és miniszteri biztosokat, a kormányzati szakmai vezetőket és a különleges jogállású szervek köztisztviselőit zárná ki. Az információk alapján az Európai Bizottság szeretett volna egy kihűlési időszakot, hogy valaki a fenti posztokból ne ülhessen át egyből a kuratóriumokba. Úgy tudjuk, itt a kormány egy, az Európai Bizottság két évet akart. A javaslat az előbbit tartalmazza. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Az Európai Bizottság külön követelményeket akart felállítani arra is, hogy egyáltalán kik lehessenek az új tagok: a javaslat alapján tisztviselő nem lehet más támogatott alapítványé vagy jogi személyé, ha emiatt a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem, vagy csak korlátozottan képes. A javaslat ugyanakkor mindezt egy, az európai uniós pénzeszközöket felhasználó, felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó, különös szabályokról szóló fejezetbe teszi bele. Vagyis ez alapján vélhetően nem vonatkozna például az MCC-re, hanem a több mint 30 alapítványból csak arra a 21-re, amelyek a modellváltó egyetemek mögött állnak. A javaslat szerint továbbra is kizárólag a kormány jelöl kurátorokat - egyeztetési és indokolási kötelezettség nélkül - az egyetemek fölé; a családi strómanok, oligarchák továbbra sincsenek kizárva, például a Gránit Bank vezetői. A kuratórium hatásköre továbbra sem tisztázott, továbbra sincsen autonómia. A 2022-es tanácsi határozattal - a vagyonkezelő alapítványok uniós kötelezettségvállalási tiltása mellett - nagyjából 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást is befagyasztottak. Ha a kormány december közepére nem teljesíti az elvárt 17 feltételt, az összeg időarányos része, nagyjából több mint egymilliárd euró veszik el végleg. Csak remélni tudjuk, hogy a módosítás ehhez elegendő lesz. Felhívom azonban tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Demokratikus Koalíció 2022-ben benyújtotta az EB elvárásaival teljesen összhangban lévő javaslatát, melyet a fideszes többségű bizottságok leszavaztak. A magyar egyetemek több mint húsz éve vesznek részt az EU felsőoktatási programjaiban. A tiltás miatt az egyetemek, a hallgatók jelentős támogatásoktól, ösztöndíj-lehetőségektől, rendkívül fontos csereprogramoktól esnek el. Az egyetemek, a diákok érdekében elvileg támogatunk minden megegyezési törekvést. Fenntartásaink vannak azonban abban, hogy a kormány javaslata megfelel-e az EB elvárásainak, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a DK nem támogatja az alapítványi kiszervezést, a modellváltást, ezért a törvénymódosítást sem tudja. Tisztelt Kormány! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Hogyan néznek azoknak a diákoknak a szemébe, akik önök miatt nem vehetnek részt az Erasmus+ programban? Önök mindig harcolnak, csatába indulnak, mindig kell egy újabb és újabb ellenség. Ezzel szeretnék eltakarni kormányzásuk sikertelenségét, a gazdaság nehéz helyzetét, az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra elkeserítő állapotát. Mindig fájó, amikor azt halljuk, hogy a magyar fiatalok fontolgatják a kivándorlást. Lehet, hogy az elmúlt évek törekvései miatt dönt vagy döntött úgy a sok egyetemista, hogy nem itthon képzeli el a jövőjét - ezért önök a felelősek! Köszönöm szépen.