Hankó Balázs Zoltán
Általános vita lefolytatása T/9520 A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosításáról
DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony, akkor röviden az alábbiakban összegeznék. (Földi Judithoz:) Képviselő asszonytól kérdezem, hogy ön kivel van. (Földi Judit: A hallgatókkal.) Ön Brüsszellel van. A hallgatókkal mi vagyunk. (Dr. Apáti István és dr. Brenner Koloman közbeszól.) Ön azt mondja, hogy mindaz, amit Brüsszel tesz, jogszerű. Ezzel szemben minden jogalapot nélkülöz az, amit ő a magyar egyetemistákkal tesz. Ön tehát egyetért azzal, hogy Brüsszel blokkolja a magyar egyetemisták jogos jussát, az Erasmus-programhoz való hozzáférést. (Földi Judit: Nem, én ezt nem mondtam. Nem mondtam!) Ön egyetért azzal, hogy Brüsszel blokkolja a magyar kutatók Horizonthoz való hozzáférését. (Földi Judit: Nem mondtam ilyet.) Ön elvenné a magyar egyetemeknek juttatott vagyont (Földi Judit: Ezt sem mondtam. Ezt sem mondtam.), amelyet… - az új modellváltás keretében a diákok és a hallgatók megkapták a kollégiumokat a PPP-ből. Az 50 PPP-ből 150 milliárdért kiváltottuk ezeket az épületeket, és mind az egyetemek vagyonjuttatásként kapták meg. Merthogy minden olyan vagyon, ami az egyetemek alapfeladatát szolgálja oktatás, kutatás tekintetében, az egyetem vagyontárgya lett. Brenner képviselő úr, aki az autonómia jelentéstevője, sajnálom, hogy nem volt itt az elején, és majd kérem, hogy vessen időt és szánjon időt arra, hogy áttanulmányozza mindazokat az adatokat, amelyeket elmondtam (Dr. Brenner Koloman: Ezt ígérem.); akkor tudnia kell azt, ha már itt a vagyonról beszélünk, hogy az autonómiának négy pillére van. Ebben benne van a pénzügyi autonómia, a vagyonra vonatkozó tétel, a munkavállalói, és ott van a kutatás és oktatás autonómiája. Pont azzal, hogy az egyetemek saját maguk rendelkezhetnek innentől mindazzal a vagyontárggyal, amelyet az új modell biztosított nekik, ez egy autonómiát erősítő elem. És ha nem az Európai Egyetemek Szövetségének, ha nem az Európai Egyetemek Szövetségének az autonómiajelentését nézzük - bizonyára ismerik -, az az autonómiajelentés valahogy úgy íródott, hogy úgy döntöttek néhányan, hogy nem nézik meg azt az autonómia-kérdéssort a magyar egyetemekre vonatkozóan, hanem ex cathedra kijelentik, hogy a magyar egyetemek nem autonómok. No ellenben, ha végigvizsgáljuk ezt a négy pillért, akkor rájöhetünk arra, hogy az egyetemi autonómia Magyarországon meghaladja az európai autonómia átlagának jelentős részét, hiszen például a pénzügyi, a vagyonkezelési autonómia vagy a munkavállalói autonómia vonatkozásában ez több mint 80 százalékot biztosít, és ugyanígy igaz az Alaptörvényben garantált oktatási, kutatási autonómiára is. De most térjünk vissza a képviselő asszonyhoz! Képviselő asszony - hamisan - azt állítja, hogy a Pannónia-program kudarcos. Kezdjünk el közösen számolni! Tízezren vettek részt Erasmus-programban, amiben benne van - ahogy Nacsa képviselő úr nagyon helyesen mondta, köszönöm szépen - a felsőoktatási, a középiskolai, a szakképzési, valamint az oktatói Erasmus+ program is; hiszen aki ismeri ezt a területet, jól tudja, hogy mindezt összességében tartalmazza. Ha ebből lebontjuk azt, hogy az egyetemi diákok közül mennyien vettek részt, vagy lebontjuk azt, hogy abból a 21 modellváltó intézményből hányan vettek részt a legutóbbi évben - amikor még volt Erasmus+ program - az Erasmus+ programban, megkapjuk az 5400-as számot, tehát 5400 résztvevője volt az Erasmus+ programnak. Akkor most nézzük meg, hogy mit biztosít a Pannónia-program! Jelen pillanatban 88-an vannak már kint a Pannónia-programban. Az első félévben 3 ezren fognak a Pannónia-program keretében jobb egyetemeken részt venni résztanulmányokban, mint ahogy ezt az Erasmus-programban tették. Tehát ha összeadjuk az első félévet és a második félévet, az minimum 6 ezer diáknak a mobilitását fogja biztosítani. Tehát hamis az az állítás, hogy a Pannónia-program sikertelen lenne. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Még engedjék meg, hogy a képviselő asszonynak két további adattal szolgáljak! A Pannónia-program keretében a biztosított ösztöndíjak magasabbak, mint az Erasmus+ program esetében. Ha részt vesz vagy részt venne nemcsak a Brüsszelben önöknek szervezett programokon, hanem azokon a programokon is, ahol a felsőoktatási tudományos élet találkozik, és megvitatja az Erasmus+ program kérdéseit, tudná, hogy a legnagyobb hiányossága az Erasmus+ programnak, amit akár a diákok, az európai diákszervezet, akár az egyetemek sokszor kérdésként felvetnek, hogy nincs kreditelismerés. A Pannónia-program megoldotta a teljes kreditelismerést. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, hogyha valaki fél évet részt vesz valamelyik külföldi egyetemen, nem kell a magyar diáknak halasztania. Összegezzük tehát! A Pannónia-program nemcsak Európába juttatja el a fiatalokat, hanem a világ vezető egyetemeire. Kettő: a Pannónia-program kiemelt ösztöndíjat tartalmaz. Három: a Pannónia-program nemcsak hogy kiemelt ösztöndíjat tartalmaz, hanem teljes kreditelismerést is ad mindazzal a 4045 egyetemi kapcsolattal, amelyet az elmúlt hónapok alapján a magyar egyetemek kötöttek. Említette még a fiatalok külföldre vándorlását. A 18-29 év közötti fiatalok 3,4 százaléka teszi ezt; messze kisebb, mint a környező államokban történik ez. (17.00) És igen, mi pedig támogatjuk azt, hogy vegyenek részt a Pannonia-programon keresztül olyan nemzetköziesítési programokon, amelyekkel tapasztalatot szereznek. És itt akkor Apáti képviselő úrhoz fordulva, tehát a három pillére a Pannónia-programnak, az első: 22 fiatal, a legkiválóbb fiatalok a teljes tanulmányi idejükre kapnak a magyar államtól támogatást. Tehát fizetjük a tandíjat, fizetjük a lakhatást. Ők ebben az esetben az adott külföldi felsőoktatási intézmény egyetemistái lesznek, viszont a támogatási program keretében vállalják azt, hogy a végzést követően Magyarországon helyezkednek el és dolgoznak. A Pannonia-program kettes és hármas pillérében részképzéseket támogatunk, azaz a diák marad a magyar egyetem diákja, de ezen egyetemi képzési idő alatt, ahogy előbb említettem, halasztás nélkül, kreditelismeréssel tud eljutni a világ valamely vezető egyetemére, féléves vagy néhány hónapos nemzetközi csereprogram keretében. Tehát ott, mivel a diák a magyar egyetemnek a diákja marad, hallgatója marad, így ezen keresztül garantált az, ami a magyar egyetemistákra vonatkozó kitételeket jelenti. Nos, menjünk tovább Brenner képviselő úr észrevételeire! Egyrészt a magyar egyetemek tényszerűen előreléptek, és hát, ha megnézzük, hogy például a Times Higher Education - Hiller képviselő úrra, miniszter úrra is nézve - múlt héten megjelent rangsorát nézzük, akkor a 2023. évi publikációs, kutatási és bevételi adatok szerepelnek benne. Tehát mindig az azt megelőző lezárt év adatai szerepelnek, tehát innentől ez már a ’21-22-23-as modellváltási év adatait tartalmazza. Azaz az az előrelépés, ami az elmúlt években történt, tudományos előrelépésnek, nemzetközi publikációs teljesítménynek köszönhető, amiben azt tudjuk mondani, hogy a nemzetközi publikációk 30 százalékkal emelkedtek, a Q1-es, azaz a legrangosabb publikációk 10 százalékkal emelkedtek, az ipari bevételek 20 százalékkal emelkedtek. Tehát ezek azok az elemek, amelyek a magyar egyetemeket a rangsoroknak megfelelően előrébb viszik, úgy, hogy a megújult, rugalmas modellben, az úgynevezett teljesítményfinanszírozásban igen, ezeket az elvárásokat ösztönözzük is; de nem a rangsorok miatt, hanem a magyar egyetemisták sikerességének érdekében, a magyar gazdasági szereplőkkel való együttműködés érdekében. Autonómia? Akkor képviselő úr szerint, amit most Brüsszel csinál, az autonómia? A magyar egyetemek döntéseivel szembehelyezkedve ez ön szerint autonómia? Ideje lenne erről, talán a brüsszeli autonómiáról egy jelentést tenni. Biztos tudja, képviselő úr, hogy Brüsszelnek a legutóbbi javaslata mi volt. Az európai diploma. Az európai diploma miről szól? Miről szól az európai diploma, képviselő úr? Arról szól az európai diploma, hogy a lopakodó szuverenitás elvétele és a nemzeti hatáskörök Brüsszelbe való áttétele eredményeképpen Brüsszel kívánja megmondani, hogy mely egyetem milyen képzése adhat európai diplomát. Ezért cserébe az oktatás tartalmát akarja meghatározni. Mi ez? Autonómia? (Dr. Brenner Koloman: Nem.) Nem. Ez abszolút szembehelyezkedik azzal az autonómiával, ami az univerzitás szellemében a magyar egyetemi világ évszázadok óta meglévő autonómiája, amely autonómiát kiteljesítette az új modell, hiszen amit ön mond, az oktatás és kutatás vonatkozásában a kuratóriumoknak nincs beleszólási joga. Hiszen ez nemcsak az Alaptörvény, hanem valamennyi modellváltó egyetem alapító okiratában rendezetteknek megfelelően egyetemi autonómia. És, ha ennyire érdeklődik a felsőoktatás iránt, akkor biztos olvasta azt a Zöld Könyvet is, amelyet a minisztérium az Állami Számvevőszékkel közösen bocsátott ki, amelynél az Állami Számvevőszék és a minisztérium közös javaslata alapján mutatta be mindazokat a szempontokat, ami a szenátus és az őt fenntartó alapítvány közötti, megosztott jogkörökre vonatkozik. Végezetül Hiller miniszter úr észrevételeire röviden reagálva: egyrészt a rangsorokra vonatkozó kitételt jeleztem, hogy ez a legaktuálisabb, az elmúlt évek vonatkozásában minden eredményt magában foglal, és én bízom abban, hogy az önök elé terjesztett törvényjavaslat, amely - hogy tisztán beszéljek - két olyan tételt nem tartalmaz, és nem is fog tartalmazni, amelyet 2023-ban a magyar egyetemektől követeltek. Egyrészt a brüsszeli autonómia jegyében a Brenner képviselő által amúgy támogatott rektorok és egyetemi tanárok kuratóriumi részvételét kívánja Brüsszel kizárni. Ezt nem tartalmazza, és nem fogja tartalmazni soha ez a törvényjavaslat. A másik pedig az, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg azt, hogy a kuratóriumban kik lehetnek tagok. A másik három elem az összeférhetetlenségre vonatkozóan, a határozott időre vonatkozóan és a lehűlési időre vonatkozóan mind olyan kompromisszumos javaslatok, amelyekben a fiatalok érdekében, a nemzeti szuverenitásuk védelmében megegyezésközeli állapot van. Úgyhogy tisztelettel arra kérem az Országgyűlést, hogy a vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el, ezzel is segítve a magyar fiatalok, a magyar egyetemisták sikerességét. Legyünk büszkék az egyetemeinkre, amelyek az elmúlt évek során a világranglistán az oktatási és kutatási kiválóságban nagyot léptek előre. Ez a gazdaság, az egyetemek, a társadalom összekapcsolódásának a kulcsa és nemzetünk jövőjének egyik sikerességi záloga. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)