Szabó Rebeka

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most ért véget az ENSZ Kolumbiában megrendezett biodiverzitás-konferenciája, amelyen soros elnökként Magyarország képviselte az uniós álláspontot. Nagy István miniszter felszólalásából kiderült, hogy egyvalaki határozottan elégedett a magyar kormány teljesítményével ebben az ügyben, méghozzá a magyar kormány maga. Csak sajnos ezzel a véleménnyel eléggé egyedül van. Mindenki, aki érdemben foglalkozik a természetvédelemmel, mélységesen és jó okkal elégedetlen a magyar kormány teljesítményével. Tudjuk, hogy Magyarországnak egyedüliként az Unióban sem környezetvédelmi minisztériuma nincs, sem a kormánytól független hatékony zöldhatósága. Korábban volt jövő nemzedékek ombudsmana, de önök azt is beolvasztották, és gyengítették ezt az intézményt. Hazánk természeti értékeit pillanatnyilag főleg az Unió jogszabályai védik, sajnos mérsékelt sikerrel, attól a brutális természetkárosítástól, amit a nemzeti tőke megerősítése, az újraiparosítás, a konnektivitás és egyéb jelszavak mögé bújva a kormány gazdasági holdudvara és a kedvezményekkel elhalmozott külföldi tőke művel az országunkban. A védelemnek egyébként fontos eszköze lenne az Unió természet-helyreállítási jogszabálya, amit nem mellesleg pont a mi kormányunk próbált megfúrni uniós szinten. Miután ez a jogszabály nagy nehezen mégis átment; most a miniszter úr erre is hivatkozott a felszólalásában, azért érdeklődnék, hogy mivel részletes terveket kell készíteni a helyreállításra, vajon mi a terv a leromlott ökológiai állapotú területek fejlesztésére, hogyan áll ez a folyamat, mikor szándékoznak ezt a tervezést társadalmasítani. A természetvédelem terén jelenleg - a miniszter úr felszólalásából is ez látszik - egy önfényezés és mellébeszélés zajlik, amire a Greenpeace is rámutatott. Miniszterünk az ENSZ-konferencián azzal büszkélkedett, hogy Magyarország teljesítette a vállalásait, hiszen a világon az elsők között fogadta el a 2030-ig szóló nemzeti biodiverzitás stratégiáját. Szerintem jó, hogy van stratégia, de az a helyzet, hogy a védelemhez ez nagyon kevés, ezt ágazatokon átívelő módon érvényesíteni kéne. Önmagában egy stratégiát eredményként feltüntetni meglehetősen ködösítésnek tűnik. Aztán azt is mondta az agrárminiszter, hogy az elmúlt 15 évben Magyarország példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Közben azt látjuk, hogy a valóságban a fékeket és ellensúlyokat a környezet- és természetvédelemben kiiktatták, és példátlan mértékben tették tönkre az élővilágot, rengeteg közpénzt öntöttek kifejezetten a természetpusztításba. Gondoljunk például a Fertő tó beruházásra, ahol a fajokban leggazdagabb vízparti ökoszisztémát tették tönkre, vagy arra, hogy az elmúlt 14 évben vágták ki Magyarország legidősebb erdejét, és nagymértékben terjednek a rengeteg vizet elpocsékoló és óriási területeket lebetonozó akkumulátorgyárak és logisztikai központok is. S ha már a víznél és az iparnál tartunk, pont ezen a héten tárgyalja a Ház a vízgazdálkodási törvény módosítását, ami egy agrármódosítási salátába van beágyazva, amiben konkrétan az áll, hogy különleges vízkészlet-gazdálkodási környezetben megteremtik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű kiaknázásának lehetőségét, és konkrétan az ipari beruházások vízigényének felszín alatti vízkészletekből való kielégítését teszik lehetővé. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hozzájárulnak az ország további kiszárításához annak érdekében, hogy az idegen ipari szereplők még több vizet használhassanak fel az országban, miközben folyamatos az országban az elsivatagosodás. (11.30) Az aszálykár 2022-ben az ezermilliárd forintot is eléri, folyik az ország kiszárítása, és, ugye, ez a vízhiány nemcsak a mezőgazdaságra van nagyon rossz hatással, tehát az emberek életére, de a biodiverzitásra is, tehát itt tipikusan együtt mozogna az emberi társadalom és a biodiverzitás, az élőhelyek érdeke, önök mégis az ország további kiszárítására készülnek. Ez tehát meglehetősen ellentmond annak, amit megpróbáltak a konferencián elmondani, hogy milyen jelentős a természetvédelem Magyarországon. Tulajdonképpen tehát sajnos azt kell hogy lássuk, hogy bár Magyarország területének egyötöde elvileg védett, de ott sem tartják be szigorúan a védelmi előírásokat, hiszen tudjuk, hogy Magyarországon a védett erdőkben is jelentős mértékű fakitermelés folyik, akár tarvágás is, gyakorlatilag a maradék területet meg egyre jobban tönkreteszik ezekkel az ipari beruházásokkal és a víz elvételével. Úgyhogy azt kell hogy mondjam, hogy ébresztő, kedves miniszter urak, kedves kormánypárt, az mindenkinek az érdeke, a magyar emberek jövőjének az érdeke, hogy egy élhető országot hagyjunk a gyerekeinkre és az unokáinkra, és ehhez alapvető szükség van a természetvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére. Legyenek szívesek most már a hangzatos (Az elnök csenget.) szavakon túl valódi cselekvést is végrehajtani ennek érdekében! Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)