Szijjártó Péter

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy abban nem lehet vita közöttünk, hogy egy egészen új világgazdasági realitás jött létre a szemünk láttára. Ennek számos oka van. Okai azok a háborúk, amelyeken a világ nem tud úrrá lenni. Okai azok a szankciós intézkedések, amelyek egyértelműen kudarcot vallottak, és sok esetben inkább ártottak az intézkedések meghozóinak, semmint az intézkedések célországainak. Oka az, hogy ma már a gazdasági együttműködés abszolút fizikai realitását sok helyütt átideologizálják és átpolitizálják. És oka az új világgazdasági realitásnak az is, hogy a korábban az európai növekedésnek is stabil alapot adó eurázsiai együttműködés is egyre távolabb kerül tőlünk. Ha számokban akarnánk kifejezni, hogy mit jelent az új világgazdasági realitás, érdemes ideidézni azt, hogy 1992-ben, tehát kicsit több mint harminc éve, a G7-es országok részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-országok részesedése pedig 22 százalék. Ma ez úgy néz ki, hogy a G7-es országok részesedése 30 százalék, a BRICS-országoké 36 százalék. Így tehát az egyetlen észszerű gazdaságpolitikai megközelítés egy közepes méretű, szárazföld által körülzárt, versenyképes iparral rendelkező, energiaforrásokban finoman szólva sem bővelkedő ország számára a gazdasági semlegesség, vagyis hogy egyszerre kereskedünk, egyszerre működünk együtt a világ tőlünk keletre és nyugatra eső részével is. Ha nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatnánk, akkor rendkívüli mértékű növekedési lehetőségtől esne el a magyar gazdaság. A gazdasági semlegesség nem egy ideológia, nem egy elvont elmélet, hanem a valóság. Nézzék meg, Magyarország a legjobb példa arra, hogy micsoda haszon származik a civilizált, kulturált Kelet-Nyugat-együttműködésből. Miközben a német külügyminiszter- kollégám rendszeresen beszél arról, hogy jobban szét kellene választani a keleti és a nyugati gazdaságokat, rendszeresen arra gondolok, hogy de akkor miért hívogatnak engem a legnagyobb német vállalatok globális főnökei azért, hogy a kínai beszállítóikat támogassuk abban, hogy Magyarországra jöjjenek. Magyarország jövőbeli gazdasági növekedésének fontos alapját adja az, hogy nálunk a keleti és a nyugati beruházók is otthonra találnak, nálunk a keleti és a nyugati beruházók is korrekt feltételekkel találkoznak. Ha csak a jövő évet nézem, tisztelt képviselőtársaim, jövőre elkezdi a működését a BMW-gyár, amely a BMW kínálatában először teljes mértékben elektromos platformra fog autót építeni itt, Magyarországon, Debrecenben. De jövőre kezdi el a működését a világ legnagyobb elektromosautó-gyára, a BYD is, amely kínai vállalat, piacvezető, és az első kínai autógyártó vállalatként Szegeden kezdi el gyártani az autóit. De ugyanígy 2026 legelején üzembe áll a Mercedes új kecskeméti gyára, amely szintén közelebb visz minket ahhoz, hogy hamarosan Magyarországon az egy év alatt legyártott autók száma el fogja érni az egymilliót. Ugyanígy Debrecenben jövőre üzembe áll a világ legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártó vállalatának debreceni gyára, a CATL, elkezd termelni jövőre a Huayou Cobalt, a CPMC, a Semcorp és az EcoPro is, az Audi győri gyára pedig elnyerte a Cupra modellek gyártásának lehetőségét. Ezek a beruházások, ezek a fejlesztések, ezek a bővítések, tisztelt képviselőtársaim, mind-mind Magyarországnak hoznak hasznot, mind-mind magyar embereknek teremtenek munkahelyet, mind-mind magyar családoknak biztosítanak megélhetést. Ha nem a gazdasági semlegesség politikáját folytatnánk, ezek a beruházások más országokban jöttek volna létre, másoknak teremtettek volna munkahelyeket. Utolsó gondolatom, tisztelt elnök úr: frakcióvezető úr feltette azt a költői kérdést, hogy érdemes-e kihagyni Oroszországot a nemzetközi kereskedelmi forgalomból. Azt tudom önnek mondani, képviselő úr, hogy nem hagyják ki Oroszországot. Vannak, akik erről beszélnek, de akik erről beszélnek, azok általában többet bizniszelnek az oroszokkal, mint gondolnánk, mert nyilvánvalóan véletlen, hogy miközben Oroszország rendkívüli mértékben növelte az olajexportját India irányába, addig Németország most 11-szer annyi olajat vesz Indiából, mint korábban. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) És nyilvánvalóan véletlen az is, hogy miközben a nyugat-európai országok arról beszélnek, hogy nem vesznek gázt Oroszországból, 50 százalékkal nőtt a Nyugat-Európába szállított orosz cseppfolyósított földgáz mennyisége. Ennyit erről. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)