Zsigmond Barna Pál

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és az igazsághoz való ragaszkodását - Bibó István írta le ezt a mondatot az 1956. november 4-ei kiáltványában. És valóban, ahogy alelnök úr is említette, a szovjet csapatok az árulók segítségével vérbe fojtották a forradalmunkat, de nem tudták vérbe fojtani az eszmét: az eszmét, ami ma is velünk él, a szabadság, a magyar szabadság, a magyar szuverenitás eszméjét. Akkor a forradalmat az idegenek, a szovjet csapatok verték le a magyar árulók segítségével. Akkor is voltak olyanok, akik a magyar érdekek helyett a külföldi érdekeket helyezték előtérbe, és szolga módon kiszolgálták a szovjet kommunizmust. Voltak akkor is olyanok, akik mertek szembeszállni a hatalommal, kiálltak a magyar szuverenitás mellett, és ma is vannak olyanok, vagyunk olyanok, akik kiállunk a magyar szabadság, a magyar szuverenitás érdekében. Akkor Moszkva érdekeit szolgálták az árulók; ma elsősorban idegen fővárosok, Brüsszel érdekeit szolgálják az árulók. És ahogy alelnök úr feltette a kérdést, hogy kinek az örökségét visszük tovább: mi a pesti srácok örökségét visszük tovább, és nem az árulók örökségét, hiszen a pesti utcák harcosai ugyanúgy a magyar függetlenséget akarták kivívni, ahogy mi ma a magyar függetlenségért harcolunk Brüsszelben vagy egyéb európai fővárosokban. Az ’56-os hősök függetlenségi harca ma is aktuális, hiszen láthatjuk azt, hogy Brüsszel nagyon sok vonatkozásban próbálja korlátozni a magyar szuverenitást, és ez a magyar szuverenitás ma nagyon nagy veszélyben van. Éppen a magyar elnökségi program bemutatása kapcsán láthattuk az Európai Parlamentben, hogy milyen támadás zajlik hazánk ellen akkor, amikor írott és íratlan szabályokat is meghágva, azokat nem betartva az uniós vezetők nem a magyar elnökségi programról, Európa sorskérdéseiről, a magyar embereket és az európai embereket foglalkoztató sorskérdésekről vitatkoztak, hanem ideológiai háborút vívnak hazánk ellen. Egy olyan ideológiai háborút, amelynek a lényege az, hogy szeretnék - lopakodó módon - mindenféle eszközzel korlátozni a nemzetállamok hatásköreit, a nemzetállamok szuverenitását. ’56-ban fegyverrel és tankokkal történt a szuverenitás megtámadása, ez ma egyéb, finomabb eszközökkel történik, akár bírósági eszközökkel. Láthattuk azt is, hogy Magyarországot példátlan büntetéssel sújtották azért, mert önálló módon próbál ellenállni az illegális migrációnak, és olyan bírságot vetnek ki ránk, amely példátlan az Európai Unió Bíróságának történelmében, egy olyan helyzetben, amikor az Európai Unió vezetői egyébként most pont arról beszélgetnek, hogy védeni kéne a határokat, védeni kéne, ha úgy tetszik, Európa szuverenitását és ezen belül a nemzetállamok szuverenitását. De ez a kettős mérce tetten érhető sajnos nagyon sok kérdésben, és ma jogállamisági álcába csomagolják ezeket a támadásokat, amiket korábban, ’56-ban fegyverrel követtek el a magyar nép, a magyar forradalmárok ellen. Ott is tartunk gyakorlatilag, hogy mára Brüsszelben nyíltan a magyar kormány leváltásáról beszélnek, tehát gyakorlatilag a magyar emberek akarata ellen akarnak dönteni Brüsszelben. (Arató Gergely közbeszól.) Hasonló történt, emlékezzünk vissza, ’56 után is, amikor külföldi nyomásra, külföldi segítséggel ültettek ide a magyar emberek nyakára kommunista vezetőket. Ugyanez történik, csak más eszközökkel, tehát nagyon is aktuális az, amit alelnök úr mondott, és igenis fontos az ’56-os hősök emléke. Az ő példájukat soha ne felejtsük el. Mi ahhoz a szabad világhoz akartunk akkor is csatlakozni, ami Európát jelentette akkor is, és ma is azt jelenti; mi európai alternatívában gondolkodunk, és nem alternatívában Európával szemben. Meg kell változtatni Európát, vissza kell terelni Európát ahhoz a nemzetállamok szövetségéhez, ahhoz a formációhoz, amilyennek az alapító atyák megálmodták, és amely most rossz irányba halad. Az uniós csatlakozásunkat mi sikerként éltük meg, és ma is azt gondolom, sikerként gondolunk rá a nehézségek ellenére is, hiszen azt gondoltuk, hogy a hatáskörök közös gyakorlása révén együtt sikeresebbek lehetünk. Mi nem mondtunk le a hatáskörök gyakorlásáról, hanem azt mondtuk, hogy a közös siker, a közös jólét, a közös biztonság érdekében közösen gyakoroljunk bizonyos hatásköröket. Ez a lopakodó hatáskörelvonás folyamatosan zajlik ellenünk, az elnökségünket is folyamatosan támadják, de ennek ellenére hadd szóljak két szót arról, hogy november 7-én és 8-án nagyszabású diplomáciai csúcs kerül megrendezésre Budapesten. Ez is jelzi azt, hogy sok barátunk van: elismerik a magyar diplomáciát, elismerik a magyar külpolitikát. 7-én az európai politikai közösség, 8-án az Európai Unió Tanácsának informális csúcstalálkozója kerül megrendezésre. Ez is jelzi azt, hogy a szuverén nemzetállamok közösen, együtt képesek gondolkodni Európa jövőjéről, akár uniós tagok, akár nem uniós tagok, és a szuverén államok vezetői, ha összejönnek, bízzunk abban, hogy jó döntéseket hoznak, és kijelölik azt az irányt akár a gazdasági versenyképesség, akár a migráció vonatkozásában, amely Európa jólétét és biztonságát eredményezheti a következőkben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)