Barcza Attila

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszel egy új gazdasági hidegháborút akar most ránk kényszeríteni: elő akarja írni, hogy kivel kereskedhetünk és kivel nem; ez pedig káros Magyarországnak. Saját utunkat kell járnunk, és mind Nyugat, mind pedig Kelet felé nyitva kell tartani a gazdasági kapcsolatokat. Így lehet elérni az uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést, így lehet béreket emelni és gazdaságilag így lehet erősödni. Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol a sorskérdésekről, a jelent és a jövőt meghatározó kérdésekről megkérdezik az embereket, és rendszeresen figyelembe veszik a véleményüket. Ezen alapelv mentén frakciónk kezdeményezésére a kormány nemzeti konzultációt hirdetett, megkérdezve a magyarokat az új gazdaságpolitika elemeiről. 2010 óta folyamatos béremelési politikát tudunk megvalósítani, amelyet valamelyest megtört a Covid, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika, de meggyőződésünk, hogy vissza lehet térni a gazdasági növekedéshez és a béremelésekhez. (Arató Gergely közbeszól.) A következő években az a cél, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalék között növekedjen, és ha ezt a növekedést el tudja érni az ország, az önmagában jó hatással van a fizetésekre, a költségvetési bevételekre, és igazolni tudja gazdaságpolitikánk sikerességét. Ezért van szükség a gazdasági semlegességre, hogy ne zárkózzunk be, és mások ne zárják be előttünk annak a lehetőségét, hogy kereskedjünk és szabadon építhessük gazdasági kapcsolatainkat. A béremeléseknél lényeges, hogy a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán alapuljon. Célokat kell kitűzni, és ha ezeket a célokat támogatják a magyarok, akkor a gazdasági növekedés alapján néhány éven belül elérhető lesz a 400 ezer forintos minimálbér és az egymillió forintos bruttó átlagbér. Tisztelt Országgyűlés! Magas, közel teljes foglalkoztatottság van Magyarországon, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll. Vannak hazánknak olyan területei, mint például Sopron, ahol már munkaerőhiánnyal is küzdünk. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Alacsony szintre szorította vissza az inflációt a kormány, amelynek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. (10.30) Fontos, hogy a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának. Ennek keretében tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-knak, meg kell duplázni a családi adókedvezményt, és a diákhitelhez hasonló munkáshitelt kell bevezetni. A munkáshitel bevezetésével a pályakezdő fiatalokat tudjuk kedvezményes hitellel segíteni, hogy el tudjanak indulni a munka világában; többek között ez is szerepel a konzultáció kérdései között. Látható, hogy Budapest komoly lakhatási gondokkal néz szembe, amely probléma megoldása elsősorban a főváros feladata lenne, de látható mindenki számára, hogy ezt a problémát Karácsony Gergely polgármester nem tudja megoldani, elszabadultak az ingatlan- és albérletárak Budapesten. A számok azt mutatják, hogy egy év alatt 14 százalékkal drágultak az albérletárak, ami azt jelenti, hogy egy 20-30 éves fiatal a fővárosban lakbérre költi a fizetésének a 40-60 százalékát, ez nagyon magas arány. (Folyamatos zaj.) A nemzeti konzultáció kérdéseiből az is kiderül, hogy a kormány kész intézkedéseket hozni a megfizethető lakhatásért a fővárosra és a vidékre vonatkozóan is, és a gazdasági akciótervben több tervezett intézkedést is ismertettek már ennek érdekében, amelyek közül több témában is kikérik a magyarok véleményét. Az egyik ilyen, hogy a kormány nyújtson-e adókedvezményt a cégeknek, ha azok hozzájárulnak dolgozóik lakhatásának támogatásához. Szintén kérdés, hogy a SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra; ez egy bonyolult dolog, hiszen itt turisztikai szempontokat is figyelembe kell venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszelnek vitái vannak Magyarországgal a gazdaságpolitikában, és az embereknek komoly fájdalmat okoznának, ha engednénk, engedtük volna nekik: az alacsony magyar szja helyett magasabb adókat szeretnének látni; azt akarják, hogy vonjuk vissza a multikra kivetett adókat, mondjuk vissza a rezsicsökkentést, mert ennek költségeit tekintélyes részben az ő cégeik viselik; nyugdíjreformot követelnek, ami a 13. havi nyugdíj elvételét eredményezné. Ezzel szemben a Fidesz-frakció továbbra is minden támogatást megad a kormánynak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)