Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja, hogy Magyarország Európa azon országai közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, és mindezt természetesen biztonságos és tiszta környezetben lehessen megtenni. A kormány gondos gazdaként ügyel Magyarország természeti erőforrásaira és környezeti értékeire, illetve szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a nemzetközi klímavállalásainkat is idő előtt teljesítve az elmúlt években világszinten ritkaságszámba menő módon, folyamatos gazdasági növekedés mellett tudtuk fokozatosan visszaszorítani hazánk üvegházhatásúgáz- kibocsátását. Magyarország már tavaly elérte a 2030-as klímapolitikai célját, az 1990-es bázisévhez viszonyítva már összességében 43 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezzel az Eurostat augusztusi közleménye szerint is Magyarország 2024 első negyedévében a tagállamok felső harmadába tartozott a kibocsátáscsökkentés tekintetében. Én azt gondolom, hogy ezekre az eredményekre méltán lehetünk büszkék, ám a munka nem állhat meg, és további erőfeszítésekre van szükség a jövőben. Az előttünk álló törvényjavaslatnak is az a célja, hogy a hazai szabályozás alkalmazkodjon az Európai Unió klímagázokra vonatkozó rendeleteihez, és ezáltal biztosítsa Magyarország aktív részvételét a klímavédelmi célok teljesítésében. Az Európai Unió 2024-ben két rendeletben szigorította a klímavédelemre és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó előírásokat, ezért Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy modernizáljuk a klímagázok kezelését szabályozó törvényeinket. A mostani javaslat célja, hogy hazánk hozzájáruljon a 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez, melynek keretében az uniós előírásokkal összhangban a forgalomban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét 2035-ig a 2015-ös bázisévhez képest 15 százalékra kell lecsökkenteni egészen 2050-ig, amikor viszont a fluortartalmú üvegházhatású gázok teljes kivezetésre kerülnek. A javaslat alapja a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalmazásának és felhasználásának szigorítása, amire az Európai Unió egy rendelet formájában új jogi környezetet teremtett. A hűtéstechnikában használt fluortartalmú gázok ugyanis jelentős környezetkárosító hatásúak. Ezek fokozatos kivezetése szükséges a fenntartható fejlődés biztosításához. Ennek érdekében a törvényjavaslat rögzíti a forgalomban lévő fluortartalmú gázok mennyiségének fokozatos csökkentését, valamint a kiosztásra kerülő F-gáz- kvótákért 3 euró/kvótadíjat kell megfizetni az Európai Unió felé. Emellett a lakosság tájékoztatása és a szakemberek megfelelő képzése is kulcsfontosságú szerepet kap. A javaslat egyik központi eleme a képzési rendszer fejlesztése, amely a hűtéstechnikai rendszerekkel kapcsolatos szaktudás biztosítására irányul. A korszerű eszközparkkal rendelkező piaci szereplők bevonásával a klímagázokkal kapcsolatos képzések megszervezésére is lehetőséget biztosítunk. A törvényjavaslat felhatalmazást ad kormányrendeleti szintű szabályozásra a részletszabályok megalkotása tekintetében. A szakmai egyeztetések során a szakemberek bevonásával és az ő javaslatukra kerültek megállapításra rendelkezések annak érdekében, hogy a képzés színvonala a lehető legmagasabb legyen, ezzel támogatva a biztonságos és környezetkímélő technológiák minél szélesebb körű alkalmazását. A javaslat további részei kiemelt figyelmet szentelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozására is, amely az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén, az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül történik. Az ETS-rendszer célja, hogy csökkentse a szén-dioxid kibocsátását, és ösztönözze az ipari vállalatokat, a nagy kibocsátókat a tisztább technológiákra történő átállásra, ami hosszú távon a fenntarthatóság növekedéséhez vezet. A rendszer, amelynek hazánk 2005 óta részese, azt szolgálja, hogy az Európai Közösség globális szinten is vezető szerepet töltsön be az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, s mindezt úgy tegye, hogy a legnagyobb szennyezőkre hárítja át ezeket a pénzügyi terheket. Emlékeztetőül érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy hazánk 2023-ban összességében 9,5 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az előző évhez képest. Ebben a mostani javaslatban az ETS-rendszert uniós szinten tovább szigorítják, és így azt kiterjesztik a tengeri hajózásra is, illetve amely azt biztosítja, hogy az európai vizeken működő nagy hajók kibocsátása is részesévé váljanak a közösségi szintű szén-dioxid-kibocsátási rendszernek, illetve ezen túlmenően a nagy kibocsátású ágazatok, mint a cementipar, a vas- és acélgyártás, az alumíniumgyártás, valamint a hidrogéntermelés esetében is vannak ingyenesen kiosztott kvóták, és ezeknek a kvótáknak a mennyiségét viszont fokozatosan kivezeti az Európai Unió. A kibocsátáskereskedelmi rendszert viszont kiterjesztené további területekre is, így a timföldgyártásra, a gipsz- és korom-előállításra, illetve a hidrogéntermelés bizonyos ágazataira is. A javaslat ezenkívül tartalmazza a klímavédelemért felelős hatóság jogköreit is, amelyek segítségével biztosítható a szabályok betartása. A hatóság jogosult a klímavédelmi bírságot kiszabni azokra, akik megsértik a klímagázokkal kapcsolatos előírásokat. A klímavédelmi bírság mértéke 2018 óta nem változott, így a törvényjavaslat már figyelembe veszi a jogsértések súlyosságát és a klímagázok környezeti hatását. Ugyanis jelenleg azt tapasztalhatjuk a piacon, hogy a feketekereskedelemben realizálható haszon jóval nagyobb, mint a bírság megfizetése esetén elkönyvelt veszteség. Ezért a jogalkotás során a bírságtételek jelentős megemelésére teszünk javaslatot, és ez teljes mértékben összhangban van az uniós F-gáz-rendelettel, és mindezt kiterjeszti az alternatív hűtőközegekkel kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. A javaslat ezenfelül előírja az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséget az üzemeltetők számára. Ez különösen fontos a hűtéstechnikai rendszerek területén, ahol szivárgások léphetnek fel, illetve az F-gáz-rendelet 2027. március 12-étől kezdődően tovább bővíti a szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezések körét is, ami különösképpen a hűtött kisteherautók, a vasúti kocsik, hajók, repülőgépek és mezőgazdasági gépeket érinti, és ez egy jelentős ügyfélkörbővülést eredményez. A törvényjavaslat emellett törekszik arra, hogy a lakosságra háruló adminisztratív terhek minimálisak maradjanak, ezért a nyilvántartási kötelezettségeket kizárólag meghatározott mennyiségű klímagázmennyiség fölött kell csak teljesíteni. Végezetül pedig engedjék meg, hogy kitérjek az előttünk lévő törvényjavaslat energiahatékonyságot növelő és ezáltal hazánk energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását erősítő pontjaira is. Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása részben az európai uniós energiahatékonysági feladatok teljesítése, részben pedig az általunk kitűzött saját energiamegtakarítási céljaink elérése érdekében vált szükségessé. Az idetartozó javaslatpontok a felülvizsgált uniós energiahatékonysági irányelv változásaira, valamint a 15 ország mellett hazánkban is 2021 óta működő, úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer vagy röviden EKR-rendszerrel kapcsolatos és az ezzel összefüggő szakpolitikák terén szükséges változásokra vonatkoznak. A módosítással az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében szeretnénk ösztönözni a tartós megtakarítást hozó lakó- és középület-felújításukat, valamint deklarált szándékunk, hogy még hatékonyabbá tegyük a kormány által indított energiahatékonysági szakpolitikák eredményeinek a nyomonkövetését, illetve ezek ellenőrzését, ezzel elősegítve Magyarország energiamegtakarítási céljainak elérését. Ezenfelül pedig a javaslat több technikai jellegű módosítása a hazai energiahatékonyságot segítő törekvéseink eredményes végrehajtását szolgálja. Összegzésül szeretném kiemelni, hogy Európa versenyképességi lemaradása, illetve Brüsszel ránk rótt irreális követelései ellenére is elkötelezettek vagyunk a klímacélok teljesítése iránt. (17.00) A kormány olyan intézkedéseket vezet be, amelyek biztosítják a környezet védelmét, és mindeközben megóvják a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat a túlzó tehertől. Összességében ez a törvényjavaslat meglátásunk szerint elősegíti Magyarország klímasemlegességi céljainak elérését, és hozzájárul az uniós klímavédelmi célkitűzések eléréséhez. Fontos lépést jelent a javaslat a fenntartható fejlődés útján, biztosítva a hazai vállalkozások és a lakosság számára, hogy környezetbarát és klímabarát megoldásokkal élhessenek. Mindezek fényében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatukkal majd támogassák a törvényjavaslat elfogadását, hiszen ezzel hozzájárulhatunk a magyar családok és a magyar vállalkozások fenntartható jövőjéhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)