Varga Gábor

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy mindannyian egyetértünk, hogy a klímaválság egyre drasztikusabban jelenik meg hétköznapjainkban. Szinte már rendszeres természeti katasztrófák nehezítik meg az életünket, legyen szó aszályról vagy éppen árvízről, hőhullámokról vagy a természet körforgásának változásáról. Hazánkban az idei nyár átlagban 2,7 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991-2020-as évek átlagánál. Ugyanezt az időszakot tekintve szintén kiemelkedő adat, hogy a hőségnapokból kétszer, míg a forró napokból négy és félszer többet kellett átélnünk. A rekordmeleg nyarat egy igazán enyhe ősz követte, amelyben október utolsó és november első napjaiban a hőmérséklet 15 és 20 Celsius-fok között alakult. Ez csupán néhány kiragadott példa, amelyeket mindennapjainkban tapasztalhatunk, és a változás mértékében éppen ez a megdöbbentő, hogy már nem csak a felmérések vagy a kutatási dokumentumok hívják fel a figyelmet a problémára, hiszen mindannyiunk életét átitatja a klímaváltozás. Az ENSZ legújabb jelentésében aggasztó számadatokat olvashatunk. A dokumentumban megjelenik, hogy a jelenlegi klímapolitika mellett az évszázad végére nemcsak hogy nem érjük el a párizsi klímacélokban meghatározott értékeket, hanem annak duplájára nőhet a felmelegedés mértéke, így a hőmérséklet emelkedése elérheti a 3,1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időkhöz képest. A klímapolitikában sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a Föld regenerálódását és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentését. Az előttünk fekvő, klímagázokról szóló törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, amelyben módosításra kerül az üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelméről szóló törvény és az energiahatékonysági törvény, és létrejön az egységes klímagázokról szóló törvény. Az előterjesztés célja az Európai Unió jogának való megfelelés, valamint a jogbiztonság biztosítása a 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet, azaz F-Gáz-rendelet és a 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett ORLA-rendelet mentén. Ezen rendeletek célja, hogy a hűtéstechnikában használt, a környezetre és a klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelmét és felhasználását tovább szigorítsák. A fluortartalmú üvegházhatású gázok, az úgynevezett F-gázok ember alkotta gázok, amelyeket az 1990-es években kezdtek gyártani és forgalmazni, éppen azért, hogy kiváltsák vele a korábban használt klór-fluor-szénhidrogéneken alapuló hűtőközegeket, hiszen ezek óriási mértékben károsítják a Föld ózonrétegét, amely nélkülözhetetlen védelmet nyújt számunkra. Az F-gázok hátránya az, hogy erős üvegházhatású gázok, amelyek többszörös hatással vannak a felmelegedésre, mint a szén-monoxid. Az F-Gáz-rendelet a klímasemlegességi célok elérése érdekében tovább csökkenti a forgalomban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét, ezáltal 2035-ig a 2005. évi szinthez képest 15 százalékra redukálja, majd 2050-re teljesen kivezeti azokat. Ennek következtében az alternatív hűtőközegek, mint például az ammónia vagy a fluormentes szénhidrogének alkalmazása szélesebb körben fog elterjedni. Jelenleg hazánkban ezen hűtőközegeket és a felhasználásukhoz kapcsolódó tevékenységeket nem szabályozzuk. Az Európai Unió területén az új F-Gáz-rendelet hatálya alá tartozó gázok vásárlása és az azokkal való tevékenységek végzése a tagállami hatóságok által kiadott engedéllyel és képesített alkalmazottal rendelkező vállalkozás számára lehetséges, éppen ezért szükséges a hazai szakképesítési rendszer átalakítása. Ezáltal minimalizálható a műszaki biztonsági kockázat, hiszen megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberek dolgoznak ezekkel az eszközökkel. Tisztelt Ház! A „szennyező fizet” elve ebben a javaslatban is megjelenik, méghozzá a klímavédelmi felügyeleti díj mértékének emelésével, amely tovább ösztönzi az üzemeltetőket az alternatív technológiákra való átállásra. A befolyt összeg a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság számára adna pluszforrást a klímagáz-adatbázis fejlesztésére, tananyag és szemléletformáló anyagok költségeire. Szintén ebben a témában említendő a klímavédelmi bírságtételek jelentős emelése, amely kialakításában szükséges, hogy kellő visszatartó erővel rendelkezzenek, mégis fontos, hogy lehetőséget adjanak az egyedi körülmények mérlegelésére, így a meghatározásuknál a szakterület figyelembe kell hogy vegye az adott jogsértés környezeti és gazdasági kárának mértékét. A magyar kormány elkötelezett a természet- és környezetvédelem ügye mellett, amelyet megmutatnak az elmúlt évek eredményei is. 2010 óta közel 28 százalékkal csökkent hazánkban az egységnyi GDP-előállítással járó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. 2010 és ’21 között közel 14 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-felhasználás terén. A kormány számára kiemelt az ellátásbiztonság és az energiafüggőség csökkentése, ezért mindent megtesz a sokszínű technológiai mix és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásáért. Az ország dekarbonizációja mellett a gazdasági növekedést is segíti a hazai zöld gyártókapacitások és a szükséges szaktudás fejlesztése az innováció támogatása mellett. A zöldátállás hatását jelzi, hogy amíg a naperőművek termelése közel másfélszeresére nőtt, addig a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött. Fontosnak tartom megemlíteni az eredmények között azt is, hogy hazánk az európai élvonalba került az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékével, amely a 2022-es adatokhoz mérten több mint 8 százalékos csökkenést jelent. Az eredmények látványosan igazolják Magyarország törekvéseit a klímasemlegesség elérése érdekében, és mutatják, hogy fontos lépéseket teszünk a fenntarthatóság felé vezető úton. A beszédem elején említett sokkoló tények szigorításokra és további cselekvésre hívják fel a figyelmet. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremozdítja a Föld, a teremtett világ és a jövőnk védelmét. Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)