Nacsa Lőrinc

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elhangzott már: a törvényjavaslat célja az európai uniós jognak való megfelelés, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló régi, korábbi uniós rendeletek hatályon kívül helyezése, valamint az új, modernebb rendeletek átültetése a nemzeti jogba. Az új rendeletek célja, hogy a hűtéstechnikában használt, a környezetre és a klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelmét és felhasználását tovább szigorítsák. Az ózonréteget lebontó anyagok a magas, ózonréteget lebontó potenciál miatt, a fluortartalmú üvegházhatású gázok pedig a rendkívüli üvegházhatást fokozó képességük révén jelentenek komoly veszélyt a környezetre és a klímára. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérése érdekében a forgalomban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét tovább csökkentik 2035-ig - a 2015. évi szinthez képest 15 százalékra -, egészen 2050-ig, amíg a fluortartalmú üvegházhatású gázok teljesen kivezetésre nem kerülnek. A törvényjavaslat, amit most tárgyalunk, biztosítani kívánja a rendeletnek való megfelelést azáltal, hogy szigorú regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettséget hárít a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végzőkre. Ezáltal nemcsak a környezetre potenciálisan komoly veszélyt jelentő anyagok felhasználására vonatkozó adattartalom bővül, de a fluormentes alternatívák szabályozási körbe vonásával könnyedén nyomon követhetővé válik az Európai Unió kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseinek tagállami szintű megvalósítása is. Magyarország teljesíti a vállalt klímacélokat, és jó úton halad a sikeres zöldátállás felé. A 2030-ra megcélzott vállalások közül több már teljesült is: az üvegházhatású gázok kibocsátása terén az 1990-es bázisévhez képest tavaly elértük a 43 százalékos csökkentést, a következő évtized elejére kitűzött 40 százalékos elvárást ezért is emelheti a nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgált változata már 50 százalékra. (17.20) A naperőművi kapacitásból október elejére a korábbi 2030-as célértéknél ötödével már több, mintegy 7200 megawatt állt rendelkezésre hazánkban. A nemzeti energia- és klímaterv új vállalásként így a megelőző várakozást kétszeresen felülmúló beépített teljesítménnyel, 12 ezer megawattal számol 2030-ra. Jó hír: már több mint 20 százalékkal meghaladtuk a korábbi 2030-as vállalásunkat, pedig 2024 novemberében beszélgetünk, tárgyalunk itt a parlamentben erről. Tehát elmondható, hogy Magyarország kifejezetten jól teljesített az elmúlt években a háztartási méretű naperőművek létesítése tekintetében is. A háztartási méretű naperőművek darabszáma 2022 eleje óta kétszeresére nőtt Magyarországon, jelenleg már több mint 283 ezer üzemel belőlük, többnyire családi házak vagy azok melléképületeinek a tetején. A háztartási méretű naperőművek összes beépített teljesítménye közel 2600 megawatt, már jócskán meghaladja a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak a kapacitását. Magyarország tehát kifejezetten jó úton halad a kibocsátáscsökkentés, a zöldátállás, a körforgásos gazdálkodás és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A klímaváltozás nagyon fontos téma, amit mostanra, mára a saját bőrünkön érzünk nap mint nap. Gondoljunk csak a nyáron szokásossá váló, véget nem érő aszályos időszakokra, majd ősszel, aminek a klimatológiai normák szerint a legszárazabb időszaknak kellene lennie, hirtelen, rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék hull, és a csapadék okoz árvizet. A legutóbb például pusztító árvizekről láttunk képeket Spanyolországból, de Magyarország is sikeresen megküzdött az elmúlt évek legnagyobb árvizével még korábban, szeptemberben. Ezért helyes és támogatandó a nemzeti energia- és klímaterv ambiciózus célkitűzése, valamint a klímagázokról szóló uniós rendeletek adaptálása a hazai belső jogrendbe. A KDNP-frakció ezért támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)