Witzmann Mihály

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/9720. irományszámú törvényjavaslat célja, hogy az áramhálózat fejlesztésével kapcsolatos teendők hatékonyabban és gyorsabban teljesíthetők legyenek, továbbá, hogy az érdekelt beruházók számára átláthatóbb és kiszámíthatóbb legyen a szabályozási környezet. A villamos energiáról szóló törvény módosításával kapcsolatosan lényeges szempont, hogy a jogszabályok szintjén is megjelenjen a háztartási méretű kiserőműveknek a villamosenergia-rendszer működésében betöltött egyre jelentősebb szerepe, továbbá az európai uniós elvárásoknak való megfelelés biztosítása is. Az ipari felhasználók versenyképességének előmozdításához elengedhetetlen a villamosenergia-árak optimalizálását lehetővé tevő energetikai megoldások alkalmazása és elérhetővé tétele. Ilyen megoldás például az úgynevezett onsite villamosenergia-vásárlási konstrukció. Államtitkár úr is beszélt róla, ez az úgynevezett PPA-konstrukció, amely keretében az ipari felhasználó energiaszükségletét valamely közvetlen kapcsolatban álló, megújuló forrásból villamos energiát termelő erőmű - például egy napelempark - tudja fedezni. Kiemelt energiapolitikai cél, energetikai cél az is, hogy a városi lakóközösségek számára is elérhetővé váljon a napelemes rendszerek telepítésének a lehetősége is. Erre számos igény mutatkozott az elmúlt időszakban is, ezért nagyon fontos, hogy ennek megkönnyítésére a tervezet lefekteti az úgynevezett társasházi energiaközösség szabályozási alapjait azzal, hogy különböző energiamegosztási és -elszámolási modellek részletszabályai kormányrendeleti szinten jelennek majd meg. Továbbfejlesztésre kerültek továbbá a közcélú hálózati megosztással működő hagyományos energiaközösségekre vonatkozó szabályok is. Így törvényi szintű szabályban lett meghatározva az iparág által már ismert almérlegkör fogalom, és ki lett mondva az almérlegkör alakításának kezdeményezési joga is. A hálózati infrastruktúra fejlesztésének megkönnyítése és üzemeltetésének, karbantartásának végrehajthatóságát akadályozó vagy nehezítő körülmények kiküszöbölése érdekében a hálózati engedélyesek tapasztalatai alapján módosításra kerülnek egyes villamosenergia-ipari eljárási szabályok is. A módosítások elfogadását követően a kisfeszültségű elosztóhálózatra - betáplálási céllal - kizárólag háztartási méretű kiserőművek csatlakoztathatók. A betáplálásra irányuló termelői kapacitások nagy- és középfeszültségű hálózatra csatlakoztatására vonatkozóan pedig egy teljesen új eljárásrend kerül kialakításra. Az uniós jogból fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében kerül átültetésre a megújulóenergia-piaci szereplők közötti kereskedelem, a megújulóenergia-vásárlási megállapodás és a határozott idejű, rögzített áras villamosenergia-vásárlási szerződés fogalma is. Ezek mellett a tervezet a továbbiakban tartalmazza a rugalmas hálózati csatlakozás törvényi szintű alapvető rendelkezéseit, és módosul az aktív felhasználókra vonatkozó meghatározás is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat érinti továbbá a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítását is, amely szerint amennyiben végső menedékes földgázkereskedő kijelölése esetén biztonsági földgázkészlet kerül felhasználásra, úgy a földgáz ellenértéke továbbra is a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség részére, viszont a szállítással, a kitárolással kapcsolatos költségek viszont már közvetlenül a rendszer-üzemeltetőnek, tehát a Földgázszállító Zrt.-nek kerüljenek megfizetésre. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében történik ez a módosítási javaslat. A földgázellátásról szóló törvény módosítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörében és hatékony feladatellátásának érdekében is tartalmaz előírásokat, ahogy egyébként a nyári biometán-betáplálás elősegítését szolgáló módosítások is szerepelnek az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Itt fontos kiemelni azt is, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 300 millió köbméterrel, mintegy 5,2 százalékkal kevesebb földgázt használtunk fel hazánkban idén a januártól szeptemberig terjedő időszak alatt. Az energiaválság előtti esztendőhöz, 2021-hez mérten pedig közel 2 milliárd köbméterrel alakult alacsonyabban a földgázfogyasztási mutató 2024 első kilenc hónapjában. A mérséklődő igények különösen a magas készletszint miatt erősítik egyfelől az ellátás biztonságát, másfelől csökkentik Magyarország importkitettségét és a hazai károsanyag-kibocsátást is. Magyarország egymást követő két időszakban tudta teljesíteni, teljesítette felül tulajdonképpen az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában. Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt felhasználniuk. Ez hazánk esetében a kötelező szintet meghaladó mértékben, mintegy 20 százalékos megtakarítás elérésével sikerült a tavalyi év után; egészen idén áprilisig is, tehát két alkalommal is sikerült ezt a kvótát teljesíteni. Mindez pedig azért lényeges, mert a mérséklődő gázfogyasztás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, ami a mai világban egy rendkívül fontos és felértékelődő kérdéskörként jelenik meg, és a hazai fogyasztók ellátásának biztonságára is mindenféleképpen pozitív hatással van. A magyar családok a rezsicsökkentés intézményének, a rezsicsökkentés bevezetésének köszönhetően - változatlanul Európában, most is büszkén mondhatjuk - a legolcsóbban jutnak a földgázhoz és az áramhoz. Zavartalan a kiszolgálásuk; a több mint 6 milliárd köbméteres tárolói készletmennyiség jóvoltából pedig az idei télen is garantálható az energiaforráshoz jutásuk. (18.10) Az alacsonyabb gázfelhasználás hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez is, valamint az energiaszektor környezetterhelésének a visszaszorításához egyaránt. Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva az előzetes adatok szerint mintegy 43 százalékkal csökkentette tavalyra. Ezzel túlteljesítette az egyébként 2030-as célkitűzést, ami 40 százalékot jelentett, illetőleg kötelező elvárásként fogalmazott meg. A zöldátállás lendületes előrehaladását jelzi az is, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés termelés 18 százalékkal mérséklődött hazánkban, a naperőművek termelése ezzel szemben közel másfélszeresére, mintegy 47 százalékkal nőtt 2023-ban. Azonban azt is látni kell, hogy az időjárásfüggő energiatermelők kiegyensúlyozásában hosszabb távon is szükség lesz az energiatermelők rugalmas rendelkezésre állására is, ilyen gázerőművi kapacitásokra, tehát ezzel az országnak a jövőben is kalkulálni és az energiamixében számolni kell. A nemzeti földhő-hasznosítási koncepció ugyanakkor a geotermikus energia újabb alkalmazásával 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgáz további kiválthatóságával kalkulál. Mindezek mellett Magyarország élen kíván járni a napenergia termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművi közlekedésben is egyaránt. Fontos, és azt gondolom, hogy elismerésre méltó eredmény, hogy 2023-ban Magyarországon volt a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb a napenergia aránya az áram előállításában. Az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, ugyanis ezek fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton. Tisztelt Képviselőtársaim! A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosításait szintén kellő részletességgel tartalmazza az előttünk fekvő előterjesztés, különös tekintettel a megújulóenergia-részarány közlekedésbeli változására, az uniós adatbázis alkalmazásának bevezetésére és az adminisztrációs terhek csökkentésére egyaránt. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása az európai uniós jognak való megfelelés érdekében szükséges. A kőolajtermékekre vonatkozó vámtarifaszámok módosulnak január 1-jétől, amelyek átvezetése szintén szükséges, ezért az előttünk fekvő javaslat ezt is tartalmazza. Itt szeretném megjegyezni, hogy az előterjesztés ezenkívül magában foglalja még az adózás rendjéről, a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a hulladékról szóló jogszabályok módosításait is. Vezérszónoki hozzászólásomban ezekre azért nem térnék ki, mert államtitkár úr expozéjában ezt már részletesen meghallgathattuk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam említett módosítások ismeretében úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat hasznos és támogatásra érdemes rendelkezéseket foglal magában, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan az általános vita lefolytatását követően majd szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)