Nacsa Lőrinc

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselő úr elmondta, hogy egy salátatörvény mindenről szól, csak nem az energiáról, mert olyan törvényeket módosít, mint villamos energia, földgáz, bányászat, üvegházhatású gázok, környezetvédelem és hasonlók. Amiket képviselő úr fölsorolt, én mindegyikben láttam energetikát mint közös nevezőt (Dr. Harangozó Tamás: Ezért ülsz jó helyen!), hiszen azért valljuk be, a bányászat, a közlekedés hatása a klímaváltozásra, a napenergia és további témák, amiket találunk itt a törvényjavaslatban, tény, hogy igen terjedelmes és sok törvényt módosító törvényjavaslatban, ezek mind-mind összefüggenek. Ezért szerintem a cím sem megtévesztő, „egyes energetikai törvények módosításáról” - nem próbál mást mondani, mint ami. Viszont fontos, sok apró, államtitkár úr elmondta a technikai módosításokat, de további lényeges módosításokat is tartalmaz, hiszen vannak benne adminisztrációs terheket csökkentő lépések, vannak benne jogharmonizációs lépések, vannak benne a jogalkalmazást segítő módosítások, van európai uniós átültetés is. Tehát egy igazi, klasszikus salátatörvény az, amit az Energiaügyi Minisztérium idehozott az Országgyűlésbe. Van egy uniós rendelet, amit át kell ültetni a belső jogba, ezt még 2011-ben, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló REMIT rendeletet fogadta el az Európai Unió, de ezt követően többször módosították. A piaci manipulációval szembeni védelem javítása érdekében 2024-ben módosította ezt az európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a REMIT II rendeletet az Európai Unió. Ez a REMIT II rendelet hozzáigazítja a szabályozást a jelenlegi változó piaci körülményekhez, megerősíti az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége által végzett felügyeleti szerepet, és javítja az ügynökség, az érintett nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti adatmegosztási lehetőségeket. Az ügynökség szerepet kap a jelentős, határokon átnyúló ügyek kivizsgálásában. Nagyon nehéz energetikai ügyeket határokon belül vizsgálni kizárólag, hiszen akár a villamos hálózatunk, kereskedelmi hálózatunk össze van kapcsolva, akár a gázvezetékek, akár az összes szomszédos országunkkal megépült vagy megépülő interkonnektorok azok, amelyek nyilvánvalóan határon átívelő témák, ezért ezt európai uniós szempontból muszáj egyben kezelni. Ráadásul vannak olyan vezetékeink és vannak olyan kapcsolataink olyan szomszédos országokkal, amelyek nem európai uniós tagállamok. Tehát itt is egy külön szabályozás szükséges. Ukrajnáról és Szerbiáról beszélek. Folyamatosan keressük az energiadiverzifikáció miatt a további partnerségeket az Európai Unión belül, de kívülről is, hiszen Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával közös megállapodásunk, akár a katariakkal, a törököket említhetném, és így tovább, számos országgal vannak olyan együttműködéseink, amelyek az Európai Unión kívülről segítik Magyarország energiabiztonságát és energiaellátását kölcsönösen előnyös és a kölcsönös tiszteleten alapuló megállapodások értelmében. Ilyen szempontból fontos, államtitkár úr említést tett róla, a Bakuban hamarosan megrendezendő COP 29-fórum, ahol nemcsak mint nemzetközi közösség, hanem bilaterális tárgyalások alapján is tudunk Magyarország energiabiztonságáról gondoskodni. Azt gondolom, hogy helyes, ha ezeket a lehetőségeket ki is használja a minisztérium, illetve a minisztérium vezetői, hiszen ez egy olyan téma, ami, azt gondolom, hogy előtérbe került az orosz-ukrán háborúval, előtérbe került azzal, amikor az energiaárak az egekbe nőttek hirtelen, amikor elhibázott szankciós javaslatokat hoztak az Európai Unió vezetői, miközben azt látjuk, hogy azért egy nagy adag álszentség van az Európai Unió bizonyos vezetőiben, hiszen elmondják, hogy le kell válni az orosz energiahordozókról, elmondják, hogy nem szabad venni az orosz energiahordozókat, majd átcímkézett, áthordózott, átmatricázott energiahordozóként ugyanúgy megveszik az orosz energiahordozókat, miközben például Magyarországot, Szlovákiát vagy éppen Ausztriát meg bírálják azért, mert továbbra is használja ezt. Fizikai realitás kérdése, nem ideológiai kérdés. Azt gondolom, hogy az elmúlt 14 évben láttuk azt, hogy mi az, ami történt ebben az ügyben. Az elmúlt 34 évben, ha összehasonlítjuk, senki nem tett nálunk, a mi kormányunknál többet az energiadiverzifikáció és az energiaellátás-biztonság érdekében. Erről szól a Paks II. építése, erről szól az előző témában tárgyalt hihetetlen napelemes bővítés, a megújulók egyre nagyobb szerepe a magyar energiamixben, erről szól az interkonnektorok megépítése a szomszédos országokkal, és tárgyalunk sok mindenkivel. Én magam vehettem részt olyan tárgyaláson, amikor olaszországi képviselők, minisztériumi vezetők mondták el azt, hogy Olaszország is szeretne egyfajta energiaelosztó központ lenni Dél- és Közép-Európa felé, hiszen kifejezetten jó és szoros kapcsolatot ápol azokkal az észak-afrikai országokkal, ahol energiahordozók találhatóak, és ő ezt a tenger alatti vezetéken keresztül aztán majd Közép-Európa felé, Németország felé és akár Magyarország felé is el tudja juttatni. Ezért fontos az utolsó puzzle-darab, a Szlovéniával való interkonnektor végső megépítése és véglegesítése. Azt gondolom, az az egészséges energiamix, hogy használjuk és támaszkodunk az atomenergiára, ami zöldenergia… (Tordai Bence: Nem!) De az, az Európai Unió is kimondta, hogy az. (Tordai Bence: Nem!) Tordai Bence mindig okosabb még az Európai Uniónál is, mindig úgy tesz, mintha okosabb lenne. (Zsigó Róbert: Az nem nehéz!) Igen, mondjuk, ez nem egy magas léc, ahogy képviselőtársam mondja. A zöld atomenergiára tudunk támaszkodni (Tordai Bence nevet.), támaszkodunk egyéb megújuló energiákra, támaszkodunk természetesen a különböző villamosenergia-termelő, és természetesen, ha már saját forrásunk igen szűkös, akkor a kívülről érkező gázellátásra is. Mi ebből nem ideológiai kérdést csinálunk, hanem a magyarok ellátásbiztonsága a legfontosabb. A magyar emberek fizetnek az Európai Unióban a legkevesebbet az energiahordozókért, az áramért és a gázért. Ez egy olyan eredmény, amit bár önök rendszerint eltagadnak, rendszerint megpróbálnak lebecsülni és lealacsonyítani, mégis egy óriási eredmény. Vessék össze a holland, a német vagy bármilyen más gáz- és áramszámlákkal azt, amit a magyar háztartások a rezsicsökkentés által fizetnek. (18.30) A rezsicsökkentés vívmányai már több mint tíz éve védik a magyar fogyasztókat. Önök akkor is támadták, aláírást gyűjtöttek ellene, most is támadják. A TISZA Párt képviselői az Európai Parlamentben támadják a rezsicsökkentést, így szokott ez szépen történni, önök az energiakereskedő multik oldalára állnak. Mi továbbra is, a törvényjavaslatban is és a nagypolitikában is a magyar emberek energiabiztonsága és az olcsó, hozzáférhető energia biztosítása mellett állunk. Éppen ezért kötjük meg azokat a szükséges megállapodásokat az energiabiztonságunk és az energiamixünk diverzifikálása és a beszerzés diverzifikálása érdekében, amelyeket meg kell kötni. Azt gondolom, hogy ez a feladatunk, és a magyar emberek pontosan tudják azt, hogy ennek a tárgyalássorozatnak, ennek a politikának, ennek a szemléletnek köszönhetően fizetik ők az egész Európai Unióban a legolcsóbb áram- és gázszámlát, és amíg mi kormányzunk, ez így is marad. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)