Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a tisztelt képviselőknek a hozzászólásokat. Engedjék meg, hogy röviden reagáljak az egyes felvetésekre és kérdésekre. Kezdeném először Witzmann képviselő úrral, aki több adatot is bemutatott a felszólalásában, és ezt szeretném megerősíteni, hogy Magyarország tekintetében az idei fűtési szezonra fel vagyunk készülve. A tárolóink 91 százalékos töltöttségi szinten vannak, és az a trend - amiről beszélt képviselő úr, szeretném megerősíteni -, hogy folyamatosan csökken Magyarország földgázfogyasztása. Itt ez olyan szempontból is egy kedvező fejlemény, hogy akkor nem kell olyan nagy mennyiséget importálnunk, hanem közben van hazai kitermelésünk is, amit igyekszünk szinten tartani vagy még növelni is. Így az a mennyiség, amit importálnunk kell, folyamatosan csökken, és még az is lehet, hogy idén 8 milliárd köbméter alá csúszik be az ország gázfogyasztása. Ez egy nagyon alacsony szám, tekintettel arra, hogy ez a 2013-14-es években még 14 milliárd köbmétert tett ki, úgyhogy ehhez képest vagyunk most körülbelül 8 milliárd köbméternél. És szeretném azt is megerősíteni, hogy a napelemek és a napenergia- termelés tekintetében minden eddigi célkitűzésünket meghaladtuk. Itt 6000 megawattnyi napelemes kapacitást vártunk 2030-ra, ezt már túlteljesítettük, és jelenleg már több napelemes kapacitás van Magyarországon, mint amennyi az ország csúcsfogyasztása. Egy napos időszakban el tudjuk látni az országot napenergiával, illetve atomenergiával, sőt még exportálni is tudunk. A fő kihívás az, amikor nem süt a nap - azért ez az időnek a 84 százalékát teszi ki -, hogy ekkor milyen technológiát és milyen tárolási stratégiát alkalmazunk. Harangozó képviselő úr felvetéseire: igen, ez egy elég terjedelmes saláta, és sajnos igen, vannak olyan módosítások - és a klímavédelem és az energetika is tipikusan egy ilyen terület -, hogy van egy ötlet vagy egy új módosítás, és annak tovagyűrűző hatásai vannak egyéb szektorokra is. Amikor belenyúlunk például a közlekedési törvénybe, akkor nem az egész közlekedési törvényt módosítjuk, hanem ennek az egy rendelkezésnek a lecsapódása kapcsán mindig végignézzük, hogy még milyen törvényeket kell módosítani, hogy a jogi koherencia meglegyen, és ne legyen a törvények között önellentmondás. Emiatt van az, hogy több helyen bele kell nyúlnunk több törvénybe is, és ezek igenis nagyon komplex kérdések. Köszönöm szépen a támogatását az egyszerűsítés és a dereguláció kapcsán. Szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogyha itt a Get., a gáztörvény módosítása kapcsán voltak kételyei, és emiatt nem szeretné megszavazni ezt a javaslatot, akkor nyugodtan megteheti, és javaslom, bár nem tudunk visszamenni az időben, de itt kellett volna lennie a kettővel ezelőtti vitán is, amikor az adótörvényekről folyt a vita, ugyanis ennek a módosításnak természetesen van egy másik lába. Nem extraprofitot szeretnénk teremteni a MOL-nak ezzel a módosítással, hanem egy olyan átlátható rezsimet szeretnénk teremteni, hogy ezt a kötelezettséget kivezetjük. Viszont a bányajáradékok tekintetében pedig egy nagyon komoly adóterhet vezetünk be a MOL számára, és a megnövekedett bányajáradékból az itt felmerülő kompenzációs igényt teljes egészében fogja tudni kompenzálni a MOL. Úgyhogy össze kell nézni a különböző törvénymódosításokat, és ennek az adócsomagban megvan a saját lába. Mi is gondolkodtunk azon, hogy fenntartsuk-e ezt a jelenlegi rendszert, mert alapvetően ennek volt egy logikája, ahogy ön is említette, azonban ez a logikai alátámasztás eltűnt, ugyanis ez a mennyiség kezd eltűnni. Ezek ’98 előtt termelésbe vont mezők, amikről itt beszélünk. Ön azt említette, hogy itt a magyar lakossági fogyasztásnak körülbelül egyharmada-egyötöde még ezekből a mezőkből jött. Lehet, hogy ez jó pár éve így volt, de a mostani években ez már egyáltalán nincs így. Ez még a 10 százalékot sem éri el, úgy lecsökkent ezeknek a mezőknek a hozama. És nagyon nehéz ellenőrizni is, mert értelemszerűen ezek a MOL tulajdonát képező mezők. Ezért egy teljesen más rezsimbe tesszük át ezt, és egy nagyon megemelt, 45 százalékos bányajáradékkulcsot fogunk alkalmazni az innen kitermelt gázra, ami, én azt gondolom, nagyon komoly terhet jelent, és ezzel ki tudjuk kompenzálni a bevételkiesést a másik ágon, az adótörvények ágán. Úgyhogy javaslom, hogy nézzék össze a kettőt, és akkor meg fognak nyugodni, úgyhogy emiatt nyugodtan támogathatják majd ezt a módosítást. Elég sok észrevétel érkezett itt a lakossági villany- és gázárakra vonatkozóan, amit, megmondom őszintén, én nagyon nehezen tudok értelmezni. Ugyanis amióta a rezsicsökkentést bevezettük, azóta - és ez főleg az energiaválság tekintetében abszolút beigazolódott -Magyarországon vannak a legalacsonyabb árak mind a földgáz tekintetében, mind a villany tekintetében. Javaslom, hogy nézzék meg, az energiahivatalnak van egy nagyon érdekes kimutatása, ahol nemcsak azt nézik meg, hogy a sávhatár alatti ár hogyan viszonyul a többi árhoz, hanem néznek egy átlagos fogyasztást és néznek egy 120 százalékos, sávhatár fölötti 120 százalékos gázfogyasztást, ami, én azt gondolom, hogy elég tipikus lehet, ha valaki a sávhatár fölött fogyaszt, és még ebben az esetben is Magyarországon a legolcsóbb a gáz- és villamosenergia-ár, ugyanis a sávhatárig mindenki hozzájut a nagyon kedvezményes gázárhoz. Amiről önök beszélnek, az a teljes fogyasztás 2-3 százaléka, úgyhogy ez egy riogatás, amiről itt önök beszélnek. Össze kell adni ezt az egészet. A teljes fogyasztás a sávhatárig nagyon kedvező, rezsicsökkentett ár, és azon a 2-3 százalékon van egy magasabb ár. De ha az egész kosarat nézzük, és egy 120 százalékos fogyasztást nézünk, ami nagyon elenyésző Magyarországon, ott is Magyarországon a legolcsóbb ennek a fogyasztói kosárnak az átlagára; és ezt nem én mondom, ezt a független energiahivatal mondja, és tessék megnézni az uniós statisztikákat is. (19.00) Alapvetően az, hogy megnövekedtek a terhek az energiaválság hatására - hát, még örüljünk, hogy csak ennyivel növekedtek meg Magyarországon. Volt olyan ország, ahol tízszeresére növekedtek meg a lakossági gázárak, volt olyan, hogy 1000-2000 eurót kellett havonta kifizetnie egy családnak arra, hogy melegen tartsa az otthonát. Ehhez képest Magyarországon sikerült kordában tartanunk a növekedést, és azzal, hogy ezt a sávhatárt bevezettük - mindig önök kérik rajtunk számon azt, hogy miért nem teszünk semmit az energiafogyasztás csökkentéséért -, lám, lám, amúgy természetesen a lakosság alkalmazkodott ehhez az új környezethez, mindenki látta, hogy szankciók lebegnek a fejünk fölött, egyáltalán lesz-e elég gáz az országban, úgyhogy mindenki visszavette a fogyasztását. Én azt gondolom, hogy ez a rendszer még mindig Európa legolcsóbb gáz- és villamosenergia-árát biztosítja. Emellett pedig indítottunk programokat. Én azt gondolom, hogy a fűtés igenis egy probléma, mert vannak bizonyos területek, ahol nemcsak környezetbarát módon tüzelnek, hanem akár hulladékot is tüzelnek, vagy akár szenet is tüzelnek, de alapvetően ezért indítottuk el az otthonfelújítási programot. Ez egy 108 milliárd forintos keretösszegű program, és indítunk most párhuzamosan egy vidéki otthonfelújítási programot, amelyben direkt az elmaradott településekre, illetve az 5 ezer fő alatti településekre lehet majd ezt a dedikált forrást felhasználni azért, hogy modernizálni lehessen ezeket az otthonokat. Ténylegesen lehet fűtés-korszerűsítésre is költeni ezt az összeget, lehet szigetelésre is költeni, és ezzel nagyon komolyan lehet amúgy a rezsiszámlát tovább csökkenteni, akár 30-40 százalékos fogyasztáscsökkentés is elérhető ezekkel a beruházásokkal. Említette az MVM-ügyfélszolgálatot. Nem akarom véka alá rejteni, igenis itt még van feladatunk, de én azt gondolom, hogy azért nagyon sok erőforrást dedikáltunk erre. Itt az energiaválság alatt, egyik pillanatról a másikra a havi 2-3 ezres ügyfélszám fölment 30-40-50 ezres ügyfélszámra, erre az MVM nem volt felkészülve. Nagyon komoly erőforrásokat dedikáltunk arra, hogy ezeket az ügyféligényeket ki tudják szolgálni, de ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem fogunk erre koncentrálni. És egy nagyon komoly nehezítő tényező volt az MVM számára, hogy az E.ON feladta a lakossági fogyasztók kiszolgálását, és át kellett vennie az MVM-nek ezeket a fogyasztókat, ez több millió fogyasztót jelentett. Természetesen voltak kisebb problémák, de én azt gondolom, hogy többé-kevésbé azért gördülékenyen ment ennek a több millió fogyasztónak az átvétele az MVM-hez. Erre a jövőben is oda fogunk figyelni a minisztérium részéről, hogy igenis az MVM egy ügyfélközpontú társaság legyen. Amúgy, ha végignézi az MVM új stratégiáját, akkor a három elemből ez az egyik fő elem, az ügyfélközpontúság, úgyhogy ezt nagyon komolyan számonkérjük az MVM-en. Nacsa képviselő úrnak szeretném még röviden jelezni, hogy igen, az expozémban nem érintettem ezt a REMIT nevezetű jogszabálycsomagot, amely alapvetően a nagykereskedelmet teszi sokkal transzparensebbé. Amúgy ennek az első jogszabályát még 2011-ben, a magyar elnökség alatt fogadta el az Európai Unió, úgyhogy nagyon nagy eredménye volt a magyar elnökségnek, hogy létrejött egy ilyen határokon átnyúló ellenőrzés, ugyanis a nagy halak itt vannak. Itt nagyon könnyű bizonyos kapacitásokkal úgy játszani, hogy nagyon komolyan meg lehet károsítani a kisfogyasztókat, a családokat, és ezért kellett sokkal inkább erősíteni ezt az ellenőrző, monitoringrendszert. Azért tíz év alatt sokat változott a piac, úgyhogy emiatt kell ezt a módosítást megtenni. Csak hogy egy példát mondjak, hogy itt milyen csalásokra derült fény, Magyarországon is volt egy érintett csalás: a horvát gázkereskedő cég visszaélt a piaci pozíciójával, és ezzel megrövidítette a magyar fogyasztókat. Pont a REMIT miatt tudták beazonosítani ezt a csalást, és a magyar energiahivatal 500 millió forintos büntetést szabott ki erre a cégre; ez egy nagyon-nagyon komoly, talán rekordméretű büntetés volt. Úgyhogy ez egy nagyon fontos javaslat, nagyon technikainak tűnik, de egyetértek, hogy ezeket a csalásokat ki kell szűrni, mert itt óriási pénzek mozognak, és ezek nem mehetnek ki a családok zsebéből. Illetve teljesen egyetértek a bilaterális lehetőségek teljes körű kiaknázásával. Itt pont Azerbajdzsánnal van több tárgyalás folyamatban, vagy már le is zárult, ugyanis Azerbajdzsán lehet a diverzifikáció egyik fő útvonala. Úgyhogy nemrég az MVM a Shah Deniz nevezetű mezőben, amely a világ egyik legnagyobb gázmezője, vásárolt 5 százalékos részesedést annak érdekében, hogy diverzifikálni tudjunk, és ki tudjuk váltani az orosz gázt más típusú gázokkal is. Mi ez, ha nem diverzifikáció? De ugyanígy tárgyaltunk már korábban is az azerbajdzsáni állami céggel, a török állami szolgáltatóval, a BOTAŞ-sal, illetve a lengyelekkel is, hogy a lengyel LNG-terminálok fejlesztésébe is tudjunk kapacitást lefoglalni. Sajnos, ebből az utóbbi projektből nem lett semmi, de ez nem miattunk van így, hanem a lengyel kormány visszavonta azon kezdeményezését, hogy még egy plusz LNG-terminált építtessen. Én azt gondolom, nagyon fontos, hogy több lábon tudjunk állni, és ehhez a bilaterális kapcsolataink igenis sokat tudnak segíteni. Képviselő úr is említette, hogy vannak olyan országok, csak hogy nevén nevezzek egyet-kettőt, Spanyolország, illetve Franciaország, amelyek amúgy LNG formájában továbbra is orosz gázt vásárolnak, és ez több mint 5 milliárd köbmétert tett ki az elmúlt évben. Úgyhogy én azt gondolom, hogy itt van egy csomó olyan kérdés, amivel inkább kellene foglalkozni, mint hogy ész nélkül menjünk tovább bizonyos további szankciós intézkedések bevezetésében. És akkor rátérnék Tordai képviselő úr kérdésére. Először nehezen tudtam összekötni, hogy ezt miért is hozta fel képviselő úr, de aztán éreztem, hogy ilyen összeesküvés-történeti magasságokba kezdtem csöppenni, és ha jól értem, az volt a képviselő úrnak a sugalmazása, hogy emiatt módosítjuk mi a bányatörvényt. Hát, ezt szeretném itt megcáfolni teljesen nyilvánosan, egyáltalán nem emiatt módosítunk. Amúgy viszonylag kisebb mértékű módosításaink vannak a bányatörvény tekintetében, nagyon sokszor geotermia-specifikus, nagyon sokszor szénhidrogénkitermelés-specifikus; nem is a kőbányászat vagy homokbányászat tekintetében vannak ilyenek. Önök mindig szokták emlegetni, hogy jogállamiság meg jogszabályok, ön is a viszonválaszában a jogszabályokról beszélt. Hát, igen, Magyarországon is jogszabályok szabályozzák a hatósági eljárásokat, van egy olyan, hogy környezetvédelmi engedélyezés, és ennek van egy hatósága. Ennek jelenleg folyik egy eljárása, és az eljárásban vannak olyan jogi garanciák, hogy a helyi közösséget is be kell vonni, és jelentem, ez most történik. (Nacsa Lőrinc: Nem érti!) Több mint 70 darab észrevétel érkezett a hatósági eljárás folyamán, amit most értékel maga a hatóság, hogy ezeknek a tartalma milyen, és ebben önkormányzatok is benne vannak, civil szervezetek is benne vannak. (Tordai Bence: Most akkor szigorítják vagy gyengítik a bányatörvényt? - Zsigó Róbert: Ne beszélj bele!) Ezzel kapcsolatosan, ahogy említettem, itt rengeteg mindent kell módosítani, de alapvetően azért, hogy több geotermiát és több hazai kitermelésű szénhidrogént tudjunk hazánkban elfogyasztani, és ne importálnunk kelljen. (Tordai Bence közbeszól.) Úgyhogy alapvetően nem kapott engedélyt ez a konkrét projekt, az engedélyezés jelenleg is folyamatban van, és fel van függesztve ez az eljárás, amíg a hatóság konkrétan ellenőrzi és értékeli azokat a beérkezett észrevételeket. (Tordai Bence: Szigorítást…) Szigorítottunk, bírságtételeket emeltünk 2024-ben, már ha csak így beszélgetünk egymással. Pontosan most nyáron megtörtént ez a bírságtétel-emelés. ELNÖK: Nagy tisztelettel hadd javasoljam, hogy ne beszélgessenek egymással. Köszönöm szépen. STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Úgyhogy én azt tudom javasolni képviselő úrnak, hogy ne sugalmazzon olyat, ami még nem történt meg, nem A tanú című filmben vagyunk, hanem van egy eljárás, és ebben az eljárásban, gondolom, olyan civil szervezetek is benne vannak, akik önnel kapcsolatban vannak. Vitályos képviselő asszony is nagyon-nagyon aktív ebben a kérdéskörben, úgyhogy én azt gondolom, hogy természetesen más egyéb civil szervezetek is és más önkormányzatok is lehetnek aktívak, ezt a hatályos jogi keret biztosítja. És akkor végezetül Dócs képviselő úr felvetései kapcsán szólnék. Említette képviselő úr ezt a napelem-csatlakozási stopot. Itt annyit szeretnék pontosítani, hogy pont azért módosítunk most nagyon sok mindent, hogy kezelni tudjuk ezt a helyzetet, amit ön is leírt. (Tordai Bence távozik az ülésteremből. - Nacsa Lőrinc: És kimegy közben!) Sokkal gyorsabban lehet napelemeket telepíteni, és sokkal nehezebb egy komplex hálózatot fejleszteni, de szeretnénk, hogy ez a hálózatfejlesztés is gördülékenyebben, gyorsabban mehessen. (19.10) Ez nem csak pénzkérdés. Hiába allokálunk ide százvalahány milliárd forintokat, van egy ilyen támogatási programunk, de ez a nagyon bonyolult engedélyezés miatt meg a nagyon sok adminisztráció miatt egyszerűen nem tud sokkal gyorsabb lenni. Úgyhogy pont emiatt szeretnénk ebben a csomagban olyan javaslatokkal élni, hogy ezt hogyan lehet gördülékenyebbé tenni. Ez a csatlakozási stop nem azt jelentette, hogy nem lehetett a hálózatra feltáplálni, ez azt jelentette, hogy ha valaki újat akart csatlakoztatni, azt nem lehetett, de ez a csatlakozási stop amúgy az ország nagy részére feloldásra került. Most, jelenleg az áramköröknek körülbelül a tizenpár százaléka az, amely még mindig zárolva van, de az ország többi területén pont a hálózatfejlesztések előrehaladása eredményeképpen fel tudtuk oldani ezt a zárolást, úgyhogy most már az ország nagy részén igenis újra lehet új projektekkel felcsatlakozni, és feltáplálni a hálózatba. De ettől függetlenül mi, amikor támogatási programot indítunk, emellé mindig egy tárolót is szeretnénk támogatni, mert az terheli a legkevésbé a hálózatot, és így sokkal kevesebb hálózati beruházást kell tenni, ami drága és időigényes, holott egy tárolóval ezt ott helyben nagyon jól meg lehet oldani. Itt a paksi árak emlegetése kapcsán csak egyvalamire szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez így jól hangzik, hogy a paksi áramból el lehetne látni a lakosságot, csak azt mindig elfelejtjük, hogy teljesen más profilban fogyaszt a lakosság, mint ahogy Paks termel, és a Paksi Atomerőművet nem tudjuk mozgatni minden percben, hogy máshogy termeljen, az állandóan termel 2 ezer megawattot, és a lakossági fogyasztásnak van egy elég komoly görbéje, értelemszerűen este fogyasztunk a legtöbbet, meg a reggeli órákban, napközben ez a fogyasztás lecsökken. Úgyhogy ezeket a kiegyenlítéseket kell máshonnan beszerezni, és ezért van egy eltérés, és ezek már a legtöbbször gáztüzelésű erőművek, és onnantól már bejön, hogy ha drága a gázár, akkor ez sajnos igenis sokba kerül. Ezt szeretnénk a tárolással tompítani és csökkenteni. Úgyhogy én köszönöm szépen az észrevételeket, és kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy majd a szavazás kapcsán támogassák a javaslatainkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)