Pósán László

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/9717. számú törvényjavaslat több törvényt is érint, több törvényt is módosít. Engedtessék meg, hogy én ne beszéljek mindegyikről - annál is inkább, mert a mozgóképről szóló részeket majd képviselőtársam, Dunai Mónika fogja részletesebben kifejteni -, hanem én elsősorban a felsőoktatáshoz és az ehhez nagyon sok szállal jelen esetben most kötődő családügyi változtatásokról beszéljek. Ezek olyan javaslatok, olyan módosítások, amelyek logikailag összefüggnek. Én személy szerint azt gondolom, hogy kifejezetten észszerűek és kifejezetten praktikusak. Itt államtitkár asszony említette, én csak felsorolásszerűen megemlítem, hogy a gyermekeket vállaló, felsőoktatásban tanuló diákok számára számos előrelépést, kedvezményt és pozitív változtatást tartalmaz a törvényjavaslat. És természetesen a szülők vonatkozásában ugyanez elmondható, hiszen ha csak az utóbbira gondolunk - és utána majd a hallgatókra is kitérek -, arról emlékezzünk meg, hogy a módosításnak mind a 4., mind az 57. §-a tartalmazza azt, hogy a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos teljes ügyvitel, az ehhez kapcsolódó adatkezelés, a ki- és befizetésekre vonatkozó adminisztráció és így tovább a gyermekétkeztetés valamennyi résztvevője esetében egységes rendszert ír elő, ami nagyon hasznos, előnyös és az intézmények közötti átjárás szempontjából is kifejezetten fontos, a szülők számára jelentős könnyebbséget és egyszerűséget jelent. (20.00) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A gyermeket vállaló házas hallgatók esetében egy olyan jogalapot hoz be a törvény, amit egyébként sok egyetem eddig saját hatáskörben gyakorolt, amit a jogi keretek lehetővé tettek. Ez lényegében arról szólt, hogy a gyermeket vállaló hallgatók számára a felsőoktatási intézmények azt még meg tudták tenni, hogy két félévnél egybefüggően szüneteltessék a hallgatói jogviszonyt, amennyiben gyermekük született. A mostani törvény ezt nemcsak elismeri, hanem kibővíti, és négy félévig áll fenn ez a lehetőség abban az esetben értelemszerűen, ha csecsemőgondozási díjat vagy gyermekgondozási díjat folyósítanak a hallgatónak. Én kifejezetten hasznosnak és előremutatónak tartom azt, hogy 30 éves korig részesülhetnek állami ösztöndíjban a gyermekeket vállaló fiatal hallgatók, nem kell önköltséget fizetni, és amennyiben önköltséges hallgatók voltak, akkor a tanulmányi átlagtól és tanulmányi eredménytől függetlenül át kell őket sorolni az ösztöndíjas képzésre. Ez nyilvánvalóan a gyermekvállalással együtt járó egzisztenciális biztonság szempontjából egy komoly segítség. A 70. § (2) bekezdése előírná azt, hogy a felsőoktatási intézményeknek a jövőben lehetővé kell tenni azt, hogy a 11. életévét be nem töltött gyermeket nevelő hallgatók részére, amennyiben a gyermekgondozás céljából ő otthon maradna, a gyermekével maradna, akkor a jelenléti oktatás - nevezetesen, hogy előadásokat, szemináriumokat kell látogatni - helyettesíthető legyen más tanulmányi megoldásokkal, módokkal. Ez lehetséges nyilvánvalóan akár távoktatási formában, egyéni tanulmányi rend bevezetésével. Tehát lényegében ezeket lehetővé teszi a jogszabály, úgy, hogy a gyermeket vállaló hallgató ne kényszerüljön felsőoktatási tanulmányai megszakítására, feladására, sőt, a felsőoktatási intézménynek lehetősége nyílik ez esetben bizonyos könnyítést megtenni, az ajánlott tantervhez képest kedvezőbb rendelkezéseket bevezetni, de ez nem mehet viszont a tudásmérés követelményének a rovására. Csak hogy mondjak egy nagyon életszerű példát. A nappali képzésben részt vevő hallgatók számára a tantervben előírnak például olyat is, hogy mennyi legyen az egyetemi évei, a képzési időszak időtartama alatt, mondjuk, a testnevelésre fordított időkeret. Amennyiben ezt nem teljesíti, akkor nyilvánvalóan nappali képzés esetében mindaddig nem lehet a megfelelő dokumentumokat kiadni, amíg ezt ki nem lehet pipálni. Jelen esetben ilyenekre kell gondolni, vagy különböző szabadon választott kreditek kérdésére kell gondolni, de nem mehet a szakmai tárgyak tudásmérésének rovására. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltétele az, hogy a szülő ne vegyen részt a felsőoktatási intézmény nappali képzésén, hiszen akkor értelemszerűen nem tud a gyermekével lenni, viszont a PhD-hallgatók esetében ez nem így lenne, mert a PhD-képzés, a doktoranduszképzés a jellegéből fakadóan nem az egyetemen való bennüldögélést és benntartózkodást követeli meg, hanem sokkal inkább az egyéni munkára helyezi a hangsúlyt. Következésképpen a gyermekgondozás és az ilyen természetű egyéni munka összeegyeztethetősége nagyobb arányban van jelen, mint a nappali képzésben folyamatosan ottlétet igénylő képzések esetében. A törvénymódosítás természetesen gondol arra is, hogy a már képzésben részt vevők esetében hogyan lehet bekapcsolódni ezekbe a könnyítésekbe. A 77. § rendelkezik arról, hogy a doktori képzésben már hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell ezeket a módosításokat. Tehát ilyen értelemben a felmenő rendszer nemcsak a most hatályba lépő, majdan hatályba lépő jogszabály okán belépőkre vonatkozik, hanem a már doktori képzésben részt vevők is be tudnak ebbe csatlakozni. Én ezt kifejezetten üdvözlendőnek találom. Több paragrafus is foglalkozik a felsőoktatási ügyintézés, az adminisztráció, az elektronikus rendszerek különböző alkalmazásának lehetőségeivel és azok kiterjesztésével, hogy hatékonyabb, gyorsabb és kényelmesebb legyen a hivatali ügyintézés. Ez kifejezetten hasznos, amennyiben az informatikai rendszer technikai háttere is ehhez rendelkezésre áll. Csak egy nagyon életszerű tapasztalatot szeretnék itt megosztani mindenkivel. A félévkezdésekkor a tantárgyfelvétel, ami a Neptun-rendszeren keresztül, online formában történik, akkora túlterhelést jelent jó néhány esetben, hogy az online tantárgyfelvételek bizony jelentősen leállhatnak. Tehát elképzelhető, hogy ez igényel majd nagyobb arányú informatikai fejlesztést a mostanihoz képest, nem tudom, ehhez nem értek, csak érdemes majd megvizsgálni ezeknek a körülményeit. A törvény megteremtené annak a lehetőségét, hogy a nem állami intézmények mint köznevelési és szakképzési intézmények fenntartói a jövőben az állami fenntartókkal azonos elvek mentén legyenek jogosultak támogatásra. Ez szerintem kifejezetten üdvözlendő. Egy dolgot vetnék fel, ami természetesen nem a közneveléshez és nem a szakképzéshez kapcsolódik, de mindenképpen érinti azért a gyermekvédelem kérdését meg a családok ügyét, nevezetesen azt, hogy a bölcsődék esetében mi a helyzet. A bölcsődék fenntartása ott indokolt, ahol vannak klinikák, és értelemszerűen van betegellátás. Én egy dolgot tudok biztosan mondani. A Covid idején a klinikai rendszerekben azért tudott működni a betegellátás zavartalanul, mert a legtöbb esetben… Én Debrecent láttam közelről, a Debreceni Egyetem működtet bölcsődét, és mind az orvosok, mind az ápolók gyermekeinek a biztonságos elhelyezése ennek köszönhetően rendben volt. Számos helyen egyébként pont a Covid miatt nem volt ez magától értetődő. A törvénymódosító javaslat megteremti a jogalapot ahhoz is, hogy a diákhitel-szervezet a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott külföldön felvett hitel esetében magyarországi hallgatói hitellel történő kiváltását megtehesse. Ez lényegében elősegíti azt, hogy a külföldön tanult, ott diákhitelt felvett hallgatókat, ha szeretnének és vissza akarnak térni Magyarországra, akkor ilyen típusú pénzügyi megkötés ne akadályozza őket a hazatérésben. Ez a 65. §-ban van. Ezt kifejezetten fontosnak tartom. Az is egy fontos dolog, a rugalmasság szempontjából mindenképpen, hogy a törvénytervezet felhatalmazza a kormányt, hogy rendelettel szabályozza a felsőoktatási intézmények által kiállított okiratok külföldi felhasználással történő felülhitelesítését. Ez a mai felgyorsult világban, gazdasági területen egyáltalán nem közömbös téma. Jó néhány jogtechnikai, szövegpontosítási, nyelvhelyességi változás van a törvényben, én ezeket nem hozom részletesen ide, mert jó hosszú, ezt nyilván mindenki megnézheti. Fogalmak, szakkifejezések definíciójának a pontosítása, egyértelműsítése történik meg, és hatályba léptetéseket is egyértelműsít, továbbá számos egyetem esetében bizonyos vagyonjuttatásokról van szó. Ezek többnyire olyan típusú vagyonjuttatások, majd nézzék meg, amelyeket ma is használnak, vagy jó néhány esetben a működésük szempontjából - kisebb ingatlanok ezek - észszerűnek tűnik. A javaslatnak van néhány olyan eleme is, amely viszonylag új, nem régen került be a felsőoktatási törvénybe, de némi apróbb pontosításra szükség van. Ilyen például az üzleti doktori képzés szövegpontosítása. Megjegyzem, hogy számos európai és nyugati egyetemen ez általános, én ezt helyesnek tartom. Remélhetőleg egy újabb lendületet fog adni a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorban történő helyének az erősítésére. A 66. §, ami az egyetemi tanári kinevezés feltételeit taglalja, tulajdonképpen a korábbihoz képest érdemi elmozdulást nem jelent, de szövegpontosság szempontjából sokkal egyértelműbb. Természetesen szerepel még az is a 73. §-ban, én ezt kifejezetten előremutatónak tekintem, hogy a gazdaság igényeihez napra készebb, jobb, gyorsabb reagálást tesz lehetővé a képzési oldalon, hogy nem állami felsőoktatási intézmény vagy annak a fenntartója kezdeményezheti köznevelési, illetve szakképzési intézmény fenntartói jogának, kötelezettségeinek, irányítói hatáskörének átvételét. Megint csak engedtessenek meg egy konkrét debreceni példát, ami azt gondolom, hogy ezt életszerűvé teszi. A BMW debreceni megtelepedése azzal kapcsolódott össze képzési oldalon, hogy mind a szakképzési centrummal, mind a Debreceni Egyetemmel középszinten, felsőoktatási szinten olyan oktatási együttműködést kötött, ami alkalmasnak tűnt arra, hogy a megfelelő szakképzettséggel bíró szakembereket ott helyben az iskolarendszer minden szintjén ki lehet nevelni, a szó jó értelmében. (20.10) A szakképzésből az egyetemekre való bekerülés jogi feltételét az elmúlt időszakban megalkottuk. Ez egészen jól működik, és egészen sok szempontból visszaigazolta az élet ennek hasznosságát. Én azt hiszem, hogy ezek már önmagukban megteremtik annak a lehetőségét, hogy a jó példákat próbáljuk meg a jövőben is érvényesíteni, és próbáljuk meg a gazdaságunk fellendítése, fejlesztése szempontjából, a szó jó értelmében igénybe venni és használni. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ezek a javaslatok kifejezetten hasznosak, kifejezetten előremutatóak. Mi biztos, hogy támogatni fogjuk. Remélem, hogy önök is tudják majd támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)