Nacsa Lőrinc

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Csak a DK-s képviselőknek szeretném jelezni, hogy én tényleg örömmel állok rendelkezésre a vitákban, csak ha folyamatosan a tényeket eltitkolva, elhazudva, szándékosan hazug információkat mondanak be a vitákban (Gy. Németh Erzsébet: Ez az önök műfaja, nem a miénk!), mintha igaz lenne, azzal nagyon nehéz vitatkozni. Nem készültem a mozgóképes részből, Gréczy képviselő úr, nem készültem belőle, hogy erről fogok beszélni. (Gy. Németh Erzsébet: Kár! - Gréczy Zsolt: Arról szól a törvény!) Nem arról akartam beszélni. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) De amikor ön azt mondja, nem igaz, hogy ezek a rendezők nem kapnak támogatást a filmjeikre! Nem igaz! Ki rendezte a Kincsem filmet, tisztelt képviselő úr? Ki rendezte? Nem tudja! (Gréczy Zsolt: Tíz éve volt!) Nem tudja! Jó, nem tudja! (Gréczy Zsolt: Herendi Gábor!) Ki rendezte... (Gréczy Zsolt: Azóta nem kap semmit! - Közbeszólások a DK soraiból. - Az elnök ismét csenget.) De kapott pénzt! A Filmalap támogatását! (Gréczy Zsolt: És azóta, tíz éve nem kap semmit!) Ki rendezte a „Jupiter holdja” című filmet? Ki rendezte? A cannes-i filmfesztiválon ott volt. Nem tudja! Mundruczó Kornél rendezte, tisztelt képviselő úr. A cannes-i filmfesztiválon mutatták be, talán 2018-ban, az Orbán-kormány ideje alatt. (Gréczy Zsolt: Külföldi pénzből!) Nem! Filmalap-támogatással! Nézze meg! Tehát szerintem... - értem. Erről beszélek, tisztelt elnök úr, hogy a DK-s képviselők olyanok, mint az egyszerű gyurcsányista emberek, akik azt gondolják, hogy csak az igaz, amit ők gondolnak, és a tények nem zavarják meg a tisztánlátásukat. Ez egy nagyon nagy probléma egy ilyen parlamenti műfajban, tisztelt képviselő úr. Szerintem helyes, hogyha kapnak filmek támogatást, szerintem helyes, hogyha jó filmek kapnak támogatást. Egyébként a Petőfi-filmet a nyitó hétvégén 75 ezren nézték meg. Nagyon régen volt olyan erős nyitó... (Barkóczi Balázs: Akiket ti kivezényeltetek! - Derültség a DK soraiban.) Nagyon régen volt olyan erős nyitó hétvégéje (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) egy magyar készítésű filmnek, mint a „Most vagy soha” címűnek, tisztelt képviselő úr. Én kettő fővel tudtam erősíteni ezt a 75 ezres számot. De az a helyzet, tisztelt képviselő urak, hogy amit mondanak, az nem igaz. Tehát ez ennek a parlamenti műfajnak, a vitának valamiféle lényege, hogy önök mondanak érveket. De önök nem érveket mondanak, hanem hazugságokat állítanak, így, bele a mikrofonba. Most a képviselő úr leellenőrizte, meglátta, hogy igazam van, és ettől szépen lesütötte a szemét, mert az a helyzet, hogy amiket mondanak, azok nem igazak. Sokkal egyszerűbb lenne felsőoktatási, kulturális vagy akár bármilyen törvényjavaslatról vitatkozni akkor, hogyha olyan érveket hoznának fel. Engem nem zavar, hogyha önök kritizálják a kormány intézkedéseit, engem nem zavar, hogyha a törvényjavaslattal kapcsolatban ellenérzéseik vannak, de az, hogy a parlament kamerájába, a jegyzőkönyvbe, a választópolgárok szemébe és a mi szemünkbe mindenféle szemrebbenés nélkül ótvarosan nagy hazugságokat belemondanak, az szerintem igenis probléma. Márpedig itt ennek a törvénynek van kulturális, felsőoktatási jelentősége. Számos alkalommal, Hiller képviselő úr a megmondhatója, szerintem húsznál többnél tart azon vitaalkalmak száma itt az Országgyűlésben, amikor vagy egy-egy intézményről, vagy általánosságban - meg Brenner képviselő úr - a modellváltásról, a felsőoktatás helyzetéről beszélgettünk, hogy van nemzetközi egyetem, ami alapítványi formában működik, külföldi egyetem, amely állami formában működik. Sőt, van olyan is, nemrég jöttem haza Georgiából, ahol például magánemberek alapították a tbiliszi egyetemet, majd átadták az államnak működtetésre, egy magánegyetem került át állami fenntartásba. Számos példát tudunk, hogy jó, még jobb, és azt hiszem, hogy számos olyan példát, amit érdemes megfontolni, amit érdemes megnézni a felsőoktatás kapcsán nemcsak a nyugat-európai országokban, hanem például a délkelet-ázsiai országokban. Ezekről számtalan alkalommal beszélgettünk itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt, számtalan alkalommal érintettünk felsőoktatási kérdéseket, és azt gondolom, hogy lehet ezekről a kérdésekről beszélni, és gondolhatunk mást is ezekről a kérdésekről. Mi azt látjuk, hogy vannak, legelső modellváltó egyetemként ott volt a Corvinus. Én abban a vitában és az utána következő vitákban is azt mondtam, hogy ez egy óriási lehetőség, de egyben egy óriási felelősség, és el kell telnie pár évnek, hogy lássuk meg azt, hogy mi lesz ezeknek az eredménye, a tapasztalatokból kell majd leszűrni azt, hogy ez az irány a támogatandó. (20.30) És azt látjuk - múltkor, pár héttel ezelőtt ugyanígy Hankó miniszter úrral vitatkoztunk erről a témáról -, hogy igen - és lehet mondani, hogy mik a bázisévek, miket vettek figyelembe, melyik éveket nézték meg a mérésekor -, történtek előrelépések - történtek előrelépések! - a nemzetközi rangsorokban, amiket szintén nem kell túlmisztifikálni, de fontos mérőszámok és lehet figyelni. Történtek előrelépések mindenféle szempontból. És azért, mert önök összekeverik azt a szerintem eget rengetően felháborító brüsszeli politikai támadást a magyar felsőoktatás helyzetével, és ezt próbálják önök párhuzamba állítani egymással, az nyilvánvalóan egy hamis tévképzet és egy hamis állítás. (Barkóczi Balázs közbeszól.) Barkóczi képviselő úr, hallgassa meg Gyurcsány Ferenc rádióinterjúját, amelyben elmondta, hogy ezt önök intézték. (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból: Így van!) Önök voltak azok… (Barkóczi Balázs: Lőrinc, ennél sokkal…) Nem hisz a főnökének, tisztelt képviselő úr? Hát, Gyurcsány… (Barkóczi Balázs: Fél kilenc van!) Vigyázzon, képviselő úr, mert ha ilyeneket mond, még baja lesz belőle az önök rendszerében. Ugye, az a helyzet, tisztelt képviselő úr, elmondta Gyurcsány Ferenc abban az ominózus rádióinterjúban, hogy mi, mármint önök, ott voltunk a politikai feltételek kitalálásánál, és aztán jogi köntösbe ültettük őket, jogi köntösbe csomagoltuk őket. (Barkóczi Balázs: És mi van Európa erős emberével? Miért nem csinálta vissza?) ELNÖK: Barkóczi képviselő úr! (Barkóczi Balázs: Ennyi befolyása nincsen?) Barkóczi képviselő úr, figyelmeztetem, hogy másnál van a szó. Folytassa, képviselő úr! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönjük szépen a politikai támadásokat és a politikai vádakat, ezt önök beismerték. Az a helyzet, hogy ha valaki megtámadta a magyar hallgatókat és a modellváltott egyetemeket Brüsszelben, azok önök voltak a momentumos képviselőikkel meg a DK-s képviselőikkel az előző európai uniós ciklusban, mert azt gondolták, hogy ami fáj majd a magyar diákoknak, ami rossz a magyar egyetemeknek, akkor nem baj, legyen rossz, mert az rossz a kormánynak is, és önöknek csak ez számít. Ez az, tisztelt képviselő úr, ami egy nemzetellenes magatartás, hogy mindegy, hogy a magyar diákoknak, hallgatóknak, egyetemeknek, tanároknak, kutatóknak rossz-e, csak legyen rossz a kormánynak. Ez nem helyes magatartás, tisztelt képviselő úr, és szerintem az, hogy ilyen módon az Európai Bizottság, amelyet számos alkalommal - államtitkár asszony, miniszter úr, államtitkár úr ennek a megmondhatói a minisztériumból, számos alkalommal - kérdeztünk, számos alkalommal ajánlottuk fel a segítségünket, számos alkalommal írtunk levelet, számos alkalommal ment kommunikáció, és sokszor hónapokig akár válaszra sem méltatnak bennünket ebben az ügyben, az szerintem felháborító és nem megengedhető az Európai Bizottság bármilyen hivatalnoka részéről, legyen magas szintű vezetője vagy nem annyira magas szintű vezetője. Felháborító, hogy ilyenre nem válaszolnak! Ott volt a megállapodás, és hogy mi semmit nem tettünk, tisztelt képviselő úr? 17, Brüsszel által kért törvénymódosítást hoztunk ide a parlamentbe, tárgyaltunk le, fogadtunk el. Önök nem támogatták, lelkük rajta, önök nem akartak megegyezést az Európai Bizottság és Magyarország Kormánya között; önök nem akartak megegyezést az Európai Bizottság és a magyar emberek között. Nem gond, mi ezeket letárgyaltuk, meghoztuk. Ez volt a kérés, ez volt az alku, ez volt a tárgyalás - a részünkről teljesen nyitott tárgyalássorozat - lényege. Így tartunk most itt, tisztelt képviselő úr, és ezért indítottuk el a programokat, ezért indítottunk el partnerséget a legjobb külföldi egyetemekkel, hogy magyar diákok mehessenek oda tanulni. Ezért építettük ki ezeket a kapcsolatokat, és egyébként számos kutatói együttműködés a mai napig is zajlik, megy, él és virul, és köszöni szépen, jól van, tisztelt képviselőtársaim. Igen, az egy felháborító kettős mérce, hogy azért, mert egy egyetem úgy dönt, hogy alapítványi formában szeretne tovább működni, azért mondjuk, Brüsszel kizárja őt bármilyen európai uniós programból. Szerintem ez politikai alapú kettős mérce és politikai alapú boszorkányüldözés. Szerintem ez nem helyes! Ha önök ezt osztják, egyetértenénk, de önök nem osztják, mert önök kreálták az ezek mögötti támadásokat. Önök szándékosan a magyar hallgatók ellen cselekedtek, és szerintem - bár lelkük rajta - ez egy nagyon nem helyes viselkedés. Államtitkár asszony elmondta a törvényjavaslat különböző céljait, és beszélhetnénk ezekről a célokról. Szerintem helyes, hogy összefoglalta, de azt a két nagyon fontos célkitűzést én is kiemelném, hogy a gyermekvállalás és a gyermekes családok támogatása, hiszen erről is szó van, és a versenyképes, modern, hatékony nemzeti felsőoktatás fejlesztése. Talán ezt a két fő célt mondhatnám, amely nagyon fontos a számunkra, és amely itt a törvényjavaslatban is előkerül. Hogy a gyermeket vállaló házas hallgatók 30 éves korukig élvezhessék az állami ösztöndíj előnyeit, azzal, hogy nem kell önköltséget fizetniük, valamint az önköltséges hallgatókat ezentúl át kell majd sorolni állami ösztöndíjas képzésre, ezt nagyon fontos - egyben családpolitikai és felsőoktatási - lépésnek tartom. A gyermekes doktoranduszok számára a módosítás lehetővé teszi majd, hogy a doktori értekezésük benyújtására rendelkezésre álló határidőt meghosszabbítsák. Ez is életszerűség: akinek van gyereke, tudja, hogy ez nem olyan egyszerű, hogy a doktorimmal, vagy a szakdolgozatommal, vagy a diplomamunkámmal foglalkozom, és eközben gyermeket is nevelek. Nyilvánvalóan helyes, hogy hosszabb idő áll majd rendelkezésre, és szülőként már ekkor is jogosulttá válnak a gyermekek otthongondozási díjára. Ez is egy helyes lépés. Ezek az újabb családbarát lépések megadják a lehetőséget a gyermekvállalás és a továbbtanulás összeegyeztethetőségére, és tovább támogatják a gyermekeket vállaló fiatal szülőket lehetőségekkel és anyagiakkal is. Szerintem ez egy újabb előrelépés, hogy a gyermekvállalás fiatalon se legyen hátrány vagy akadály. Emlékszem arra, hogy a Gyurcsány-kormány idején több gyermeket vállalni egyet jelentett a szegénység kockázatával. Ez egy óriási probléma volt. (Barkóczi Balázs: Akkor legalább születtek gyerekek! Születtek gyerekek, tudod?) Mi négyen voltunk testvérek abban az időben, mind a négyen iskolások, és a szüleimnek több százezer forintjába került a tankönyvek kifizetése négy gyermek számára. Most ingyen kapja, ingyen kapta… (Gréczy Zsolt: A rászorulók ingyen kapták a tankönyvet…) Féláron! Féláron, tisztelt képviselő úr! 50 százalékos nagycsaládos kedvezmény volt az, de nem volt ingyen! Most ingyen van a tankönyv. (Gréczy Zsolt: Örülök, hogy Mészáros Lőrinc ingyen kapja a tankönyvet… - Az elnök csenget.) ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Ha két percben kér szót, majd akkor mondja el. Köszönöm. (Gréczy Zsolt: Köszönöm, elnök úr.) NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Én azt gondolom, hogy a világ egyik legszélesebb, legkomplexebb családtámogatási rendszere van ma Magyarországon. Ez folyamatosan, évről évre bővül, évről évre fejlesztjük, évről évre újabb és újabb elemeket jelentünk be a magyar családtámogatási rendszerben. Érdemes megjegyezni, hogy a családtámogatásra három és félszer több jut, mint 2010-ben. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények összege meghaladja a 3300 milliárd forintot; ez 2400 milliárd forinttal magasabb, mint az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetésben. A személyijövedelemadó-mentességet élvezők köre 2023. januártól a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyákkal is bővült. Ez egyaránt hozzájárul a gyermekes háztartások éves nettó jövedelmének emelkedéséhez. A következő jelentős családtámogatási intézkedés, amelyet a nemzeti kereszténydemokrata kormány minden külső gazdasági nehézség ellenére egy háborús-energiaválságos időben is meg fog hozni, a családi adókedvezmény megduplázása két lépcsőben, 2025. júniustól és 2026. január 1-jétől. Mindezen családtámogatási elemek mellett a mostani törvényjavaslat szerint tehát a gyermeket vállaló házas hallgatók 30 éves korukig állami ösztöndíjban részesülnek. A magyar felsőoktatás óriási fordulatot hajtott végre az elmúlt években. Most már második éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba. Öt éve 7, két éve 9 volt, és most 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában. (Közbeszólás a DK padsoraiból: 11…) A Semmelweis Egyetem a világ legjobb 1 százalékában is benne van. A Times Higher Education rangsorában 7 magyar egyetem került be a világ legjobb ezer egyeteme köré, közé. Még 10-15 éve is csak legfeljebb álmodozhattunk ilyen eredményekről, mára pedig realitás, hogy a régió egyik legjobb felsőoktatása Magyarországon található, és a magyar egyetemek a világ élvonalához tartoznak. Innen is szeretnék köszönetet mondani az egyetemi oktatóknak azért a munkáért, amit az elmúlt években is véghez vittek. És természetesen ez nem az út vége: mi szeretnénk továbbfejleszteni a magyar felsőoktatást, erről szól ez a törvényjavaslat is. Mi azt szeretnénk, hogy egyre jobb és jobb, egyre versenyképesebb legyen, kiemelkedjen a régiós országokból, sőt az európai élvonalba is egyre több magyar egyetem kerülhessen. Így, ebben a megújult, modern magyar felsőoktatásban állami ösztöndíjat kapni nem csupán egy támogatás, egy karrierlehetőség, hanem egy életre szóló lehetőség, amellyel mostantól minden 30 év alatti, házas, gyermeket vállaló fiatal is élhet. Így hát, én csak azt tudom üzenni: hajrá, fiatalok! A KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)