Bóka János

DR. BÓKA JÁNOS európai ügyekért felelős miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Annyiban igaza van a felszólaló képviselő úrnak, hogy én már 2018 óta államtitkári minőségemben is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, van bizonyos visszatekintésem arra, hogy milyen tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottsággal (Kálmán Olga: Ez sikerült?), és arról, hogy önök, illetve az önök európai parlamenti képviselői milyen kemény munkát végeztek azért, nehogy Magyarország és a magyar emberek véletlenül hozzájuthassanak azokhoz a forrásoknak, ami őket megilleti. (Közbeszólások a DK soraiból. - Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Így van!) (12.00) Ezért a hangjából a meglepettséget és a felháborodottságot alaptalannak érzem. (Gréczy Zsolt: Ugyan már!) Önök pontosan tudták, hogy mit tettek Brüsszelben azért, hogy Magyarország és a magyar emberek ezekhez a forrásokhoz ne férjenek hozzá. (Arató Gergely: Nekünk van kétharmadunk a parlamentben, miniszter úr? - Az elnök csenget.) Amit talán erre a kérdésre érdemes válaszul elmondani, az az, hogy Magyarország az elmúlt hétéves költségvetési ciklusban is a listavezetők között van az uniós források felhasználási arányát tekintve. (Kálmán Olga: Meg a lopásban is!) Ez a helyzet a jelenlegi költségvetési ciklusban is, ahol Magyarország az első háromban van a lehívott uniós források tekintetében. Ugyanis Magyarország mindannak ellenére, amit önök Magyarország és a magyar emberek érdeke ellen tettek, jelenleg is több mint 12 milliárd euró uniós forráshoz fér hozzá, ami Magyarország kohéziós forrásainak több mint a fele. Ezekre a forrásokra a pályáztatás és a lehívás folyamatosan zajlik, ezekből a forrásokból az uniós projektek Magyarországon folyamatosan valósulnak meg. Az Európai Unió számos olyan intézkedést hozott, ami megnehezíti az ezekhez a forrásokhoz való hozzáférést. Ezeknek az intézkedéseknek a felszámolása érdekében a magyar kormány mindig is konstruktívan, a megállapodás szándékával tárgyalt az Európai Bizottsággal. (Kálmán Olga: Valahogy nem jött össze!) Elfogadtunk egy olyan igazságügyi csomagot, amelynek eredményeképpen az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar igazságszolgáltatási intézményrendszer minden uniós standardnak és az Alapjogi Charta rendelkezéseinek megfelel. (Arató Gergely: Ez egyáltalán nem igaz!) Az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési rendszer átfogó felülvizsgálata során megállapította azt is, hogy a magyar közbeszerzési rendszer rendszerszintű hiányosságoktól nem szenved (Arató Gergely: Visszatérünk erre januárban, miniszter úr!), és ennek megfelelően az uniós források felhasználására és az uniós projektek során odaítélendő pályázatok elbírálására alkalmas. Ettől függetlenül Magyarország Kormánya az Országgyűlés elé beterjesztette és az Országgyűlés elfogadott számos olyan intézkedést, amely az uniós források felhasználásának átláthatóságát tovább javítja. Ezek az intézkedések az Európai Bizottsággal előzetesen leegyeztetett normatív intézkedések voltak. Ettől függetlenül az Európai Bizottság ezek elfogadása után sem látta úgy, hogy elérkezett az idő arra, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférést teljeskörűen megtehessük. (Arató Gergely: Mert lekamuztátok az egészet! Nem vettétek komolyan!) Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy ezek az eljárások és az uniós forrásokhoz való hozzáférés a politikai nyomásgyakorlás eszköze, és ezzel a politikai nyomásgyakorlási eszközzel az Európai Bizottság a jövőben is élni fog. Hogy egy egyszerű példát hozzak, nekem elég nehéz látnom azt, hogy a magyar hallgatóknak, a kekva felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatóknak a kizárása az Erasmus-programból, ami szintén azoknak az intézkedéseknek a része, amelyekről ön beszélt, az uniós források szabályszerű felhasználásával hogyan van összefüggésben. Az teljesen világos, hogy ezek a szerencsétlen hallgatók az uniós forrásokkal semmilyen visszaélést nem tudnak elkövetni (Arató Gergely: Csak az egyetemi kuratóriumokban a haverjaitok! - Az elnök csenget.), és ezzel ezeket a hallgatókat senki sem vádolta meg. Azt meg már különösen nem értem, hogy a Horizont-program, amely a kutatás-fejlesztési együttműködésben koordinált együttműködést tesz lehetővé, és amely Horizont-programban a pályázatok elbírálását és a források odaítélését nem is tagállami intézmények, hanem a Bizottság maga végzi, ezeket a forrásokat miért zárják el az érintett magyar pályázók elől. (Gy. Németh Erzsébet: Mert loptok! - Gréczy Zsolt: Mert szétlopjátok! - Arató Gergely: Ha ezt sem érted, hogyan lehetsz ezért felelős miniszter?! - Derültség a DK soraiban.) Ez a politikai nyomásgyakorlásnak a legnyilvánvalóbb és számomra a legdöbbenetesebb módja. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Bizottság ebben az esetben a magyar hallgatókat és a magyar kutatókat (Gy. Németh Erzsébet: Nem! A magyar kormányt!) használja túszként azért, hogy a politikai nyomásgyakorlásnak érvényt tudjon szerezni. (Arató Gergely: A komisszárokat, akiket kineveztetek, azokat kellene visszahívni végre!) És a magyar kormány mindaddig, amíg az ezekhez az uniós forrásokhoz való hozzáférés teljeskörűen elérhetővé nem válik, továbbra is konstruktívan együtt fog működni a Bizottsággal és az uniós intézményekkel. De látnunk kell, hogy a konstruktivitáshoz két szereplőre van szükség. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a másik oldalról fennáll. (Kálmán Olga: Mert nem kellene lopni!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)