Hiszékeny Dezső

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Maradnék helyben, azzal sem húznám az időt. Akkor, ha egy ilyen vitanap szervezéséről esik szó, óhatatlanul végiggondolja az ember, hogy van-e valamifajta indokoltsága annak, hogy ezt a kérdést napirendre tűzzük, és megpróbáljunk egy ilyen vitanapot szervezni. Négy kérdést tettem fel magamnak. Azt gondoltam, hogy ha erre a négy kérdésre válaszolok magamnak, akkor megkapom erre a helyes választ. Az első kérdésem az volt, hogy élő problémáról van-e szó. A mindennapi gyakorlatomból megkaptam erre a választ: a fogadóóráimon megjelenő embereknek több mint 80 százalékát ez a kérdés foglalkoztatja, függetlenül attól, hogy milyen a társadalmi státuszuk, és függetlenül attól, hogy milyen életkorban vannak. A második kérdésem az volt, hogy van-e valós igény arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Én azt tapasztalom, és ez kulcskérdés az én megítélésem szerint, hogy az érintetteknek a döntő többsége nem képes önállóan megoldani ezt a helyzetet, valamilyen segítségre van szükség; nem arra, hogy hitelt vegyenek fel. A harmadik kérdés, amit föltettem, az volt, hogy milyen hatással lehet a lakhatás a mindennapjainkra, illetve a jövőre nézve. A miniszterelnök úr is nyilatkozott nem oly régen erről, ő azt mondta, hogy a sikeres jövő szempontjából ezt a kérdést meg kell tudni oldani. Tehát ez az ő megítélése szerint is egy fontos problémakör, ebben egyetértünk vele. (20.40) Én azt állapítottam meg, hogy gyakorlatilag a lakhatás az élet minden területére hatással van. Ma már a gazdaságban is nagyon erősen érzékelhető az a mobilitáshiány, ami szükséges ahhoz, hogy az újonnan létesülő munkahelyek találkozzanak a munkaerővel. Tehát én azt gondolom, hogy a gazdasági fejlődésnek ma gátja az, hogy ilyen helyzet van a lakhatás tekintetében. A másik ilyen fontos kérdés az úgynevezett születésszám. Ez azért kerül rögtön elő, ha az ember ezzel foglalkozik, mert itt évről évre olyan történelmi rekordokat döntögetünk - negatív értelemben -, ami mindenképpen megoldásért kiált. Tehát most már harmadik éve száz éve nem látott negatív rekordokat döntöttünk a születésszámban. És hiába vannak különböző programok erre, úgy tűnik, hogy ezek nem voltak eredményesek. A következő ilyen kérdés, amivel gyakran találkozhatunk, az elvándorlás kérdése. Elég sok szülő fogalmazza meg azt a fájdalmát, hogy nem élhet együtt egy országban az általa felnevelt gyermekekkel, mert kénytelenek voltak elvándorolni. Erről majd a vezérszónoki hozzászólásomban külön is szeretnék szólni. A másik a fedél nélküliek száma. Én úgy érzékelem, hogy nem változik az ő számuk. Nem lenne baj, ha ezzel sikerülne a lakhatás keretén belül foglalkoznunk. Eljutottunk oda, hogy kezelhetetlenek a lakásárak, a lakbérek pedig gyakorlatilag megfizethetetlenek, egy tisztességes munkából szerzett jövedelemből a lakbérek és a megélhetés költsége nem fedezhető. Kigazdálkodhatatlan az az összeg, ami egy lakbérre és a megélhetésre szükséges, de hatással van az életkezdésre, a családalapításra, a gyerekvállalásra és bármilyen furcsa is, a biztonságos időskorra is. Az is megállapítható, hogy az ország minden korosztályát és minden rétegét érinti ez a kérdéskör. És csak látszólag tűnnek ezek a kérdéskörök különállónak, a gyökerük és az eredőjük egy: a lakhatással függ össze. Én ezek után bátran ki merem jelenteni, hogy ma Magyarországon lakhatási válság van. Aztán föltettem a negyedik kérdést: van-e terve a kormánynak a válság feloldására, a megoldásra? Hallhattuk, miniszterhelyettes úr elmondta, van tervük erre. Az én megítélésem szerint ez annak a folytatása, amit eddig nyomon követhettünk, amire, ha egy szóban kellene válaszolnom, akkor azt tudnám mondani, az elmúlt évek tapasztalatai azt mondatják velem, hogy terv van, de hatástalan. És ennek az a gyökere, hogy nem azokat a rétegeket célozzák meg, amelyek képtelenek az önálló lakhatás megteremtésére, hanem egy közép- vagy felső középosztályt, amely egyébként is rendelkezik nem kevés tőkével. Tehát én mindezek alapján azt mondom, hogy ennek a vitanapnak a kezdeményezése részünkről indokolt volt. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)