Barcza Attila

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon, azt gondolom, fontos azt megvizsgálnunk, hogy a fiataloknak akkor segítsünk és olyan mértékben, amikor arra a legnagyobb szükségük van, és ez életkoronként eltérő. Ha a lakhatásról beszélünk, azt gondolom, a tanulóknak kollégiummal kell segíteni, a fiatal dolgozóknak albérlettel, a családalapítás időszakába lépőknek pedig minél előbb saját lakással. Fontos azt is leszögezni, hogy beszélhetünk és vitatkozhatunk itt a lakhatási nehézségekről, de mindenképpen nagyon jó az az arány, az a 91 százalék, ami Magyarországon a saját lakások, saját tulajdonú lakások arányát jelenti, tehát ez egy jó kiindulási alap, és ezzel bizony nagyon sok európai országot előzünk, az élmezőnyben vagyunk. Elhangzott már Németország, ott 50 százalék alatt van a saját tulajdonú lakások száma. Én felszólalásomban röviden az intézkedések más aspektusait világítanám meg, amelyek elhangzottak vagy amelyek eddig még kimaradtak. Az első az Airbnb feltételeinek szigorítása, amiről beszéltünk. Fontos azt elmondani, hogy 2023-ban 32 százalékkal növekedett az új regisztrációk száma Budapesten: 13 ezer Airbnb-lakásban 26 ezer szobában több mint 50 ezer férőhely áll rendelkezésre, és ez több, mint a budapesti teljes szállodai férőhelyállomány; és bizony ennek a hatása árfelhajtó mind az ingatlanokra, mind pedig az albérletárakra. Éppen ezért szükség volt ennek a szigorítására egy kétéves moratóriummal és azzal, hogy ennek az eddig talán indokolatlanul alacsony adója emelkedik. Fontos azt is kifejtenem ennél a témakörnél, hogy ez nem a turizmus ellen irányul, nem a turisztikai megélhetés és lehetőségek ellen irányul, hiszen nemzetgazdaságilag ez egy kiemelt ágazatunk, hanem ez a lakáskérdésekkel kapcsolatos. Aztán a lakásbérleti díjak és szerződések vizsgálata. Bakos Bernadett képviselő asszony pontosan elmondta, hogy erre van szükség, de hát erre van egy intézkedés, aminek a részletei már ismertek. És valóban, ezek arra irányulnak, hogy mind a lakásbérlőket, mind pedig a lakáskiadókat jobban védjék, jobban szabályozzuk ezt a kérdést, és szerződésminták is kialakításra fognak kerülni azért, hogy ebben könnyebb legyen az eligazodás. Aztán a kollégiumi férőhelyek bővítése - elsősorban a felsőoktatásban - kiemelten fontos. Magyarországon 46 ezer kollégiumi férőhely van, erre 120 ezren jelentkeztek. Budapesten 17 ezer férőhely van, amire több mint 50 ezren jelentkeztek. Tehát látható, hogy erre valós igény van, és ebben mindenkinek feladata és felelőssége van. A Diákváros, azt gondolom, nagyon jelentős lehetőséget biztosítana abban, ha ezt meg tudnánk közösen valósítani, a férőhelyek száma jelentősen nőhetne. Tervben van egy fiataloknak szóló lakásprogramnak az elindítása, aminek az egyik legfontosabb célja, hogy eljussunk majd a saját lakásig. Aztán szó volt a vidéki otthonfelújítási programról, aminek már korábban volt egy két évig működő része, és ez most újraindul. Teljesen megdöbbenve hallgattam én is a végső döfést, azt, hogy végső döfésnek hívja a DK-s képviselő a CSOK-ot. Ez teljesen megdöbbentő és elképesztő. Itt szeretném azt is elmondani, hogyan lehet annak a több százezer magyar állampolgárnak, akik igénybe vették a CSOK-ot, igénybe vették ezeket a támogatási feltételeket, erről úgy beszélni, hogy ezek semmit nem értek, ezek nem nyújtottak segítséget, hogy ezek nem nyújtottak számukra olyan lehetőséget, amit korábban nem tudtak volna megvalósítani. Azt gondolom, hogy menjenek ki az emberek közé, és kérdezzék meg ezt a több százezer magyar embert, hogy segített-e nekik a CSOK, az adókedvezmény, azok a lehetőségek, amiket igénybe lehet Magyarországon venni ezzel a széles családtámogatási rendszerrel, és akkor fogalmazzanak ilyeneket. Aztán ugyanebben a témában elhangzott, a végső döfés témakörében a DK-s képviselő, Földi Judit szerint az, hogy a NER-nek, a NER-es vállalkozásoknak kedveznek ezek a lehetőségek. Hát, itt tájékoztatom önöket, hogy ha valaki Magyarországon építkezik egy településen, bármilyen faluban, városban, akkor általában helyi vállalkozók építik a házakat. Nem nagy gigacégek építik a családi házakat vagy a lakásokat, hanem helyi vállalkozók, a településen élő villanyszerelő, energetikával foglalkozó szakember vagy kőműves; nehezen sorolhatók ezek a multicég, vagy az úgynevezett NER-es vállalkozás kategóriába. De beszéljünk a magyar valóságról, ahogy Kálmán Olga mondta, de láthatóan a magyar valóságtól a DK a mai vitában nagyon messze áll. Azt a statisztikát is nem tudom, honnan vették, hogy a magyar fiatalok egy százaléka gondolkodik a harmadik gyermekben. Ezt is abszolút vissza tudom utasítani. Én ilyen statisztikát egyáltalán nem ismerek. És még elhangzott az is Kálmán Olga szerint, hogy nem tud egy indokot sem mondani, hogy miért költözzön bárki falura. Hát, én tájékoztatom, bár nincs itt a teremben, hogy én tudok erre 10-20 vagy 30 okot is mondani. És az, ha valaki falura, vidékre szeretne költözni, az nem azt jelenti, hogy minden ügyét, minden ügyintézését a településén kívánja megoldani, hanem azt természetesen meg tudja tenni a következő városban; de az is talán egy ok lehet erre, hogy például ott született és az egyetem után visszavágyik, vagy ott élnek a szülei, ott élnek a nagyszülei, kötődik a településhez. Teljesen figyelmen kívül hagyja ezzel a hozzászólással azt, hogy Magyarországon rengeteg új bölcsőde épült, óvodák és iskolák újultak meg a vidéki településeken is. A SZÉP-kártyára érkező pénz felét lakásfelújításra lehet majd fordítani. Ez egy kis intézkedés, de azt gondolom, összességében fontos, és akár 25 milliárd forint is bekerülhet ezzel a gazdaságba. Az önkéntes magánnyugdíjpénztárak esetében pedig a magyar kormány az előzetes számítások szerint 300 milliárd forintot vár ettől, ami befolyhat az építőiparba. És szintén Bakos Bernadett képviselő asszony mondta, hogy a piaci albérletet is támogatni kellene. Van egy jó hírem: erre is van a kormánynak most egy terve, ami a sajtóban már számtalanszor elhangzott az utóbbi hetekben, hiszen a cégeknek lehetőségük van arra, hogy 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak a munkavállalóknak, amit akár albérletre, akár pedig a lakáshitel-törlesztőrészlet fedezetére lehet fordítani. Természetesen ez a cégeknek egy teher, de egy kedvezményes lehetőség, hiszen a SZÉP-kártyához hasonló adózása lehet ennek; és Magyarországon, tudjuk azt, hogy egymillióval dolgoznak többen, mint a korábbi, szocialista időszakban, tudjuk azt, hogy harc van a jól képzett, fiatal munkavállalókért, és én biztos vagyok abban, hogy az a cég, amely ezt az intézkedést meghozza, igazi piaci előnyre tesz szert a tekintetben, hogy odacsábítsa a fiatalokat dolgozni. Aztán marad az új, kedvezményes áfa 2026 végéig. Itt gondolok az 5 százalékos kedvezményes áfára; ez anyagilag egy nagyon nagy lehetőség és az 5 százalékos, bankok által önkéntesen vállalt kamatplafon lehetősége is, azt gondolom, egy komoly lehetőség lesz. (22.20) Kálmán Olga képviselőtársam itt sincs tisztában a részletekkel, hiszen azt mondta, hogy a legdrágább lakásokra, a legdrágább ingatlanokra adja a kormány ezt a lehetőséget, hiszen pontosan mind egy négyzetméter-korlátozás, mind pedig egy négyzetméterár-korlátozás benne van ebben az intézkedésben, amellett, hogy a zöldkategóriába kell tartoznia az ingatlannak. Tehát ez is egy olyan segítség, a megfizethető és olcsó lakáshitel, ami sok család számára tud majd lehetőséget nyújtani. Összességében azt gondolom, hogy jó úton vagyunk itt a konzultációban. Mindenkinek azt kívánom, hogy próbáljunk ebben a mai vitában a realitások és a magyar valóság talaján maradni, és akkor ennek a szakmai vitának, azt gondolom, lesz értelme, ami mind a vitát életre hívó képviselők, mind pedig mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)