Hornung Ágnes

HORNUNG ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a képviselőtársaknak ezt a mai vitát, és bízom abban, hogy a végére tényleg egy konstruktív vitává fajul ez a mostani beszélgetés. A lakhatásról beszélgetünk, és a lakhatás témája a közigazgatási rendszer számos területét érinti, összefog minisztériumokat, ezzel is jelezve azt, hogy a kormány komolyan gondolja ezt a kérdést, és összetetten látja ezt a kérdéskört. Mindemellett, ahogy a korábbi felszólalásokban láttuk, a lakhatás szorosan összefügg a demográfiai kérdésekkel, ezt szinte minden hozzászóló kiemelte a hozzászólásában, és összefügg azért, mert a statisztikák, ahogy ez szintén elhangzott, azt mutatják, ha egy családalapítás előtt álló fiatal párt megkérdezünk, hogy a családalapításhoz mire van szüksége, akkor az első három helyen szerepel a lakhatás kérdése, az otthonteremtés kérdése, tehát fontosnak gondolják. Éppen ezért a kormány az elmúlt 14 évben a több mint 30 családpolitikai intézkedés között kiemelten kezelte a lakhatás kérdését. De nem lehet a családpolitikai kérdésektől elválasztani a lakhatás kérdését, hiszen az a több mint 30 intézkedés, ami az elmúlt 14 évben született, mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a fiataloknak, a családalapítás előtt állóknak, illetve a családos szülőknek, családoknak lakásuk lehessen. Sajnos azonban 2010 előtt nem mindenki gondolkodott így, sok olyan intézkedés született az akkori kormányzó pártoknak köszönhetően, amivel eltörölték a korábbi otthonteremtési rendszert, megszüntették a kamattámogatott hiteleket, beszéltünk a devizahitelezés csapdájáról, amibe beleterelték az akkori családokat, eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, a háromgyermekesekét pedig radikálisan csökkentették. A gyermekvállalási kedvet nemcsak az ösztönzők hiánya vetette vissza, korábban sok pár nem engedhette meg magának, hogy gyermeket vállaljon, mert ha volt is munkájuk, az alacsony keresetük nem tette lehetővé a családalapítást. Ezt mi nem így gondoljuk. Tisztelt Képviselőtársak! Ezt a 2010 előtti negatív folyamatot a kormány intézkedései állították meg, a családpolitikai intézkedések, az otthonteremtési kedvezmény, a babaváró támogatás, ezeknek köszönhetően álltak meg ezek a negatív folyamatok. S ha már a negatív folyamatoknál tartunk, akkor itt a korábbi felszólalásokban hallhattuk, hogy a demográfiai helyzet ma hogy áll. Az, hogy ma milyen állapotban van a demográfiai helyzet, az egy örökségnek a kérdése is, ugyanis 2010 és 2023 között a szülőképes korú nők száma 22 százalékkal csökkent. Ahogy Hollik István képviselőtársam ezt helyesen mondta, ugyanebben az elmúlt 14 évben a teljes termékenységi arányszám pedig 20 százalékkal nőtt, tehát majdnem meg tudta állítani azt a fogyást, amely a korábbi évek, a 2010 előtti kormányok intézkedései miatt a szülőképes korú nők számában tetten érhető. Úgyhogy a demográfiai folyamatokat ezért mindig két oldalról kell nézni, hogy miért van a születésszám olyan helyzetben, mint ahogy ezeket a mai statisztikai adatok mutatják. Ha pedig visszatérünk a családpolitikai intézkedésekhez és azon belül is az otthonteremtéshez, akkor engedjék meg, hogy én is kiemeljem az eredeti CSOK-ot, amit így nevezünk, ami 2015 és 2023 között futott. Ennek köszönhetően 244 ezer család kapott támogatást az otthona megteremtéséhez. Ez az adat azt is jelenti, hogy minden ötödik lakástranzakcióhoz és saját célú lakásépítéshez használtak fel CSOK-ot ezekben az években, ez a lakás tranzakciók 20 százalékát teszi ki. Úgyhogy nem értem azokat a véleményeket, amelyek azt mondják, hogy a CSOK hozzájárult ahhoz, hogy a lakásárak érdemben emelkedjenek, hiszen ha a 20 százalékában vettek részt ezek a támogatások, amelyek egyébként jelentősnek mondhatók, akkor a teljes lakáspiaci áremelkedésre nem vonhatunk le következtetést ezekből az adatokból. Mindemellett a kormány folyamatosan vizsgálja a lakáspiaci helyzetet, és ennek köszönhetően számos intézkedést vezetett be az elmúlt években is, illetve gondolkodik a jövőben új intézkedéseken. Mindezekről képviselőtársaim már szóltak a korábbiakban. A CSOK helyett 2024. január 1 jétől bevezetésre került a CSOK Plusz, amely egy nagyon kedvezményes hitel a gyermeket vállalóknak. Az ingatlanpiac kiemelkedő szereplői is elismerték, hogy tényleg érdemi támogatást tudnak kapni a gyermeket vállaló családok a CSOK Plusz segítségével. Emellett a teljes családtámogatási rendszer segíti azt, hogy ma Magyarországon lakáshoz jussanak a gyermeket vállalók és gyermekes családok, értem ez alatt a babaváró támogatást, a falusi CSOK-ot, a családi adókedvezmény teljes rendszerét, amely egy, két, három, illetve négy gyerek után nő. Ezeket 2025-26-ban megduplázzuk, tehát jóval nagyobb kedvezményben tudnak majd a családok részesülni a munkát terhelő adókat és járulékokat érintő kedvezményeken keresztül. Emellett a családtámogatási rendszerben ott van a csed, ott van a gyed, a gyed extra, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekes anyák dolgozzanak és a munkabérüket is megkaphassák, és emellett a családtámogatáshoz is hozzájáruljanak. (22.30) És számos adókedvezmény van, például a 30 év alatti édesanyák adókedvezménye, ha a gyermek az anya 30 éves kora előtt születik meg. Emellett a diákhitelt elengedjük azoknak az édesanyáknak, akik 30 éves koruk előtt szülnek. Azok, akik a diákhitelt nem tudják felvenni, a következő években hozzájuthatnak a munkáshitelhez, amely szintén lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a lakáshoz az önerőt a fiatalok félre tudják tenni. Emellett az elkövetkezendő években számos olyan intézkedés kerül bevezetésre, amely az itt elhangzott igényekre is választ tud adni. Értem ez alatt a lakhatási támogatást, a havi maximum 150 ezer forintos lakhatási támogatást, a SZÉP-kártya 50 százaléka felhasználásának a lehetőségét vagy akár a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságát. De ugyanígy volt szó az 5 százalékos kedvezményes áfa fenntartásáról. Indul a vidéki otthonfelújítási program. Már most is van egy felújítási program, amely az energetikai célú felújításokat támogatja. Tehát ezek mind-mind olyan kedvezmények, amelyek egyrészt a lakhatást, másrészt pedig a családok jólétét és jóllétét segítik, és ahogy ezt mindannyian megállapítottuk az előző felszólalásokban, a családok jólléte, illetve a lakhatás egymástól nem elkülöníthető, tehát ezeket mind-mind a lakhatási problémák kezelésére is felhasználhatjuk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)