Hankó Balázs Zoltán

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban nagy áttörésnek lehettünk szem- és fültanúi. Végre valamiben Brüsszel is elfogadta az igazságot, és áttörte a hallgatás falát. A Draghi-jelentés feltárta, milyen jelentős versenyképességi hátrányban van Európa, kiemelve az innovációs lemaradást a kontinensen. Látható, hogy fordulatra van szükség, hiszen 1995-ben az USA hatékonyságának 95 százalékán, most 80 százalékán állunk. A minőségi publikációk Európában 25-ről 19 százalékra csökkentek, mindeközben Kelet-Ázsia részaránya 20-ról 32 százalékra emelkedett, a világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül négy van az Európai Unióban, és a kockázati tőke 5 százaléka van az Európai Unióban. Mindeközben az Egyesült Államokban 52, Kínában pedig 40 százaléka található ennek. A vészharang annak is szól, hogy Európának újra kell gondolnia a struktúráit, irányítási mechanizmusait, a jelenlegi innovációs és kutatási folyamatait, forrásainak elosztását. A magyar elnökség nem véletlenül koncentrált a versenyképességre, ezért el is értük, hogy november 8-án az európai országok vezetői elfogadták a Budapest Deklarációt, amely rögzíti, hogy Európának versenyképességi fordulatra van szüksége. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy ilyen helyzet felismerésének mindig előzményei vannak, több jel együttesen mutat rá az igazságra. Mert a Draghi-jelentéssel párhuzamosan egy másik folyamat is elkezdődött: a Magyar Kutatási Hálózat is elkezdte felmérni az adottságait, teljesítményét és lehetséges fejlődési pályájának útjait. A korábbi években már ugyan önállóvá vált a kutatóhálózat, és annak finanszírozása jelentősen megemelésre került, ugyanakkor a finanszírozás jelentős bővítése ellenére nem láttunk érdemi elmozdulást a kutatóhálózatban; a teljesítmény területén nem növekedett számottevően a minőségi publikációk száma, a szabadalmak, a vállalati együttműködések száma vagy a piaci bevételek mértéke, összehasonlítva más nemzetközi kutatóintézetekkel, mint például a német Max Planck vagy a francia CNRS, úgy, ahogy ott publikációs, innovációs teljesítményben előreléptek. Ennek felismerése ösztönözte 2024 elején a kutatóhálózat vezetését arra, hogy elvégezze a tudományos és szervezeti átvilágítását. Elemezték többek között a kutatóhálózat tudományos és innovációs eredményeit, működési struktúráját, és az ezen átvilágítás eredményeképpen létrejött javaslatot tarthatják most kezükben a tisztelt képviselő hölgyek és urak. Ahogy tehát említettem - ez egy lényegi elem, ahogy tehát említettem -, a HUN-REN megújulását maga a kutatóhálózat kezdeményezte. Ez az, ami a kutatási autonómiát jelenti. A magyar sikerben ellenérdekeltek a HUN-REN esetében is próbálják a tényeket elferdítve a kezdeményező kutatók, az MTA és a kormány közötti bizalmi viszonyt felbontani. De ezt nem hagyhatjuk, mert mi a magyar sikerben vagyunk érdekeltek. Az egyetemek sikeres megújítása során is hallgathattunk volna a károgókra, az áskálódókra, akiknek nem az érték a cél, akik elvannak a langyossal, aki fél a teljesítménytől és irigy mindenkire, aki többet tesz a céljaiért. Választhattuk volna a „merjünk kicsik lenni” filozófiáját. De szerencsére az egyetemekben is erős volt az akarat, és hittek a tervükben. Mi több, a szenátusok támogatták a megújítást, és ehhez a kormány kellő támogatást biztosított a megvalósítás során. Most is elindult ez a fajta sündörgés, farkast kiáltás, mélyberántási szándék valós bázissal nem rendelkező, de magukat mégis szakszervezetként, érdekképviselőkként definiálók által. De az MTA és a HUN-REN közössége erősen elhatározta magát, látja maga előtt a célt: egy jól működő, dinamikus, teljesítményorientált kutatóhálózat kialakítását. Ebben pedig a kormány melléjük állt. A kutatóhálózat esetében is maga a tudományos közösség kezdeményezte az új működési környezet kialakítását a kormánnyal. Ugyanakkor más is a helyzet, hiszen a kutatóhálózat egy rá szabott, sajátos működési környezet kialakításának javaslatával állt elő, ami a teljesítményre való ösztönzés, a rugalmas működési környezet és a hosszú távú finanszírozási stabilitás vonatkozásában hasonló, szervezeti felépítés és irányítási struktúra tekintetében azonban teljesen eltérő modell a modellváltó egyetemekhez képest. Ezért bár ezek a károgók tudatosan próbálják a kutatóhálózat megújítását egybemosni, összekeverni az egyetemek modellváltásával, valójában két teljesen különböző folyamatról van szó. A cél közös: hatékonyabb, eredményesebb, a magyar érdekek szempontjából kiemelkedően fontos intézmény létrehozása, de az odavezető út, azaz a szabályozás részletei eltérőek. Az a várakozásunk, hogy a kutatóhálózat által javasolt struktúra a teljesítmény tekintetében hasonlóan pozitív eredményre fog vezetni, mint a megújult egyetemeknél. (12.00) Tisztelt Képviselő Asszonyok, Urak! Érdemes itt egy picit az előzményekről szólnunk. A HUN-REN kutatóhálózata a több mint 3500 kutatójával a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megkerülhetetlen szereplője. Ahogy említettem, ’21-ben jelentős előrelépés történt, hiszen 17-ről 39 milliárd forintra emelkedett a költségvetési támogatás. A kutatóhálózat vezetését 2023. május 1-jétől a Szingapúrból hazatért kiváló magyar neurobiológus, Gulyás Balázs professzor úr vette át, aki több mint négy évtizeden keresztül dolgozott a világ legjobb egyetemein Európában és Kelet-Ázsiában egyaránt. Elnök úr vezetésével 2024 elején megkezdődött a kutatóhálózat tudományos és szervezeti áttekintése, amelyben a hazai kutatók mellett közel száz külföldi vezető tudós vett részt. Ennek részét képezte a részletes szervezeti működés átvilágítása benchmarkanalízissel, nemzetközi kutatóhálózatokkal való összehasonlításban, ami nem kevesebb mint húsz külföldi kutatóhálózat eredményes működését nézte át. Az átvilágítás fő tanulsága, hogy bár a tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében jók, több esetben még kiválónak mondhatók, de a kutatóhálózatban rejlő potenciálok nincsenek kellőképpen kiaknázva a nem megfelelő szervezeti, működési struktúra miatt. Ezen átvilágítás eredményére alapozta a kutatóhálózat megújulásáról szóló törvényt október közepén maga a kutatóhálózat és annak irányító testülete. Mit kér tehát tőlük a HUN-REN, milyen elvek mentén vázolta fel az új működési struktúrát? A HUN-REN javaslata stratégiai célként határozta meg a kutatóhálózat magyar emberek érdekében való tevékenységét, felfedező kutatások végzése mellett pedig segítsen megoldani korunk nagy társadalmi kihívásait, azaz a hangsúlyt az úgynevezett misszióvezérelt kutatásokra helyezve, emellett a nemzetközi együttműködéseket erősítve. Ezen új működési modell kialakítása során határozott alapelv a tudományos kutatás szabadságának biztosítása, amelyet az Alaptörvényünk is rögzít. Ez a szabályozási környezet megbonthatatlan alapköve számunkra. Nézzük tehát, hogy október 14-én a kutatóhálózat elnöke egyhangúlag az irányító testülettel milyen pontokban kereste meg a Kulturális és Innovációs Minisztériumot a megújítás kapcsán! Öt pont, három terület: jogi státusz, irányítási struktúra, vagyonelemek tulajdonjogának rendezése, teljesítményalapú finanszírozás kialakítása és a központi költségvetési támogatás erősítése, megemelése. Az első a rugalmas és hatékony működési környezet, amelyet a nemzetközi átvilágítás egyértelműen versenyhátrányként azonosított, a HUN-REN kérései alapján, és a HUN-REN vezetése által jegyzett, a minisztériumnak megküldött október 14-ei levél szerint alakul át a legjobb francia, japán, szingapúri, német nemzetközi mintákra vonatkozóan az új HUN-REN-törvény keretében, amely a kutatóhálózat számára egységes struktúrát, szervezetet és az államháztartáson kívüli rugalmas működési feltételeket biztosít. A második, amelyet szintén a megkereső levél tartalmazott: a világszínvonalú kutatómunkához szükséges kiszámítható finanszírozás, amely a beterjesztett költségvetésben már jövőre 18 milliárd forinttal bővülő állami támogatást jelent, 2027-re, azaz három éven belül pedig eléri a 97 milliárd forintot. A harmadik az infrastrukturális feltételek biztosítása. A kormány kész megvásárolni a Magyar Tudományos Akadémiától azokat az ingatlanokat, amelyekben a kutatóintézetek jelenleg is működnek, és vagyonjuttatásként kívánja adni őket a kutatóknak, a kutatóhálózatnak, hogy jó gazda módjára tovább tudják fejleszteni azokat. Tudatos károkozás mindaz, ami zajlik akkor, amikor a tényeket elferdítve, mi több, nem igazat mondva számolnak be egyesek az egyeztetések eredményeiről. Tehát engedjék meg, hogy akkor röviden a törvénytervezet egyeztetésének formájára is kitérjek! A törvénytervezet elkészítését a kutatói közösséggel történt széles körű konzultáció előzte meg. 1374 kutatót, HUN-REN-munkatársat vont be a HUN-REN a törvény előzetes véleményezésébe, vont be a törvény kialakításába és a törvényben szereplő szabályozás előkészítésébe. A tervezetet a Kulturális és Innovációs Minisztérium mindezek alapján november 7-én bocsátotta egyeztetésre a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóhálózat részére. A kutatóhálózat tekintetében nemcsak az irányító testület, nemcsak a kutatóintézetek vezetői, hanem az utóbbiakon keresztül valamennyi munkatárs is bevonásra került a véleményezésbe. A törvénytervezet mellett a kutatóhálózat irányító testületén túl egyöntetűen kiállt a kutatóhálózat 19 intézményvezetője, akik aláírásukkal a november 14-én kelt közös nyilatkozatukban adták támogatásukat (Felmutatja.) a vonatkozó törvénytervezetre, amelyben azok a módosítási javaslatok voltak, amelyeket kértek, és az önök előtt fekvő törvénytervezet tartalmazza. Mindezek után egyeztetés, széles körű egyeztetés történt, mi több, az előkészítést és a törvénytervezet benyújtását megelőzően is. Visszatérve a törvénytervezet legfőbb elemeire, az új működési környezet egy új, sajátos magánjogi jogalanyt hoz létre, ami azt jelenti, hogy a kutatóhálózat mint egyetlen önálló jogi entitás folytatja tevékenységét, úgy, hogy mindeközben a kutatóközpontok és kutatóintézetek is megtartják cselekvőképességüket, pályázhatnak, döntenek a személyügyi és a gazdálkodásukat érintő kérdésekben. A HUN-REN-törvény tartalmaz minden olyan kérdést, amely az egyedi szervezet működéséhez szükséges. Itt most megint megállok egy pillanatra, mert háttérként pedig a polgári törvénykönyv jogi személyre vonatkozó szabályai alkalmazandók. Tehát nem alapítvány, nem kekva, azaz ez az igaztalan állítás nem jött be. A jelenlegi irányítási modell lényegét emeltük át a törvénytervezetbe, ugyanakkor a javaslatban foglalt új irányítási struktúra alapján a kutatóhálózat ügyvezető szerve továbbra is az irányító testület, amely hétfős létszámmal kerül felállításra. Összetételét tekintve tagjainak több mint felét a tudomány művelői közül szükséges kiválasztani annak érdekében, hogy a kutatási intézmények álláspontja is megjelenjen a döntéshozó szerv döntéseiben. Az irányító testület munkájában, ahogy a kutatóintézetek vezetői ezt kérték, tanácskozási joggal részt vehet a kutatásiintézmény-vezetők által delegált legfeljebb három személy. A kutatóhálózat képviselője és az irányító testület vezetője az elnök, operatív vezetője a vezérigazgató, a kutatási intézmények tudományos tevékenységének koordinálását tudományterületi alelnökök végzik, akik mellett tudományterületi kutatási tanácsok működnek, mint ahogy a javaslat is tartalmazza. A tudományos kutatást végző szervezeti egységek vezetői pedig a kutatásiintézmény-vezetők. Az irányító testület munkáját a tudomány művelőiből álló, javaslattételi, véleményezési jogkörrel rendelkező nemzetközi tudományos tanácsadó testület, valamint a kutatási intézmények vezetőiből álló intézményvezetői kollégium segíti. Az elnök, a tudományterületi elnök, valamint a kutatásiintézmény-vezető kizárólag a tudomány művelői közül kerülhet kiválasztásra. Azaz az új modell biztosítja az Alaptörvényben meghatározott tudományos kutatási szabadságot, amelyre figyelemmel a szabályozásban rögzítésre került: 1. az irányító testület a legfőbb döntéshozó szerv; 2. az irányító testület tagjai többségének a tudomány művelői közül kell kiválasztásra kerülni; 3. a kulcshatáskörök az irányító testületnél jelennek meg, ezek közül a legfontosabb döntések a kutatóhálózat stratégiájának meghatározása, a kutatóintézetek létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint a kutatóintézetek költségvetéséről való döntés meghozatala, az irányító testület a tudomány művelői közül kinevezett tagjai többségének támogató szavazata szükséges, az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeknek megfelelően; 4. a tudományos kérdésekben a tudomány művelői döntenek. (12.10) Ezek a szabályok tehát - önök is beláthatják - maradéktalanul biztosítják a tudományos kutatás szabadsága alkotmányos elvének érvényesülését. Ami a finanszírozást illeti, ott pedig teljesítményösztönző, hosszú távú finanszírozás kerül kialakításra. Az új modellel bevezetésre kerülő teljesítményalapú finanszírozás keretében a kutatóhálózat mint közfeladat-ellátó finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, együttműködési rendjét az állam és a kutatóhálózat 25 éves keretmegállapodásban, hatéves finanszírozási megállapodásban és szerződésben rögzíti. Azt is rögzíti, hogy az állammal kiemelten fontos kutatási témákban és teljesítményelvárásokban miben állapodik meg a kutatóhálózat a magyar állammal. Ebben pedig rögzítésre kerül, szintén a kutatóintézetek vezetőinek kérésére a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások meghatározása, lehetőségének rögzítése is, a tématerületi prioritások alapján meghatározott kutatási témák mellett, amely a nemzetközi példáknak egyértelműen megfelel. A javaslattal, ahogy említettem, ingyenesen a HUN-REN tulajdonába kerül a jelenleg az állam tulajdonában lévő ingatlanvagyon is. A harmadikként megjelölt bázis az ingatlan-infrastruktúra, -környezet kérdése, amelyet szintén rendeznünk kell. Éppen ezért a törvényjavaslat rendezi a kutatóintézeti ingatlanvagyon tulajdonjogának kérdéseit is, összhangban a vonatkozó alkotmánybírósági határozattal, hogy amennyiben a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodik az MTA tulajdonában álló, jelenleg a kutatóintézetek által ingyenesen használt ingatlanok állam által átadás-átvétel útján történő megvásárlásáról, abban az esetben az ingyenes használatot rögzítő törvényi szabályozás hatályon kívül helyezésre kerül. Fontos azt is tudnunk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése december 11-én dönt az Akadémia tulajdonában álló, a kutatóintézet által használt ingatlanok állam részére történő értékesítéséről. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot a Magyar Tudományos Akadémia elnökével közösen jegyezzük. Bízunk benne, hogy az MTA Közgyűlése is támogatni fogja döntésével a magyar kutatás történelmi léptékű fejlesztését, a kutatóhálózat megerősítését. Tisztelt Országgyűlés! Összességében a kutatóhálózat megújításával olyan jól szervezett, hatékony, működő kutatóhálózat jön létre, amelynek a finanszírozásában a hálózati kutatóhely és egyéni szinten is a teljesítményelv érvényesül, amelynek kutatásai hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez, illeszkednek annak stratégiai irányaihoz, valamint hozzájárulnak a magyar közösség előtt álló kihívások megoldásához, amelynek vállalati együttműködései révén a magyar cégek innovációs aktivitása fokozódik, a tudományos munkát kiegészítve, azzal szinergiában a társadalmi-gazdasági hasznosításra fókuszál. Az átalakítással elérjük, hogy a kutatóhálózat hazai és külföldi kiválóságokat vonzó intézmény legyen. Kiemelt cél, hogy a rendelkezésre álló forrásokból fenntartott és finanszírozott magyar kutatási kapacitások a magyar nemzetet érintő társadalmi-gazdasági kihívások megoldására, a nemzetgazdaságunk versenyképességének javítására és a jövő magyar kutatói kiválóságainak kinevelésére fókuszáljanak. Tisztelettel kérem tehát támogatásukat a Kutatási Hálózat által javasolt struktúra megújításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)