Hollik István

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én is köszöntöm a diákokat, és nagyon sajnálom, hogy éppen egy olyan felszólalást kellett meghallgatniuk, amiből sütött az, hogy képviselő úr úgy tud magabiztosan beszélni dolgokról, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmát nem is ismeri. (Barkóczi Balázs közbeszól.) Ez teljesen világos, mert ha ismerné, akkor nem beszélt volna olyan butaságokat, mint amit megtett. (Barkóczi Balázs: Van ismeretem!) Engedje meg, hogy azért néhány dologra, konkrétumra kitérjek, amit ön állított, mert kevés konkrétum volt abban, amit itt összehordott, de azok a konkrétumok is teljesen hamisak voltak. (Barkóczi Balázs: Mikor jön Gyurcsány? Inkább ezt mondd és ugorjunk!) Persze, azt gondolom, hogy jó az, ha ezt a törvényjavaslatot a DK nem támogatja, mert az lenne a baj, ha támogatná, hiszen mégiscsak önök voltak azok, akik 2010 előtt majdnem tönkretették az országot (Barkóczi Balázs: Na, egy perc sem telt el!), úgyhogy meg is lepődtünk volna, ha önök ezt a javaslatot támogatják. Na, de akkor a konkrétumokra rátérve: ön azt mondja, hogy a Pannónia-program, ha jól emlékszem, szó szerint így mondta, egy kudarc, maga a kudarc. Azt mondta, hogy összesen 700 diák vesz részt a Pannónia-programban. Az ön állításával szemben el kell mondanom, hogy a Pannónia-program keretében, annak ellenére, hogy ellenszélben kell hajózni, fél év alatt mintegy négyezer egyetemmel sikerült a magyar egyetemeknek együttműködési megállapodást kötni nemcsak Európában, hanem Ázsiában, Amerikában, sőt még az arab világban is. Az ön által idehozott számokkal szemben nem 700-an vesznek részt, hanem 800-an már kint vannak, képviselő úr, további 1600-an már egész biztosan utaznak, és mivel a pályázatok már beérkeztek, ezért biztosan lehet mondani, hogy 3 ezren egészen biztos, hogy részt fognak venni. (Barkóczi Balázs közbeszól. - Dr. Hankó Balázs Zoltán: Butaságot mondasz!) De azért összehasonlításképpen, képviselő úr: a modellváltó egyetemek diákjai közül 2 ezren vesznek részt az Erasmus-programban, a Pannónia-programban pedig 3 ezren. Tehát ennyit az ön által említettekről. Én is onnan kezdeném, ahol miniszter úr. Európában versenyképességi probléma van. A helyzet az, hogy nem tudunk olyan gazdasági mutatót mondani, amely nem ezt mutatná. Én csak egyet említek most önöknek, az idei év várható gazdasági növekedését: az Európai Unió egészében még az 1 százalékot sem éri el a gazdasági növekedés. Az Amerikai Egyesült Államokban ez 3 százalék, Kínában meg közel 5 százalék. Nem véletlenül jutott arra a következtetésre az itt már többször említett Draghi-jelentés, hogy Európa versenyképességét drasztikusan és nagyon gyorsan javítani kell, különben Európa végérvényesen le fog maradni abban a globális versenyben, amelynek korábban még egyik sikeres szereplője volt, most meg már nagyon nem az. Ehhez hozzátehetjük, hogy ezt felismerve a magyar kormány egy új gazdaságpolitikai stratégiát is folytat, a gazdasági semlegesség programját, amelynek az egyik kiindulópontja az, hogy nem ideológiai alapon közelítünk például az innovációkhoz. Tehát jöjjön az bárhonnan, ha egy olyan hasznos innováció, amely a magyar nemzet érdekét szolgálja, akkor azt az innovációt ide fogjuk csábítani, azzal együtt fogunk működni, és egy kicsi, nyitott gazdaságként Magyarországnak evidens érdeke az is, hogy kapcsolódjon a világgazdaság minden szereplőjéhez, ne csak az egyikhez, ne csak a másikhoz, hanem mindegyikhez, pont annak érdekében, hogy a magyar versenyképességet az európaitól eltérő módon remélhetőleg javítani tudjuk. Azt is hozzá kell ehhez tennem, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány politikájának, gazdaságpolitikájának köszönhetően számos, a világ legmodernebb technológiáját képviselő cég érkezett Magyarországra. Az is evidens érdek, hogy ezeket a cégeket minél jobban össze tudjuk kötni a magyar innovátorokkal, a magyar K+F szektorral, hiszen ez az igazi kulcsa a hosszú távon fenntartható magyar gazdasági növekedésnek. Azt gondolom, hogy ennek a helyzetnek, amit most röviden leírtam, ennek van egy egyértelmű iránya, amelyet a kormányzat kijelöl, s ez pedig, ezt Barkóczi Balázsnak szeretném mondani, amit most itt ön, ha elolvasta volna a javaslatot, ön előtt fekszik, azt a kutatók kérték. A kutatók kérték! (Barkóczi Balázs: Aha! Miután jól megfélemlítettétek őket!) Értem, hogy ezt ön nem hajlandó elfogadni, és egyébként a magyar kutatás-fejlesztés ügyét napi pártpolitikai csatározások oltárán fel kívánja áldozni. Ez nagyon sajnálatos. (12.40) De az a helyzet - ahogy ezt miniszter úr is elmondta -, hogy a minisztérium azokat a kéréseket terjesztette most törvényjavaslat formájában elénk, amit a HUN-REN Irányító Testülete megfogalmazott, változtatás nélkül, tisztelt képviselő úr. Jó lenne, ha ezt figyelembe venné. (Zaj. - Barkóczi Balázs: Jól vagyunk, jól vagyunk, viccelődhetünk.) Tehát magyarán, a magyar kutatás-fejlesztés fejlesztése érdekében a kormányzat egyértelmű irányt szabott. Azt mondjuk, hogy mi hiszünk a magyar géniuszban, hiszünk a magyar leleményben, ezért azt gondoljuk, hogy a kutatóknak mindent meg kell adni, amit ők kérnek. Ebben a javaslatban a következő szerepel: erősíteni a kutatói autonómiát, növelni egyben a felelősségüket, adni mindehhez vagyont, és még erősebben érvényre juttatni a teljesítményelvet a magyar kutatási ökoszisztémában. Mi ezt az irányt helyesnek tartjuk a Kereszténydemokrata Néppárt tekintetében, ugyanis mi hiszünk a magyar leleményben, hiszünk a magyar tehetségben, mégiscsak Szent-Györgyi Albert és Bíró László, Teller Ede, Rubik Ernő, Karikó Katalin országa vagyunk. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ezek a magyar kutatók és a jövő magyar kutatói is fognak tudni olyan tudományos eredményekkel előállni, amelyek hozzá fognak tenni a magyar nemzet eredményességéhez, és ezt az évszázadot meg fogjuk tudni nyerni ezáltal. Ehhez ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása, úgy gondoljuk, hogy szükséges, úgyhogy én arra kérném önöket - úgy látom, a DK-nál hiába kopogtatok, de a többi ellenzéki pártot -, hogy ezt az ügyet most ne pártpolitikai alapon ítéljék meg, nézzék meg, mit kértek a kutatók, és amit kértek a kutatók, arra mondjanak igent, azaz erre a javaslatra is mondjanak igent. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)