Hankó Balázs Zoltán

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen. Barkóczi Balázs nem várta meg a felvetéseire és a tényadatokkal való összevissza ferdítésére adandó válaszomat. Akkor engedjék meg, miközben őt hallgattam, ez a vicc jutott eszembe. (13.50) A kapitány leszól a gépházba: mennyi?; harminc, kiáltja a gépész; mi harminc?, kérdez vissza a kapitány; mi mennyi?, kérdez vissza a gépész. Na, ez nagyjából így foglalható össze. Ha megengedik, akkor még a számokról beszélve, tekintettel arra, hogy Hiller képviselő úr is a Pannonia-HU-rizont kérdését fölvetette, bár ez direkte nem tartozik a témához, engedjék meg, hogy tényadatokat közöljek önökkel, és aztán pedig az elvi kérdésre is hadd adjak választ. A tényadatok a következők, és ezáltal tisztelettel kérem, hogy innentől ezeket az adatokat legyenek kedvesek használni. A legutolsó évben, amikor Erasmus-programban részt vehettek az egyetemek, azok az egyetemek, amelyek modellváltó egyetemek voltak, akkor az őszi félév során összességében kétezren vettek részt Erasmus-programban. Most a kiírt Pannónia-programban hétszázan már haza is jöttek augusztus után a Pannónia-programból, nyolcszázan vannak kint. Összességében 2200 pályázat zárult le az első félévben, és további nyolcszáz pályázat van folyamatban. Tehát az első félévben, szemben a kétezres Erasmus-mobilitással, háromezres Pannónia-mobilitásunk lesz, és a két félévben összesen nyolcezer diáknak van lehetősége részt venni ebben. Tehát ezek a tényadatok, csak a „mi harminc, mi mennyi”-re visszautalva. A Horizon kérdésében pedig javaslom áttekinteni a két héttel ezelőtt zárult HU-rizont-pályázatokat, amelyből én csak egyetlenegy dolgot citálok ide, az pedig az Óbudai Egyetem pályázata, amely a mesterséges intelligencia és a robotsebészet vonatkozásában a Stanforddal és a szingapúri egyetemmel működik együtt - ez a két egyetem a világ két top tíz egyeteme -, és megvalósítja azt is, amit a gazdasági és kutatási semlegességben nagyon helyesen így hívunk, hogy együttműködünk a Nyugattal és együttműködünk a Kelettel ebben a kérdésben. (A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Tiba István váltja fel.) Viszont elvi szinten azt tisztáznunk kell, hogy nem az a kérdés, hogy jobb-e az Erasmus és jobb-e a Horizon, hanem a Horizon és az Erasmus jár a magyar diákoknak. Azért jár a magyar diákoknak, mert ez egy olyan uniós alapjog, amely minden államban lévő egyetemistának jár. Ezért kell föltennünk ezt a következő kérdést, hogy miért nem kapják meg a jogos jussukat az egyetemisták és a kutatók. (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Nos, ebben önvizsgálatot kell tartaniuk. (Dr. Mellár Tamás: Igen, egyetértek!) Önvizsgálatot kell tartaniuk, mert éppen múlt csütörtökön vettem részt az Európai Parlament vonatkozó vitájában, ahol önök, ellenzéki képviselők által képviselt szempont volt az, hogy a magyar diákokat és kutatókat ki kell zárni az Erasmus- és a Horizon-programból. Tehát innentől nagy tisztelettel arra kérem, hogy a magyar érdeket, a magyar egyetemisták és a magyar kutatók érdekét képviseljék. És hogy miért van szükség a Pannónia- és HU-rizont-programokra? Azért, mert a nemzetközi erőtérben még jobban akarjuk képviselni a magyar fiatalokat, a magyar kutatókat. Amúgy ez a két program sikeres, ideális lenne, ha ez a két program a Horizon- és az Erasmus-programmal párhuzamosan tudna futni. Még egy dolgot érdemes idecitálni, ha már erről itt beszélünk és előjött. Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal van ebben vitája; Brüsszelnek a magyar egyetemek szenátusaival van vitája, hiszen ez a szabályozás, amelyet a felsőoktatás vonatkozásában az új modellben elfogadtunk, a szenátusok támogatását bírta. És hogy ez mennyire így van: hat egyetemnek van folyamatban pere az Európai Bizottsággal szemben. Biztos akkor azt is tudják, hogy a Bizottság oldalán az Európai Parlament becsatlakozott a vitába, tehát az Európai Parlament politikai szempontból, politikai álláspontot képvisel az Európai Bizottság mellett. Hogy történhet ez? De akkor most a Pannónia és HU-rizont kérdését, valamint az Erasmus és a Horizon kérdését félretéve, tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan a magyar kormány azokat a módosításokat javasolta az Országgyűlésnek, és a tisztelt Országgyűlés elfogadta, amelyek a kompromisszumos javaslatok voltak, de azt nem fogadta el, ami a magyar rektorokat zárta volna ki a kuratóriumokból, és nemzetközi NGO-knak teremtett volna kuratóriumi jelölési jogot, innentől, ahogy mondottam volt, Brüsszelnél pattog a labda, hiszen egy olyan hatályba léptetéssel fogadtuk el, hogy ezek a vonatkozó szabályok akkor lépnek hatályba, ha a politikai zsarolást Brüsszel megszünteti. Merthogy itt nem felsőoktatási jogról van szó, mert ahhoz amúgy semmi köze nincs Brüsszelnek; direkt politikai zsarolásról van szó az egyetemistáinkon keresztül. És azt a kérdést kell föltenni, hogy ebben a politikai zsarolásban a képviselők hol foglalnak helyet, részt vesznek a politikai zsarolásban, avagy sem. De most akkor nézzük meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot! Az előttünk álló törvényjavaslat kapcsán az egyik aggregált kérdéskör az volt: tényleg a Magyar Kutatási Hálózat tette az erre vonatkozó javaslatot? Tényszerűen nézzük akkor tehát meg, hogy hogyan is alakult az elmúlt hónapok során a Magyar Kutatási Hálózat, és hogyan tette ezt a javaslatot, amely önök előtt fekszik, a Magyar Kutatási Hálózat! 2024. év elején történt meg a Magyar Kutatási Hálózat átvilágításának elindítása. Ha érdeklődnek ezzel kapcsolatban, a Magyar Kutatási Hálózat honlapján ez megtekinthető, illetőleg számtalan workshopot szerveztek kutatóintézetek lebontásában, hiszen minden egyes kutatóintézethez más-más nemzetközi kutatócsoport nyújtotta azt a nemzetközi segítséget, nemzetközi összehasonlítást, amit ez szükségessé tett. A nyolc hónapos időszakban négy stratégiai workshop keretében egyeztette ezt a Magyar Kutatási Hálózat vezetése a nemzetközi tudósokkal, mi több, szeptember 25-én volt ennek egy összegző tájékoztatója, amelynek a végén engem is az összegző javaslatok tételére meghívtak, hogy tájékoztassanak arról, hogy a Magyar Kutatási Hálózat milyen javaslatokat fogalmazott meg. Október 2-án a Kutatási Hálózat nemzetközi tanácsadó testülete a Magyar Kutatási Hálózat elnökének címezte azon javaslatát, amelybe a vonatkozó megújítási pontokat tették. Október 4-én az irányító testület felhatalmazta Gulyás Balázs elnök urat és az irányító testület további tagját, valamint további képviselőket a minisztériummal való tárgyalásra. A tárgyalások megtörténtek, október 14-én az előbb említett, írásosan jelzett levélben foglalták össze a változási javaslatokat. (Felmutatja.) Október 30-án történik a kormány általi megtárgyalása a vonatkozó javaslatoknak. November 7-14. között egyeztetés, amiben szintén a teljes kutatóhálózat, kutatóigazgatók véleménye kikérésének következtében számos módosítást javasol és tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat. 1374 előzetes véleményezés történt. Nem 5000, hanem 3500 kutató van a Magyar Kutatási Hálózatban; 5000 a teljes tagsága, ha már az adatokat pontosan kívánjuk idézni. Így áll előttünk az a törvényjavaslat, amely egyöntetűen bírja a kutatóintézetek vezetőinek támogatását. Az időszerűségre és a kekvatörvénnyel kapcsolatos párhuzamokra vonatkozó kérdéscsoportra hadd reagáljak. Mi az, ami miatt a kekvatörvényben az Európai Unió, az Európai Bizottság - amúgy minden jogalapot nélkülöző módon, mert abban is egyet kell értenünk, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ugyanennek a vonatkozásában a tudománypolitikával is így állunk, és ugyanígy a kuratóriumi tagok összetétele. (14.00) Van-e itt kuratórium? Nincs. Irányító testület van, de irányító testület már jó néhány éve van, és az irányító testület jelölésének és az irányító testület összetételének formájában nem történik változás. Mit támad még erre vonatkozóan az Európai Bizottság? Az Európai Bizottság a fenntartásra vonatkozó kérdéseket tesz fel. Kérdezem én: van-e itt alapítvány? Van-e itt alapítványi fenntartás? Nincs se alapítvány, nincs se alapítványi fenntartás. Továbbmegyek mindennek vonatkozásában: a kekva és az alapítványi jogszabály semmilyen összefüggést nem mutat a vonatkozó törvényjavaslattal, mi több, a polgári törvénykönyv jelenik meg háttérszabályként. Azaz mindenféle tudatos ferdítése a tényeknek, hogy ez egy kekva like, egy kekva típusú törvényjavaslat, vagy tudatos torzítás, vagy tudatos károkozás, vagy a tények nem megfelelő ismerete. Mert hát tegyük fel a kérdést: miért vannak mégis azonos jogszabályi helyek ebben? Azért, mert egy államháztartáson kívüli magánjogi alany jön létre, és mint ilyen, számos egyéb törvény vonatkozásában is azonosságot mutat, mintha azonos szabályozási területek mutatna, akkor nem azért azonos az adott vonatkozó jogszabály, merthogy itt egy alapítványi modell működik, hanem ez az államháztartáson kívüli működésre vonatkozó szabályozás. Tehát a közhasznúság ezért szerepel benne - csak hogy Hiller képviselő úr felvetésére válaszoljak. Tehát az, hogy amennyiben akar, akkor az állami beszerzési rendszerhez csatlakozhat, ez szintén ezért szerepel benne, mert nem állami fenntartású a továbbiakban az intézmény. És a vagyoni juttatás vonatkozásában szintén ezért szerepelnek a vonatkozó javaslatok, hiszen itt is egy államháztartáson kívüli működési modell van. Tehát amit képviselő úr felvetett a három javaslatával, az nem a kekvatörvénnyel való összefüggés rendszerére mutat, hanem a magánjogi alanyként történő államháztartáson kívüli működési modellre, ami amúgy a HUN-REN részéről jövő javaslatnak lényegi eleme volt. Tehát a kekvatörvénnyel való összefüggést ezennel a tények alapján így kell tudnunk látnunk, és a felelősségünk az, hogy így is láttassuk, ezt is mondjuk; tekintettel arra, hogy ezekből a tudatos vagy félreértésből eredő torzításokból születnek aztán olyan döntések, amelyek magyar érdek, a magyar fiatalok, a magyar kutatók ellenére hatnak. Mellár képviselő úrnak a következőt hadd mondjam! Ön, ugye, a Stádium 28 tagjaként akkor vállalja azt, hogy politikai állásfoglalást fogalmaz meg a Stádium 28? Hiszen ön politikusként az Akadémia esetében a Stádium 28 Kör tagja. Tehát innentől akkor ön politikát visz a tudomány ügyébe? (Arató Gergely: Vagy tudományt a politikába! Már akkor tudós volt, amikor … - Zsigó Róbert: De jó, hogy megjöttél!) Nos, ha képviselő urat érdekelte volna a magyar tudomány világa, akkor részt vett volna a vitának azon a részén. No, de akkor menjünk tovább Mellár képviselő úr észrevételein! Jól értem: ön sajnálja a kutatóktól a vagyont? Jól értem-e, hogy ön sajnálja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy a vonatkozó ingatlanátadás ellenértékét megkapja? Hiszen ön ezeket mondta a hozzászólásában. Mindemellett önnek is javaslom a Magyar Kutatási Hálózat és a kutatóhálózat vonatkozásában, hogy mindazokat a nemzetközi tanulmányokat és összehasonlításokat, amelyek húsz nemzetközi kutatóintézet vonatkozásában vizsgálták a magyar kutatóhálózat hatékonyságát, legyen kedves áttekinteni. Mi több, most a jegyzeteimben látom, ön az Alkotmánybíróságot is megkérdőjelezi (Dr. Mellár Tamás: Nem, nem!) akkor, amikor a vonatkozó szabályozás az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő tudomány szereplőinek többségét biztosítja mind az irányító testületben, mind pedig a vonatkozó döntések meghozatalában. Szabadi István képviselő úr észrevételeire, engedje meg, hogy kikérjem a magyar tehetségek nevében az ön hozzászólását. (Arató Gergely: Honnan tudod az ő véleményüket, miniszter úr?) Nem, nem volt itt, legyen kedves, akkor legyen itt, és akkor utána szóljon hozzá, jó? Nem hallotta a hozzászólást, tehát akkor innentől majd… - ha meghallgatta volna, akkor beleszólhatott volna. Szóval, tehát kikérem a magyar tehetségek vonatkozásában, hogy tehetségtemető lenne Magyarország. Álljon itt egy számsor, ha már a számokról van szó! 96.-ak vagyunk demográfia vonatkozásában, 49.-ek vagyunk a GDP vonatkozásában a világon, 33.-ak vagyunk az innováció vonatkozásában, 13.-ak az olimpiai érmek/millióban és 11.-ek a Nobel-díjas/millióban és a megújult szakképzésünk ezüstérmes az európai rangsorban. Mi több, a világrangsorban tizedikek vagyunk, és ha már adatokról beszélünk, örömmel adom majd át képviselő úrnak ezt a prezentációt (Felmutatja.), amiben az elmúlt években elért innovációs eredmények vannak, hogy ebből a következő felszólalására precízebben és pontosabban tudjon felkészülni. Három adatot emelnék ki: az elmúlt 14 évben megháromszoroztuk a kutatási és innovációs forrásokat, a tavalyi évben elérve az 1041 milliárd forintot. Mi több, 2010 óta megdupláztuk az egymillió lakosra eső kutató-fejlesztők számát, ami így most 6500/millió, és az elmúlt öt évben pedig a PhD-doktoranduszhallgatók számát is megkétszereztük. Tehát ennél sokkal több adat is a vonatkozó prezentációban rendelkezésre áll. Ha gondolja, még hosszan tudnám sorolni, azonban ezt a három markáns szempontot kívántam kiemelni. És azt pedig, hogy ön azt javasolja, hogy a Kutatási Hálózat felügyelőbizottságába a politikai pártok delegáljanak felügyelőbizottsági tagot, ez a politika kontrollja a tudomány fölött, amit ön javasol ebben. Ezt azért érdemes végiggondolnia, hogy pontosan mit is rejt ez a javaslat magában. Apáti István. - Büszkék vagyunk Karikó Katalinra, büszkék vagyunk a Nobel-díjasunkra, és ezt javaslom mindenkinek, hogy legyünk rá büszkék. Az adat vonatkozásában két és fél, három évvel ezelőtt húsz szabadalom volt a magyar egyetemeken, most pedig 80 szabadalom van a magyar egyetemeken. Várom a tapsot. (Arató Gergely: Majd ha itt lesznek az egyetemek, akkor!) Hát, tényadatokról beszélek. Szóval, az önök előtt fekvő törvényjavaslat a Magyar Kutatási Hálózat és a kutatók javaslatai - megújító és a magyar tudományt, a magyar gazdaság és a nemzet érdekeit előrevivő javaslatok - alapján került megfogalmazásra, így tisztelettel kérem a törvénytervezet támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (Z. Kárpát Dánielt a jegyzői székben Berki Sándor váltja fel.)