Nagy Bálint

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a 2024. első félévében elfogadott átfogó törvénymódosítást követően a közlekedési ágazatban azóta felmerült szabályozási igények, jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a közlekedési hatósági eljárási egyszerűsítéseket, a lakosság és a vállalkozások számára adminisztratív könnyítéseket, bizonyos hatósági felügyeleti díjak felülvizsgálatát, a bírságok egységesítését, továbbá adatkezelési kérdések rendezését tartalmazza. Emellett a javaslat az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény technikai módosítását is tartalmazza. A javaslat tíz közlekedési tárgyú törvény mellett kettő, a területhez kapcsolódó törvény módosítására tesz javaslatot. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat ágazati törvényeket érintő módosításai jelentős adminisztratívteher-csökkentést vezetnek be a sport és hobbi célú légi közlekedési tevékenységek esetében, az alacsonyabb kockázatú légi közlekedési szakszemélyzet képzése, a légijárművek bérbeadásával kapcsolatos szabályok, egyes úszó létesítmények személyzete, valamint a kishajóval végzett oktatási tevékenység, a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés, valamint a járműműszaki előírások deregulációja tekintetében. A közlekedési hatóság vasúti hatósági és vasúti igazgatási tevékenységének bővülésével összefüggésben felülvizsgálatra került a vasúti felügyeleti díjak mértéke, amely díjak kizárólag a vasúti hatósági felügyeleti és ellenőrzési feladatellátásra fordíthatók. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az uniós jog alapján kötelező légi közlekedési védelmi határellenőrzés esetében hatósági díjak helyett éves felügyeleti díj kerül meghatározásra. A közlekedési hatóság ellenőrzésére vonatkozó módosítások és az alkalmazható közigazgatási bírságokra vonatkozó módosítási javaslatok egyértelművé és átláthatóvá teszik a közúti közlekedési ellenőrző hatóságok ellenőrzési szabályait is. Az adatkezelési rendelkezések módosítása szükséges többek között a középiskolás járművezető képzésével, a védelmi határellenőrzés tekintetében vezetett nyilvántartással összefüggésben, a személyszállítási menetkedvezményre való jogosultság megszűnését követő indokolatlan adatkezelés elkerülése érdekében, a kezelhető adatok körének kiegészítése érdekében. A javaslat ezek mellett a következő szakpolitikai módosításokat is tartalmazza. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása az úgynevezett veszteglő járművekre vonatkozó problémák megoldásának további lépéseként megteremti annak lehetőségét, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelője a közterület-felügyelet útján hatósági segítséget vegyen igénybe. Pontosítja a közútkezelő felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, az ügyfél számára egyértelműsíti a kárbejelentéssel kapcsolatos szabályokat, a jogalkalmazói bizonytalanságok elkerülése érdekében pontosítja a közút mellett, veszélyeztetett helyen erdő-, fasor vagy cserjesáv telepítését. Ezen túl az infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása során felmerülő közműszakasz-kiváltás és -fejlesztés esetén a feladat elvégzésének időbeli korlátját vezeti be. A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása az infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása során felmerülő közműszakasz-kiváltás és -fejlesztés esetén a feladat elvégzésének időbeli korlátját vezeti be, továbbá az uniós elvárásokkal összhangban pontosítja a vasúti igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása bevezeti az úgynevezett kiemelt közszolgáltatói közreműködő bevonásának lehetőségét a személyszállítási közszolgáltatási szerződések teljesítésébe. Ilyen közfeladatok lehetnek a stratégiai tervezés, az ellenőrzés, a fejlesztés, a működési és infrastrukturális feltételek összehangolása, valamint az utastájékoztatás és a haváriahelyzetben történő közlekedésirányítási, összehangolási feladatok is. Ezen feladatok alágazatokon átívelő, összehangolt ellátásának a célja a hatékonyságnövelés, az utazóközönség magasabb színvonalú ellátása és a haváriahelyzetben való minél gyorsabb és célzottabb reagálás is. Ez utóbbi célból kerül felállításra a MÁV-csoporton belül az országos haváriaközpont is. Ebben az intézkedésben rész az egészért alapon sok minden tükröződik abból, amit a közszolgáltatások révén megvalósuló közlekedés javításáért teszünk ezekben az években, mármint az infrastrukturális fejlesztéseken és a gördülőállománnyal kapcsolatos lépéseken túl. (15.40) Megújítjuk ugyanis és az integráció bevezetésével a szó legszorosabb értelmében a nemzet közlekedési vállalatává tesszük a MÁV-csoportot. Folyamatosan bővítjük, megvalósítjuk a nemzeti tarifaközösséget, és mind az utaskomfort javításával, például a digitális megoldások kiszélesítésével, mind pedig a rendkívüli forgalmi helyzetek kezelésének új módjával igyekszünk többet, jobbat és értékesebbet adni az embereknek. Ez utóbbira jó példa az országos haváriaközpont januárra várható felállítása. Ez a zavar elhárításáért és haváriahelyzetek kezeléséért felelős végrehajtó szolgálatok munkáját irányítja, hangolja majd össze. Ezzel párhuzamosan pedig változásokat vezetünk be azért is, hogy egy-egy rendkívüli helyzet elsődleges érintettjei, az utasok, valamint a mozdonyvezetők és a jegyvizsgálók minél előbb, minél pontosabb és minél gyakorlatiasabb információkat kapjanak a haváriaközponttól. Végül, de nem utolsósorban átalakítjuk a pótlóbuszok rendszerét is, azért, hogy ha a vasúti közlekedés átmenetileg ellehetetlenülne valahol, akkor minél előbb folytatható legyen az utazás a MÁV-csoport autóbuszaival, hiszen épp ez az egyik előnye az integrációnak, a képességeink összehangolása. Emellett a módosítás rendezi a megrendeléstámogatói feladatokat ellátó, munkavállalók számára biztosított menetkedvezményi jogosultságot annak érdekében, hogy a megrendelő ellenőrzési feladatainak hatékonysága fokozódjon. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az útdíjrendszerben tárolt adatokhoz a közútkezelő hozzáférhessen annak érdekében, hogy teljeskörűen ellássa a hatósági és ellenőrzési tevékenységet. A javaslatban szereplő egyéb, négy törvény módosítása a jogalkalmazói gyakorlat során felmerült módosítási szükségletek rendezését, illetve jogtechnikai pontosításokat tartalmaz. Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023 tavaszán terjesztette az Országgyűlés elé. A törvény 2023. október 31-én került kihirdetésre és november 8-án lépett hatályba. A törvényjavaslat benyújtását széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg a kiterjedt társadalmi konszenzus és a szakmai támogatottság elérése érdekében. E konszenzus megőrzésére törekedve, valamint a hatálybalépés óta eltelt egy év tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy azok az alapelvek, amelyek mentén az új szabályozást megalkottuk, továbbra is követhetők és követendők. Nem célunk ezért a hatályban lévő szabályozáson érdemben változtatni, azonban szükségét látjuk annak, hogy az elmúlt egy évben a törvény alkalmazása kapcsán felmerült jogalkalmazói visszajelzések, jogértelmezési kérdések alapján megtegyünk néhány technikai jellegű módosítást. A módosítás által lehetőség nyílik arra, hogy ne csak az európai uniós forrásból finanszírozott projektek beruházásai, hanem a hazai költségvetési forrásból megvalósuló állami építési beruházások is megkezdhetők legyenek a keretprogram elfogadása előtt, amennyiben arról a kormány egyedi határozatban dönt. Pontosításra kerül az állami beruházásokról szóló törvény projektszervezettel kapcsolatos rendelkezése is. A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében a törvény deklaráltan rendelkezik arról, hogy a hatálybalépését megelőzően elvégzett előkészítési tevékenységekre a rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Emellett a törvény alapelveivel összhangban a módosítás kizárja, hogy egy nem állami építési beruházási és megvalósítási szakaszban, azaz már az építési munkák megkezdését követően jusson olyan mértékű költségvetési forráshoz, amely által a törvény szerinti állami építési beruházássá válik. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a T/10009. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Hollik István tapsol.)