Arató Gergely

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Egy nagyon sajátos helyzetben vagyunk ezzel a törvényjavaslattal, hiszen ennek a törvényjavaslatnak menet közben eltűnt a fele. Októberben benyújtotta a kormány ezt a törvényjavaslatot, majd a vita napján vagy a vitát megelőző napon kezdeményezte a levételét, és két részletben nyújtotta be, különválasztva a közlekedési és a személyszállítási törvényt. Majd nagy meglepetésünkre azt látjuk, hogy az egymással egyébként szorosan összetartozó két törvény nincs előttünk, csak a közlekedési törvény, a személyszállítási törvényről majd egyszer, valamikor később talán fogunk vitát folytatni. Ez azért probléma, mert a két javaslat összetartozik egymással, egyébként ebben a javaslatban is vannak a személyszállítási törvényt érintő módosítások, és nem értelmezhető a kettő külön. Először is azt szeretném majd kérni államtitkár úrtól, hogy akár egy soron kívüli felszólalásban, akár a zárszavában legyen olyan kedves nekünk elmagyarázni, hogy mi ennek az oka, miért került sor arra, hogy feldarabolták a törvényjavaslatot. Hozzá kell tennem, hogy számos izgalmas rész, például a közlekedésszervezésre vagy éppen a szakszervezetek jogainak további csorbítására vonatkozó javaslatok most nincsenek előttünk. Mi az, ami előttünk van? Alapvetően egy technikai típusú módosítás, amely számos kisebb elemet tartalmaz. Tisztelem képviselőtársam alaposságát, aki ezeket végigvette; ha megengedik, akkor ezeket nem mondom el még egyszer. Ezeknek egy része vagy jelentős része olyan technikai módosítás, ami egyébként valóban, adott esetben javíthatja a helyzetet vagy egyszerűsítheti a közlekedésben részt vevők helyzetét, de muszáj vagyok azt mondani, hogy ugyanakkor a lényegi kérdéseket nem érinti. Mert hát, beszélhet itt nekünk államtitkár úr nagyon lelkesen és nagyon nagy lelkesedéssel arról, hogy nagyon nagy boldogság, hogy lesz majd haváriaközpont, na, de azért, tisztelt államtitkár úr, nem az lenne a fő feladata a MÁV-nak, hogy haváriát kezeljen, hanem az, hogy működjenek a vasútvonalak. Hadd mondjak el egy anekdotát: a fiam hétvégén házi feladatot írt, valami statisztikai feladatot, és azt a feladatot választotta magának, hogy MÁV-eseményeket kezdett el kategorizálni, leállásokat, kisiklásokat, baleseteket. Az a helyzet, hogy kicsit aggódott, hogy mennyi idő alatt fog összegyűjteni, azt hiszem, 25-öt, ennyi volt a feladat. Jelentem önöknek, hogy két nap alatt sikerült összegyűjteni ezt a mennyiséget a Mávinformról úgy, hogy ebben nem volt benne a péntek, amikor reggel a hó miatt állt le a fél ország, este meg a Kelenföld utáni felsővezeték-szakadás miatt, és nem volt benne a tegnapi nap, amikor reggel egy áramszedőtörés miatt álltak le, délután azért, mert az informatikai rendszer összeomlott - nem, az este volt -, délután azért, mert a Déliben sétálni indult egy vonat, és átment a piros jelzésen, este pedig azért, mert összeomlott az informatikai rendszer. És most öt napot mondtam el a MÁV életéből, de gyakorlatilag bármelyik öt napot kiválasztom, akkor ilyen típusú eseményekkel van tele. Az a helyzet, hogy teljesen leromlottak a pályák, leromlott a szerelvényállomány, nincs pénz a MÁV működtetésére, miközben miniszter úr minden alkalommal elmondja azt, hogy ott van a pénz a MÁV-nál, még fejlesztésre is jutna pénz, ezt is elmondja, de közben valahogy, hogy, hogy nem, ebből a pénzből nem vasútfejlesztés lesz, nem megbízható működés lesz, hanem Mészáros Lőrincnek - most nem Lázár Jánosnak - 50 milliárdos haszna vagy éppenséggel az Orbán-bányáknak milliárdos szerződései, Garancsitól vásárolt irodaház, Rogán-Habony érdekeltségeinek kiszervezett ezermilliárdos járműfelújítás. Az a helyzet, hogy amíg ennek nem vetnek véget, addig nem lesz érdemi javulás a MÁV-nál. Persze, nagyon jó, ha lesz haváriaközpont, mert a MÁV maga ma leginkább havária, és akkor legalább kezeljék, mert az utasoknak ez is segít egy kicsit. Mondok egy pozitív tapasztalatot is, ne mindig csak kritikát halljanak tőlem. Például tegnap este Kelenföldön jól látható volt, hogy a MÁV végre gondoskodott az utasok tájékoztatásáról, voltak ott olyan, nem tudom, hogy vasútőrök vagy más MÁV-os szakemberek, akik segítettek az utasoknak hazajutni. De igazából nem az egy vasútnak a normális állapota, hogy valami baj van, és ezt próbáljuk megoldani, hanem az, hogy normálisan működik. Olyan tervet és olyan elképzelést várnánk és reálisat a tárcától és olyan törvénymódosításokat, amelyek valóban egy megbízható, üzemszerű működést tesznek lehetővé. Hasonló a helyzet a vármegye- és országbérletekkel is. Ez az ötlet már akkor is tetszett nekünk, amikor a mi ötletünk volt. Egyébként nem mi találtuk ki, mi is Németországból importáltuk, de amikor nekünk ez tetszett, akkor önök ezt még itt leszavazták a parlamentben, pontosabban a bizottságokban, amikor benyújtottuk az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Az a baj, hogy nem teremtették meg annak a feltételeit, hogy egyébként milyen módon kompenzálják ezt a típusú bevételkiesést a szolgáltatóknál. Az klassz dolog - és szerintem tényleg jó dolog -, hogy kedvezményesen, sokkal rugalmasabb rendszerben lehet utazni a közösségi közlekedés járművein, ennek vannak előnyei környezetvédelmi szempontból és kényelmi szempontból is, és természetesen gazdaságilag is jól járhatnak vele az utasok, de akkor ennek meg kell teremteni a feltételeit. Kommunikációban és ötletelésben egészen kiváló már a tárca, az a baj, hogy el kellene végezni az aprómunkát is, ám ennek kevés jelét látjuk, és sajnos erre ez a törvényjavaslat sem kínál megoldást. Összességében tehát azt tudom elmondani, hogy ez a javaslat nem kiemelkedően káros, de nem oldja meg a közlekedés problémáit. Éppen ezért még meglátjuk, hogy hogyan alakul, de vélhetően nem fogjuk támogatni.