Balassa Péter

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Stílszerűen aranyszínű nyakkendőben jöttem, mert az aranyvízumról, vagyis a letelepedési kötvény 2.0-ról szeretnék beszélni. Ha figyelmesen nézték az elmúlt napokban a híreket, akkor láthatták, hogy az Egyesült Államokban a választás után óriási mértékben, 400 százalékkal megnőtt az aranyvízum után érdeklődők száma. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió irányába kívánnak az Egyesült Államokból elköltözni; nagyjából Ausztria, Spanyolország és Portugália azok a célországok, amelyeket megjelöltek, a CNN-en hozzáférhető ez a cikk. De hát tudjuk, hogy Magyarország a világ közepe, és Magyarország is megjelent ebben a cikkben. Ugyanis szeptembertől elindult újra Magyarországon az aranyvízum, az úgynevezett letelepedési kötvény 2.0. Szerintem nagyon-nagyon sokan emlékeznek rá, hogy a 2016-os évben ez milyen hullámokat generált Magyarországon. A KSH adatai szerint 2023-ban 40 ezer magyar állampolgár hagyta el az országot. Ez még a 2010-es adatokat is meghaladta, amikor a 2008-09-es válság után körülbelül 36-38 ezer ember távozott az országból. Minden hatodik gyermek külföldön születik, ott fog óvodába járni, ott fog iskolába járni, és nagy valószínűséggel már nem is fognak hazatérni. Az elvándorlás oka nem a kalandvágy, hanem a jobb megélhetés, a magasabb fizetés, a biztonságos jövő tervezése, és egyre több magyar ember gondolja úgy, hogy elhagyja hazánkat, sajnos. Emellett a hazai ingatlanárak az egekben. Az elmúlt napokban a lakhatási és megélhetési válságról tárgyalt az Országgyűlés, amelyben, ugye, láttuk, hogy a magyar honfitársaink milyen lakhatási problémákkal küzdenek, és a magyar kormány ahelyett, hogy a magyar fiatalokat és a magyar embereket segítené lakhatással - akár albérlettel vagy akár a lakhatási támogatással -, inkább azokat támogatja, akik külföldieket csábítanak ingatlanvásárlásra. Szeptembertől indult a Fidesz új biznisze, az úgynevezett aranyvízumprogram, amellyel harmadik országbeli állampolgárok ingatlanvásárlásért cserébe schengeni vízumot tudnak kapni. Ez a tipikus 2016-osnak a leképezése, ami azért nagy vihart kavart; erről már beszéltem. A magyar állam kivételével akkor mindenki jól járt, főleg a Rogán Antalhoz köthető ügyvédek és bizonyos olyan csoportok, akik milliárdokat kaszáltak ezen a letelepedési kötvényen, és a biztonságos bejutás szerint még anno vizsgálatok alapján is nemzetközi bűnözők és diktatúrák pénzemberei is juthattak letelepedési kötvényhez, engedélyhez a program által. A magyar program által a magyar állam és az adófizetők közvetlenül nem nyernek sokat azzal, hogy kínai vagy más befektetők, akik könnyebben szeretnének az Unióban mozogni és üzletelni, nagy értékben ingatlanalapok befektetési jegyeit, valamint közvetlenül ingatlanokat vásároljanak Magyarországon. Mivel az aranyvízumprogram az Európai Unió más tagállamaiban is szabad mozgást biztosít, nemcsak Magyarország, hanem a schengeni övezet más országai is kockázatnak vannak kitéve, így számos kérdés merül fel. Három kérdést szeretnék feltenni. Első: kinek az érdeke, hogy harmadik országbeli állampolgárok ingatlanvásárlásért cserébe schengeni vízumot kapnak, azáltal a biztonságos és megfizethető lakhatás még távolabb kerül a magyar fiataloktól? Második kérdés: ebben a nagy üzletben kik és hogyan vehetnek részt? Ki fog ezen újra keresni? A harmadik: mekkora nemzetbiztonsági kockázattal jár, hogy tisztázatlan hátterű befektetők kerülnek az országba? Miként szűrik ki azokat a szélsőséges csoportokat, terrorista szervezetek tagjait, hogy bejuthassanak az országba? Miként zajlik a határellenőrzés, az átvilágítás, hogy olyan személyek ne jussanak letelepedési engedélyhez, akik esetleg bűnözői tevékenységben vesznek részt, pénzmosást folytatva? Kérem, hogy ezeket figyelembe véve figyeljük azt, hogy a letelepedésikötvény- és az aranyvízumprogram milyen irányt fog venni. Köszönöm, hogy meghallgattak.