Herczeg Tamás

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás ratifikálásáról szól. Ez tehát, ahogy a címéből is lehet erre következtetni, egy második generációs megállapodás, és mindemellett a Kirgiz Köztársasággal kötött szerződés immár a második, ahogy államtitkár úr mondta, amelyet a közép-ázsiai országokkal az Európai Unió és a tagállamai kötnek. Az első ilyen ország Kazahsztán volt. A megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Kirgizisztánnal folytatott hatékonyabb együttműködésére, a politikai párbeszéd megerősítésére és a számos területen folytatott együttműködés fokozására. A megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás olyan együttműködési területeket érint, mint a kereskedelem és beruházás, az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány, technológia és innováció, zöldtechnológiák, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a migrációra, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre. Kirgizisztánnal egyébként az elmúlt években számos nemzetközi szerződést írtunk alá, említhetem itt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, a légi közlekedési, illetve a beruházásvédelmi megállapodást. Tisztelt Ház! Közép-Ázsiának egyre jelentősebb szerepe van a világgazdaságban, a szállításban és az energiabiztonságban. Kijelenthetjük, hogy a világ egyik leggyorsabban fejlődő térsége, ha nem a leggyorsabban fejlődő térsége. (8.10) A polgári magyar kormányzat minden európai kormányt megelőzve hangsúlyozta a keleti világgal történő stratégiai kapcsolatok építésének fontosságát. Ezen sokáig csak nevettek nyugati partnereink, mára azonban egyre aktívabban jelennek meg ebben a régióban befektetők, politikai vezetők az Európai Unió más országaiból is. Van már egyébként együttműködés a két ország között, ezt erősíti például az a megállapodás, amit 2020-ban a két ország kormánya a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról kötött. A Kirgizisztánnal fennálló kereskedelmi kapcsolatainkat illetően üdvözlendő, hogy azok mértéke tavaly rekordot döntött, és rekordot dönt ebben az évben is, hiszen körülbelül megduplázódik ebben az évben. Mára már működik egy közös magyar-kirgiz fejlesztési alap, amelyet néhány éve 16 millió dolláros alaptőkével hoztunk közösen létre. Ezen alap a mezőgazdaság és a gépipar területén finanszíroz közös vállalati projekteket. Ezenkívül számos magyar cég működik a kirgiz piacon, többek között az egészségipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Tisztelt Ház! A Külgazdasági és Külügyminisztérium november 4-én megjelent közleménye szerint Magyarország és Kirgizisztán a megerősített stratégiai partnerség szintjére emeli a kölcsönösen előnyös együttműködést, és az erről szóló megállapodást ezen a napon a két külügyminiszter alá is írta. Több területen történő együttműködésről állapodtak meg a felek, légi közlekedési, filmügyi, vámhatósági és igazságügyi, illetve ösztöndíj-megállapodást is írtak alá a két ország képviselői. Mindez mutatja - ahogyan Szijjártó Péter is fogalmazott -, hogy a magyar-kirgiz együttműködés kifejezetten széles területen mozog, de a legfontosabb mégiscsak a gazdasági együttműködés. Ez világosan mutatja - és itt ismét a külügyminiszter urat idézem -, hogy mind a magyar, mind a kirgiz gazdasági szereplők rendkívül komoly hasznot húznak ebből az együttműködésből. Megemlítendő még, hogy tervben van egy olyan közös projekt is, amely vízerőművek építését tűzte ki célul Kirgizisztánban. Egy másik területet, a felsőoktatás ágazatát említve elmondható, hogy évente kétszáz kirgiz diák tanul ma ösztöndíjjal magyar egyetemeken. Ezen helyekre rendkívül élénk volt az érdeklődés, ugyanis mintegy 630 kirgiz fiatal jelentkezett a betöltendő helyekre. Magyarország 2010-ben indította el a keleti nyitás politikáját, ennek köszönhetően tíz év alatt 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és 2020-ra már Keletről érkezett a Magyarországra irányuló beruházások 60 százaléka, és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka. A keleti nyitás stratégia részeként Magyarországnak a közép-ázsiai térségre is figyelnie kell, hiszen az ott található országok gyors növekedési üteme miatt piaci lehetőségek nyílnak a magyar cégek számára is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a megerősített partnerség szintjén történő együttműködést rögzíti. Ezt helyesnek tartjuk, így a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)