Magyar Levente

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen a hozzászólásokat, amelyek arról győztek meg, hogy érdemi vita a tekintetben nincsen köztünk, hogy erre az atomerőműre Magyarországnak szüksége van, legalábbis, ha helyesen értettem és értelmeztem a szavaikat. Ennek nyomán arról biztosíthatom önöket és a magyar nyilvánosság egészét, hogy a kormány minden egyes Paks II. projektre vonatkozó lépését az a cél vezérli, hogy ez az erőmű minél hamarabb működésbe tudjon lépni. Azt senki nem állítja, hogy nem szembesült ez a projekt komoly kihívásokkal az utóbbi években. Elég, ha arra gondolunk, hogy az Európai Unió milyen bürokratikus terheket rótt a projektre, sőt, 2015-17 között két évre fel is függesztette a beruházás egészét. Nyilván nem lehetett előre látni azt, hogy egy második világháború óta nem látott léptékű háborús konfliktus fogja megszakítani azt a kelet-nyugati együttműködést, amely a háború előtti években többé-kevésbé zavartalanul folyt, még ha akkor is voltak olyan hangok, amelyek ezt ellenezték az európai vagy az amerikai politikában. Mégis gördülékenyen tudott zajlani az a céges, üzleti területen megvalósuló együttműködés, amely összekötötte a keleti és nyugati érdekeket, és amelynek egyfajta fókuszpontja volt, lecsapódási, kristályosodási pontja volt maga a Paks II. projekt. Jellemző egyébként, szeretném megerősíteni, hogy annak ellenére, hogy a kelet-nyugati üzleti együttműködés nagyon jelentős mértékben elnehezedett, illetve több területen ellehetetlenült az orosz-ukrán háború, illetve az arra adott geopolitikai lépések, szankciós politika kapcsán, Paks II. mind ez idáig kivételt képez ezen folyamat, ezen jelenség alól. Tehát vannak olyan mértékű nyugati érdekek a nyilvánvaló keleti érdek mellett, amelyek nem engedték meg, hogy a nyugati politika direktben szankcionálja a Paks II.-t vagy a Paks II.-höz kapcsolódó olyan entitásokat, olyan jogi személyeket, amelyek nélkülözhetetlenek a projekt sikeres megvalósításához. Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a nagy háborús retorika leple alatt azért vannak még olyan projektek is - szerencsénkre Paks II. ezek közé tartozik -, amelyeket konszenzus övez a nyugati nagyhatalmak és egyes keleti erők részéről, hiszen olyan fokú gazdasági érdekeltség fűződik ezekhez. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az általános szankciós hangulat, a geopolitikai környezet nem segítette a projekt gyorsítását, hanem számos tekintetben kihívást és akadályozó tényezőt gördített az elé. Én tisztelettel azt javasolnám azoknak a hozzászólóknak, azoknak a pártoknak, amelyek a projekt határidőre meg nem valósulását hozták fel, illetve ezen tényezőket feszegetik, hogy a múlt boncolgatása helyett közös erővel a jövőre fókuszáljunk. Ha ugyanis egyetértünk abban, hogy ez a projekt kulcsfontosságú, sőt nélkülözhetetlen Magyarország energiabiztonsága szempontjából, akkor sokkal előrébb vagyunk, ha ezt a közös, nemzeti érdeket képező projektet közös erővel igyekszünk minél hamarabb a megvalósulás irányába segíteni. Szeretném elmondani azt, hogy a kormány, amikor a Paks II. projektről meghozza a szükséges döntéseket, illetve az Országgyűlés is, ahogyan most a jelen tárgyalt törvényjavaslat ebbe az irányba mutat, fontos szempontként kezeli, hogy Magyarország energiaszuverenitása megerősödjön. Talán erre itt is hangzott el megjegyzés az utóbbi percekben, de külföldről mindenképpen egy olyan szempont, amivel támadják a projektet, hogy Oroszországtól még nagyobb mértékben függővé válik Magyarország energetikai tekintetben, ha megvalósul ez a projekt, illetve a megvalósítás által. Ezt szeretném azzal az általam már a bevezetőben idézett számmal egyértelműen cáfolni, hogy a Paks II. blokkjainak üzembe helyezése 4 milliárd köbméter gázimportot vált ki, tehát a jelenlegi összgázimportunk mintegy felétől megszabadulhat az ország, ha Paks II. elkezd működni. Mindenki tudja, hogy mi ennek a gázforrásnak a fő forrása, fő származási országa. Tehát ha valaki azzal vádol bennünket, hogy az orosz energiakapcsolatot vagy kitettséget erősíti ez a projekt, akkor ezt nagyon egyértelműen és tudományos megalapozottsággal tudjuk cáfolni. Sőt, az ellenkezője az igaz. Mi azonban nemcsak az oroszoktól nem akarunk függeni energetikában, mástól sem akarunk függeni, és miután Magyarország nem rendelkezik azokkal az alternatív energiatermelési lehetőségekkel, melyekkel számos szomszédunk és számos európai ország rendelkezik, ezért Magyarország a mai napig jelentős villamosenergia-importőr. Honnan származik ez a villamos energia? Nyilvánvalóan azoktól a szomszéd országoktól, legalábbis jelentős részben, amelyek képesek alternatív úton olcsón energiát termelni maguknak és a felesleget Magyarország vagy részben Magyarország irányába exportálni. Ezt a kitettséget is szeretnénk csökkenteni Paks II. által. Ha a számokat valaki tanulmányozza, egyértelműen eljuthat arra a konklúzióra, hogy Paks II. egy rendkívül fontos lépés a tekintetben, hogy a környező országok energiaexportja Magyarország irányába, magyarán a magyar villamosenergia-import érdemben csökkenhessen, ami szintén nem elhanyagolható szempont. Szeretném arra is felhívni a figyelmet nagy tisztelettel, hogy egyetlen európai atomerőmű-beruházás kapcsán sem figyelhetjük azt meg, hogy ezek a beruházások az eredeti paraméterek szerint valósultak volna meg, miután ezek a beruházások évtizedes vagy akár több évtizedes folyamatot jelentenek. Nyilvánvaló és természetes, hogy a külső körülmények változása okán bizonyos időközönként revideálni kell az eredeti paramétereket, és meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a projekt megvalósulása érdekében szükséges lépések, akár jogi értelemben, megtétessenek. (9.20) Szeretném szintén hangsúlyozni, hogy a Roszatom, tehát a Paksi Atomerőműben közreműködő partner, az atomerőmű kivitelezője jelenleg a világ legnagyobb atomerőműblokk-építője, a saját országán kívül hat országban közel két tucat atomerőművi blokk építésén dolgozik, ekkora számot egyetlen más atomerőmű-építő sem tud felmutatni a világon. Bencze János képviselő úr felhívta a figyelmet arra, hogy azok a remélt és ígért területi hatások eleddig elmaradtak, amelyek a tágabb térségben érezhetővé tették volna vagy tennék ennek a beruházásnak a pozitív gazdasági hatásait. Azt gondolom, hogy ezzel foglalkoznunk kell, a térség nem érezheti úgy, hogy semmit nem kap a beruházás által. Ugyanakkor én azt tudom a képviselő úrnak mondani biztatásképpen, hogy miután az érdemi munka a tavalyi évben indult meg, és a kivitelezés érdemi szakasza most indult meg a közelmúltban, illetve a következő hónapokban történnek majd - ahogy idéztük, első beton és a többi - olyan lépések, amelyek valóban visszafordíthatatlanná és látványossá teszik az építkezést, szeretném jelezni azt, hogy azok a pozitív externáliák, amelyeket a projekt tovagyűrűző hatásaiban vártak a térség tekintetében, ezek a közeljövőben meg tudnak majd valósulni. Illetve amennyiben a területen élőknek, a területen élőket képviselőknek vannak javaslatai, hogy hogyan lehet ennek a projektnek a nemzetgazdasági hatását minél erősebben érezhetővé tenni a térségben, nyitottak vagyunk minden felvetésre, és örömmel fogadjuk azokat. Mi is fontosnak tartjuk, hogy akár a tágabb térségben élők azt érezzék, hogy ez róluk is szól. Ez nemcsak egy össznemzeti projekt, amely éppen az ő térségükben valósul meg, de hogy zárt kapuk - szó szerint és átvitt értelemben is - és zárt kerítések mögött, amelynek ők semmilyen értelemben nem érzik a pozitív hatásait, ez, azt gondolom, hogy elkerülendő, és nyitott vagyok a párbeszédre e tekintetben. Szabadi István képviselő úr kiegyensúlyozott, illetve diverzifikált energiapolitikát emlegetett. Amellett, hogy elmondta, hogy az atomenergiát ők is nélkülözhetetlennek tartják a magyar energiamix fenntartása tekintetében, üdvözlöm ezeket a szavakat. Ezek egybeesnek a kormány törekvéseivel, hiszen lehetne itt idézni azt, hogy az utóbbi években milyen kapacitású naperőmű-telepítésekre került sor Magyarországon. Mindannyian tudjuk, hogy szélerőművek építése is aktuális lesz hazánkban, illetve személyesen nagy jövőt látok a geotermiában, és vannak olyan pilotprojektek, olyan zászlóshajóprojektek, főleg az alföldi területen, amelyek, azt gondolom, hogy belátható időn belül olyan eredményeket fognak hozni, amelyek mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a geotermiában nagyon komoly és nemzetgazdasági léptékű, relevanciájú potenciál rejlik, ami a megújulókat illeti. Mindez ugyanakkor csak alátámasztja és nem zárójelbe teszi a nukleáris energia biztosította folyamatos energiaellátás, -biztonság megteremtésének a szükségességét, hiszen ezek csak kiegészítő források lehetnek. Szeretném a képviselő úrnak elmondani, hogy nincs minden titkosítva a Paks II. kapcsán. A projekt talán legfontosabb jogi dokumentumát jelentő EPC, tehát a szerződés Paks II. honlapján nyilvánosan elérhető, ebben az összes fontos részlet megtalálható, illetve maga a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint személyesen a külgazdasági és külügyminiszter is rendszeres tájékoztatást ad minden releváns fejleményről a projekttel kapcsolatban. Kérem, hogy ezeket kövessék figyelemmel. Tisztelt Ház! Szeretném még egyszer elmondani, hogy megnyugtatólag hat ránk annak a megállapítása, hogy összességében mintha egy pártpolitikai konszenzus volna megfigyelhető a tekintetben, hogy az országnak nemzetgazdasági, energiaellátási, energiaszuverenitási szempontból múlhatatlan szüksége van ennek a projektnek a sikeres végigvitelére. Ez nem volt mindig így, és ha valaki figyelmesen hallgatta a vitát, feltűnhetett neki, hogy azok az ideológiai élű és indíttatású támadások, amelyek főleg a zöld- vagy magukat zöldnek nevező pártok részéről korábban jellemzőek voltak, ezek most elmaradtak. Talán ezeknek a megjegyzéseknek, maliciózus támadásoknak, öncélú, zöldideológia-vezérelt támadásoknak az elmaradása beleilleszthető abba a trendbe, amiről többen is beszéltünk a vita során, nevezetesen, hogy Nyugat-Európában és a zöldátmenet, a klímavédelem élharcosainak számító országokban is egyre nagyobb polgárjogot, egyre nagyobb legitimációt nyer az atomenergia békés célú használata mint fontos energia-, villamosenergia-forrás. Főleg a geopolitikai fejlemények tükrében értékelődik fel ez a lehetőség, amellyel egyre több nyugati ország is egyre nagyobb mértékben élni kíván. Lehet, hogy kínossá vált a korábban Paksot ilyen alapon, tehát nem üzleti-gazdasági alapon, hanem kifejezetten környezetvédelmi alapon támadók számára az álláspontjuk fenntartása, miután a legnagyobb támogatóik is - legalábbis az államok tekintetében Nyugat-Európában, illetve a nyugati világban - lassan-lassan kihátrálnak ezen álláspont mögül, és olyan országok is radikálisan új megközelítést alkalmaznak, amelyek korábban mereven elzárkóztak, és ezt jogilag is körülbástyázták az atomenergia elől. Ez mindannyiunk számára biztatást jelenthet a tekintetben is, hogy a nyugati világ fenn fogja tartani azt az állapotot, hogy ez a projekt zavartalanul tudjon előrehaladni, és a direkt szankciók a jövőben is elkerülik majd a Paks II. projektet, illetve a Paks II. projektben érintett jogi entitásokat. Azt tudom önöknek jelezni, hogy a magyar kormány minden olyan kísérletet meg fog akadályozni, ami a jövőben az Európai Unióban esetlegesen kibontakozna abba az irányba, azzal a céllal, hogy ez ne így legyen, és Paks II.-t ellehetetlenítsék. Miután a nemzeti érdek egyértelmű Paks II. mögött, ezeket a kísérleteket el fogjuk hárítani és meg fogjuk akadályozni. Szeretném az Országgyűlés támogatását kérni a törvényjavaslathoz, hiszen ahogyan azt hallhattuk, ez a törvényjavaslat, illetve az abban foglalt projekt, az abban a projektben megjelenő célok a felszólalók széles körű támogatását élvezik, még akkor is, ha egy-egy részletkérdésben vannak köztünk viták. De ha jól értettem, akkor az irány általános támogatást élvez, és ezt örömmel veszem tudomásul. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)