Bencze János

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A cím elég sokat elmond. Magyarországon sok minden lehet gazdátlan, lehetnek gazdátlanok például hobbiállatok, mint egy kutya, egy macska. De ha főleg a kutyákra tereljük a szót, akkor azt tudjuk mondani, egy gazdátlan kutyánál több lehetőség van, hogy beazonosítjuk a jogszabály segítségével a gazdáját: kötelező beültetni egy chipet, és ezáltal meg lehet találni egy állatorvos segítségével. Viszonylag könnyű dolgunk van, de ha a kutya nyakában lóg egy biléta, ahol rajta van a tulajdonos neve, akkor megkereshetjük. Egy haszonállatnál is megvan a lehetőségünk. Például egy elkóborolt marhánál, olyan jószágnál, ahol van krotália, fülszám, nagyon egyszerű, az állatorvosi nyilvántartásból ki lehet keresni. A gazdátlan tárgyakra is megvan a lehetőségünk: az elhagyott tárgyak osztályán leadjuk. De mi van akkor, ha találunk egy gazdátlan kormányrendeletet? A 121/2024. (VI. 10.) kormányrendeletnek nem találtuk meg a gazdáját. Én külön köszönöm Répássy Róbert államtitkár úrnak a segítséget, de megmondom őszintén, elakadtunk a minisztériumok szintjén, belebonyolódtunk egy végtelen körlevelezésbe. Pedig semmi mást nem szerettünk volna, csak a gépjárműsporttal kapcsolatban eljutni ahhoz, akivel érdemben lehet beszélni, és a szakági embereknek, autó- és motorversenyzőknek, rendezvényszervezőknek elvinni a szavát és kérni önöktől egy karácsonyi ajándékot, ha fejezhetem így ki magam karácsony előtt, hogy lepjék meg őket azzal, hogy letisztázzák a jogszabálybeli fogalmakat. Mert abba a balszerencsés helyzetbe került az ágazat - a hétvégén is ilyen rendezvényen voltam -, hogy nincs különválasztva a hobbi-, az amatőr- és a profisport. Ezt elmondtam már a múltkor. Ha nálunk valaki egymagában szeretne valamit csinálni, ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint egy profi nagy sporteseményre, például a Forma-1-re. Ez egy nagyon balszerencsés és rossz dolog, és sok mindent lehetetlenít el, például jótékonysági rendezvényeket. Nagyon sok autós jótékonysági rendezvény volt az országban eddig, ahol rászorulókat segítettek kisebb-nagyobb csapatok, nem profi, nem verseny, nem illegális. Megcsinálták, jó volt. Ők most nem tudják megtenni, egyrészt a költségnövekmény, másrészt a hatóságok végtelen sora miatt; végig kell járni az egészet. A másik, ami ebben az ügyben nagyon fontos, hogy nagyon egyszerű a kérés. Ugyanazt kérjük, mint a focinál. Ha valaki profi, nagy sportrendezvényt szervez, Bajnokok Ligáját, bármiféle nagy meccset, ami versenyszerű, ami profi, oda tényleg kell a rendezvénybiztosítás és kell minden. De egy falusi sportrendezvényre, ahol fociznak, már nem kell. Szeretnénk ezt elérni az autó- és motorsportban is. És szeretnénk elérni, hogy aki hobbicéllal autózik és motorozik, annak is legyen lehetősége. Én beszéltem többekkel, például meg tudom említeni Szujó Zoltánt, az MNASZ vezetőjét, aki nagyon tisztességgel, nagyon pozitívan állt a dologhoz. Vele is megbeszéltük, hogy tisztázzuk le a fogalmakat, mindenkinek szüksége van rá. Többen hivatkoztak arra, hogy ez veszélyes üzem. Igen, ez veszélyes üzem, ezt mi is tudjuk. De több veszélyes üzem is van Magyarországon. Ha már gépi erővel hajtott dolgokról beszélünk: motoros láncfűrészt bárki szabadon tarthat otthon. Ha erdőgazdálkodásban dolgozik, meg kell felelni bizonyos feltételeknek, jogszabályoknak, balesetvédelmi oktatásnak, de ha ezt hobbijelleggel csinálja - pedig veszélyes üzem -, nem kell mindenféle hatóságtól engedélyt kérni, hogy két fát felkuglizzon a hétvégén. De beszélhetnék a szúró- és vágóeszközökről. Ott is egy húsüzemben más az előírás, és más az előírás a hobbinál. Sokszor beszélgettünk a mentőszolgálatokról, az egészségügyről. Beszélni kell velük is. El tudják önöknek mondani, hogy Magyarországon egy adott szezonban, egy adott hétvégén hány baleset történik a hobbiautózásból vagy a motorozásból. Lényegében elenyésző, minimális, mondhatjuk azt, hogy nulla. Hány olyan baleset van, ami akár motoros fűrésszel történik a téli időszakban? Megsúgom: igen sok. S még a rendőrségi statisztikát is gyarapítják azok, amik az igen veszélyes szúró-vágó eszközökkel történnek, és hangsúlyozom, ezekre mégsem kell mindenhol engedélyt kérni. Én semmi mást nem szeretnék, csak szeretnék valakit, akivel szóba lehet állni egy minisztériumban, ahova el lehet menni, el tudjuk neki mondani a problémánkat, hogy közösen megoldást tudjunk keresni. S én megígérem önöknek, hogy nem akarok senkit átoperálni, nem viszek be brüsszelieket, egymagam fogok bemenni. És mindezt teszem az autós- és motorostársadalom nevében. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)