Juhász Hajnalka

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Elnök úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Hazánk európai uniós csatlakozása óta most már második alkalommal tölti be az Európai Unió soros elnökségét Spanyolországgal és Belgiummal karöltve. Az elmúlt hat évben lehetőségem volt az Európai Ügyek Bizottságán keresztül nyomon követni a különböző tagállamok soros elnökségét, és azt kell mondanom, minden bántás nélkül - Portugália, Csehország, Franciaország, Szlovénia, sorolhatnám az országokat -, hogy ha az uniós elnökségi prioritásokat betettük volna egy kalapba, és csak azokat emeltem volna ki, nem tudtam volna meghatározni, hogy igazából melyik ország viszi az uniós elnökséget, mert nem voltak egyediek. Nem voltak képesek arra, hogy igazi változást hozzanak az Európai Unióban, és meggyőződésem az, hogy az Európai Unió soros elnökségével kinyitotta az ablakot a változás szelének. Ez egy óriási dolog, és bár december végéig tart az elnökségünk, azt gondolom, hogy a magyar elnökség büszke lehet arra, hogy Európa békéje és biztonsága érdekében egy nagyon turbulens időszakban, egy nagyon nehéz időszakban, egy intézményi átmeneti időszakban képes volt a lojális együttműködés maximális megvalósítására. Mik ezek a prioritások, amivel, meggyőződésem, hogy nem valami ellen, hanem végre van egy olyan tagállam, ami valamiért, a közös Európai Unióért, a közös versenyképesség megerősítéséért dolgozik, meg tudta fogalmazni azokat a pontokat, amelyek az Unió jövője szempontjából meghatározóak? Ez a versenyképességi megállapodás, a védelempolitika, a kohézió kérdése, a demográfiai kihívások, az illegális migráció elleni küzdelem, a gazdaságalapú agrárpolitika, olyan szektorok, olyan fontos szakpolitikák, amelyek valamennyi tagállamot egyaránt érintenek. Meggyőződésem az, hogy a novemberi diplomáciai találkozók meghatározóak az Európai Unió számára; a versenyképességi megállapodás, amiről hosszan beszélhetnénk, de ha csak azt emelem ki, hogy a kutatás-fejlesztésre a tagállamok GDP-jének 3 százalékát kell a versenyképességi megállapodás értelmében költeni, akkor egy óriási lépést tettünk előre. Szeretnék két nagyon fontos dolgot kiemelni. Az egyik a nyugat-balkáni bővítés fontossága. Hazánk, a magyar kormány ennek zászlóshajó-kezdeményezője volt, meghatározója az elmúlt időszakban, és büszkék lehetünk arra, és most már elmondhatjuk, hogy az Európai Unió akkor biztos bővülni fog, ha Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, hiszen 2011-ben hazánk volt az, aki a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal le tudta zárni, most pedig Albániával nyílik meg ez a lehetőség. Nem csak Albánia táplálhat reményeket, hiszen az egész Nyugat-Balkán közös érdekünk biztonságpolitikai és stabilitási szempontból. Montenegró vonatkozásában az elmúlt időszakban az Európai Uniónak hét évébe telt két fejezet lezárása, a magyar elnökség alatt úgy néz ki, hogy akár négy fejezetet is tudunk haladni, és nem feledkezünk el Bosznia-Hercegovináról, és nem feledkezünk el azokról a tagállamokról, mint például Szerbia, akiknek nagyon fontos szerepet kell betölteniük, és ott a helyük az Európai Unióban. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar elnökség egyik nagyon fontos feladata volt - amikor az első alkalommal töltöttük be - a schengeni vívmányok előmozdítása. Ez egy óriási elnökségi eredmény, hiszen gyakorlatilag december vége felé fogja a Tanács ezt megszavazni, Bulgária és Románia tekintetében a belső határellenőrzés megszűnik. Tehát nemcsak a schengeni vívmányok megszületésének, hanem megmaradásának és a megőrzésének a szerepében is óriási feladatot töltött be az Unió és az Unió soros elnöksége. Az Európai Ügyek Bizottságában hallgattuk meg most Bóka miniszter urat, és azt a kérdést tettem fel neki, hogy mi az az örökség, amit most már közeledvén december végéhez, át tudunk adni majd a következő tagállamnak, amely Lengyelország lesz - Dániával és Ciprussal töltik be a triós elnökséget, a hármas elnökséget -, és egyetértve a miniszter úrral, ez a versenyképesség kérdése. Az elkövetkezendő időszakban a 27 tagállamnak a legnagyobb feladata - egy Covid után, egy háborús helyzet után, hiszen a szomszédunkban háború zajlik -, hogy a versenyképesség területén újra visszategyük az Európai Uniót a térképre, és ebben adott rendkívül nagy előrelépést az uniós soros elnökségünk, amellyel nemcsak Magyarországot, hanem az Európai Unió jövőjét is biztos alapokra helyezte. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)