Vargha Tamás

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy pillanatra azt hittem, hogy advent első vasárnapja utáni hétfőn beköszöntött az egyetértés és a béke a Parlament falai közé, és a patkó mindkét oldala egyetért végre valamiben: abban, hogy a magyar katonák kiválóan végzik szolgálatukat, és mindezért köszönettel tartozunk mindannyian. Köszönöm szépen minden képviselőtársamnak, aki elmondta ezt a mondatot, hiszen nagyon fontos, hogy ez itt, ezen falak között is elhangozzon. Köszönjük szépen a munkájukat. (Dr. Vadai Ágnes elfoglalja jegyzői helyét.) És természetesen azt gondolom, hogy minden magyar ember büszke a magyar katonák munkájára, szolgálatára és teljesítményére. Novák Előd képviselőtársammal számtalanszor megvívtuk már ezt a csatát, ezt a vitát, hogy most miről is kell hogy szóljon egy beszámoló, mit kell hogy egy beszámoló tartalmazzon, és mi az, amiről egy beszámoló kapcsán itt az Országgyűlésben, egy nyilvános vitán beszélhetünk. Azt gondolom, hogy ez a beszámoló minden olyan kellékkel rendelkezik, amivel egy beszámolónak rendelkeznie kell. (Novák Előd: Jó vicc!) Azok a kérdések pedig, amelyeket képviselő úr feszeget, zárt ülésen természetesen feltehetők, de itt nyilvános ülésen nem. (Novák Előd: Feltenni fel lehet, csak választ nem kapunk.) Amikor Vadai Ágnes képviselő asszony elkezdte a felszólalását, még az első egy-két mondat után tényleg úgy éreztem, hogy ebben a kérdésben a patkó mindkét oldala, az egyik és a másik oldalon ülő képviselők is egyetértenek abban, hogy a magyar katonák kitűnően végzik a szolgálatukat, nemcsak az EUFOR-ALTHEA-műveletben, hanem minden más misszióban, ahol magyar katona szolgál, szolgált vagy szolgálni fog. De aztán a képviselő asszony hamar eloszlatta azt a reményt, hogy ez így is marad. Számtalan dolgot elmondott, amelyek egy része vagy nem így van, vagy nem ehhez a beszámolóhoz tartozik. De, képviselő asszony, nagyon egyszerű a számtan; amikor toborzásról van szó, akkor két számot kell magunk elé képzelni: 17, ennyi volt a tartalékosok száma, amikor önök átadták a kormányzást (Novák Előd: Micsoda?! Titkos! Titkos!), és 3 ezer fölött van (Novák Előd: Hadititok! - Az elnök csenget.) a jelentkezők száma. Most, néhány hónap után, azt gondolom, hogy a számok közötti különbség jelentős. Képviselő asszony, ha valakinek bocsánatot kell kérnie a magyar katonáktól, akkor az ön és az ön pártja és az ön elődpártja, hiszen abban a nyolc évben, 2002 és 2010 között tették tönkre a Magyar Honvédséget, amikor önök voltak kormányon, és amikor ön volt államtitkár. (Dr. Vadai Ágnes lejön jegyzői helyéről és elfoglalja képviselői helyét.) Tehát erre a nyolc évre gondoljon vissza a képviselő asszony, amikor arra gondol, hogy valakinek valamiért bocsánatot kell kérni. (Dr. Vadai Ágnes: Ne tessék hazudni! Ne tessék hazudni! Ne tessék hazudni!) Vérlázító, vérlázító, amit csináltak! (Dr. Vadai Ágnes: Ne tessék hazudni!) Vérlázító, vérlázító! Vérlázító, amit ön is csinált, és vérlázító, amit a többi államtitkár és a többi miniszter csinált ebben a nyolc évben. (Dr. Vadai Ágnes: Ne tessék hazudni!) Ön ne hazudjon, képviselő asszony! (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) Tessék oda felülni a helyére! Ott a helye! A jegyző nem jön le… (Dr. Vadai Ágnes: Nem akartam onnan kiabálni.) ELNÖK: (Hangosítás nélkül:) Jegyző asszony… (Közbeszólások. - Bekapcsolja a mikrofont.) …mert ennek semmi értelme nincsen, csak lejáratja magát, és engem hoz kellemetlen helyzetbe, mert figyelmeztetnem kell, és egy jegyző asszonyt nehezen figyelmeztetek. Foglaljon helyet, végezze a munkáját! (Dr. Vadai Ágnes újra elfoglalja jegyzői helyét.) Köszönöm. És folytassa, államtitkár úr, folytassa! (15.40) VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Arról szándékosan nem mondok véleményt, hogy milyen jelzők jutnak az ember eszébe, amikor az Országgyűlés jegyzője így viselkedik. Ami a koszovói esetet illeti, ami szintén nem ide tartozik, mert nem ez a művelet, arról az esetről Kajári tábornok úr a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság zárt ülésén teljeskörűen beszámolt a bizottságnak, úgyhogy, azt hiszem, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlés tagjai tájékozódhassanak. És hogy milyen büntetést kapnak azok, akik az elkövetők voltak: azt gondolom, hogy nem dolgunk beleszólni egy másik független ország igazságszolgáltatásának ügyébe, úgyhogy szeretnék inkább visszatérni ahhoz a hangulathoz, amivel elkezdtük ennek a beszámolónak a tárgyalását. Szeretném megköszönni még egyszer a magyar katonák szolgálatát, és erről a helyről is katonáinknak itthon és külföldön áldott, békés adventi várakozást és áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok, itthon is és külföldön is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)